Itthon a magyarok negyede külföldön találja meg a munkáját.
Csatlakozz az Online Klasszis Klubhoz, ahol élőben találkozhatsz Jaksity Györggyel! Ne hagyd ki ezt az izgalmas lehetőséget, hogy közvetlenül a szakértőtől tanulj és tapasztalatokat cserélj!
Csatlakozzon hozzánk, és ne habozzon kérdéseket feltenni a neves közgazdásznak!
2023-ban a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok a hazai vállalkozások termelési értékének 52,2%-át képviselték. A hozzáadott érték szempontjából ez az arány szintén figyelemre méltó, hiszen 40,6%-ot tett ki. Ezek az adatok világosan tükrözik, hogy a külföldi tulajdonú cégek szerepe a magyar gazdaságban elengedhetetlen. Az Európai Unió tagállamai között Magyarország teljesítménye különösen figyelemre méltó, mivel a külföldi érdekeltségű vállalatok itt a legnagyobb befolyással bírnak a gazdaságra a 27 ország közül.
A nagyvállalatok megítélése a gazdaságokban eltérő. Számos érvet találunk mellettük, így például a foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a technológiai transzfert, valamint a vállalatirányítási fejlesztéseket. Esetenként a nagyvállalatok a munkabérek színvonalára is hatással lehetnek, ami hosszú távon mind a társadalom, mind a gazdaság számára előnyös lehet. A negatívumok között említik a duális gazdaságok kialakulását, a szigetszerűen működő vállalatok okozta hatásokat, továbbá a kiszorító hatást is. Nagyvállalatok nélkül azonban ma már nehezen tudnánk elképzelni a gazdaságok működését, negatív és pozitív hozadékaikkal együtt is számos hasznosságuk lelhető fel.
A KSH legutóbbi, 2022-es adatközlése szerint 15 008 külföldi irányítású leányvállalat működött Magyarországon, ami az összes magyarországi vállalkozás 1,5 százalékát jelenti. A legtöbb külföldi társaság a kereskedelem és gépjárműjavítás (4 677), az ingatlanügyletek (2 457), a feldolgozóipar (1 992), valamint a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (1 544) ágazataiban működik. A termelési értékek arányait tekintve a 2023-as adatok szerint az első három helyen a feldolgozóipari (72,6 százalék), a bányászat és kőfejtés (67,8 százalék), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás (50,6 százalék) szektorok állnak.
2023-ban a külföldi leányvállalatok között az ágazati árbevétel megoszlása alapján a közúti járműgyártás dominált. Ebben a szektorban működő nemzetközi cégek összesített bevétele Magyarországon meghaladta a 13 ezer milliárd forintot, ami a hazai iparág teljesítményének 16,2 százalékát képviseli. A második helyen a nagykereskedelem áll, amely az utóbbi években visszaesett az első pozícióból, de még mindig jelentős részesedéssel bír az árbevételi rangsorban. Az első két ágazat között azonban éles különbség mutatkozik, mivel a következő hét szektor bevétele 2023-ban egyenként nem érte el a 10 ezer milliárd forintot, ami figyelemre méltó eltérést jelez.
Az utolsó évtized során jelentős átalakulás indult el a külföldi vállalatok magyar leányvállalatainak irányítási struktúrájában, amely a termelési értékek ország szerinti megoszlására is kihatott. Míg 2016-ig az Európai Unión belüli országok részesedése a magyarországi külföldi leányvállalatok termelési értékében stabilan 60 százalék körüli, vagy annál magasabb volt, addig 2017-től kezdődően ez a szám fokozatosan csökkent, lehetőséget adva az EU-n kívüli országok számára. 2023-ra az EU-s országok aránya 56,4 százalékra esett vissza, míg az EU-n kívüli országok aránya 43,6 százalékra nőtt. A változás hátterében több tényező áll: a különböző gazdasági válságok nem múltak el nyomtalanul a magyarországi külföldi irányítású leányvállalatok termelési lehetőségei felett, emellett egyre több, az EU-n kívüli, például kínai és dél-koreai vállalat döntött úgy, hogy belép a magyar piacra, ezzel megkezdve saját termelését. A 2023-as árbevételek alapján a legnagyobb részesedéssel rendelkező három ország továbbra is Németország, az Egyesült Államok és Dél-Korea volt, míg 2020-ban Ausztria még a harmadik helyet foglalta el. Érdekes módon, a hozzáadott érték és a foglalkoztatási adatok alapján Ausztria továbbra is a harmadik helyen áll a magyar leányvállalatok között. Ez a jelenség jól tükrözi, hogy noha a nyugati államok dominanciája továbbra is erős, a magyar piacon egyre több ázsiai szereplő is aktívan részt vesz, ezáltal a piac egyre inkább diverzifikálttá válik.
A külföldi nagyvállalatokkal kapcsolatban gyakran felmerül az a kritika, hogy nem a helyi munkaerőt alkalmazzák, hanem olcsóbb, külföldi vendégmunkásokat hoznak a termelési folyamatokhoz. Ugyanakkor a Magyarországon működő, külföldi tőkével rendelkező leányvállalatok esetében ez még nem terjedt el széleskörűen. A hazai szakképzett munkaerő ugyanis képes maradéktalanul kielégíteni a munkaadók igényeit, így a helyi munkavállalók alkalmazása továbbra is praktikus és előnyös megoldás.
2008 és 2023 között a külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatási adatai figyelemre méltó tendenciákat mutatnak. Az átlagosan évi 682 478 munkavállaló, aki ezeken a cégeknél dolgozott, a teljes magyar munkaerőpiac 24,6%-át tette ki. A létszám folyamatos növekedésének köszönhetően 2023-ra már 776 891 fő dolgozott ilyen vállalatnál. Érdekes azonban, hogy a foglalkoztatási arány 2017 és 2022 között csökkent: míg 2017-ben a külföldi társaságok a magyar munkaerő 26,1%-át alkalmazták, 2022-re ez az arány már csak 22,7% lett. Ez a látszólagos ellentmondás, miszerint a munkahelyek száma nő, de az arány csökken, több tényezőre vezethető vissza. A teljes foglalkoztatás növekedése mellett a külföldi irányítású nagyvállalatok részesedése a magyar munkaerőpiacon csökkent az utóbbi években. A növekvő létszám mögött állhat a vendégmunkások fokozódó alkalmazása is, ami szintén befolyásolhatja a foglalkoztatási arányokat. A Magyarországra érkező külföldi munkavállalók jelentős része a szomszédos országokból, mint például Ukrajna, míg mások Ázsia különböző államaiból, például Vietnám és Kína területéről érkeznek. A legnagyobb munkaerő-összetételt a feldolgozóiparban találjuk, ahol 398 726 fő dolgozik, ezt követi a kereskedelem és gépjárműjavítás 133 355 fővel, valamint az információ és kommunikáció, illetve a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek szektorai, amelyek mindketten 52 300 főt foglalkoztatnak. Ezek az adatok rávilágítanak a magyar munkaerőpiac dinamikájára és a külföldi tőke szerepére a foglalkoztatás alakulásában.
A külföldi irányítású nagyvállalatok esetében érdemes röviden áttekinteni a magyarországi leányvállalatok földrajzi elhelyezkedését is. Csaknem az összes vármegye területén található legalább egy ilyen típusú társaság, eltérő azonban az ágazatok megoszlása az ország keleti és nyugati felén. A keleti országrészben a vegyianyag termék gyártás, a kis- és nagykereskedelem és kisebb mértékben a számítógép, elektronikai optikai termékek gyártása domináns. A nyugati vármegyékében a legnagyobb súllyal a közúti jármű gyártás szerepel (négy vármegyében is ez a legmarkánsabb ágazat), kisebb arányban megjelenik a nagykereskedelem és az elektronikai optikai termékek gyártása is. A középső országrészben, így a főváros, Pest vármegye és Bács-Kiskun vármegyékben csak két ágazat érintett a külföldi irányítású leányvállalatoknál: a közúti jármű gyártás és a nagykereskedelem. Az erős koncentráltság a közúti jármű gyártás és a kiskereskedelem és a nagykereskedelem szektoraiban meghatározó: 2023-ban országos szinten a nagykereskedelemben keletkezett az összes árbevétel 16 százaléka, amit a kiskereskedelem (9,1 százalék), illetve a közúti jármű gyártása (7,8 százalék) követett. Mindössze egyetlen olyan vármegye van, ahol a gép, gépi berendezések gyártása magas arányú, ez pedig Nógrád. A vegyipar szempontjából szintén egyedüli Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye.
A legnagyobb árbevételű külföldi cégek között kiemelkedően szerepel az AUDI Hungaria, a Robert Bosch, valamint a BorsodChem. Ezen kívül jelentős szereplők még a Magyar Suzuki, a SPAR Magyarország, a Samsung Electronics, a Mercedes-Benz, a Continental Automotive Hungary, a Schaeffler Savaria és a Flextronics is. Az árbevétel koncentrációja kiemelkedően magas volt Heves vármegyében (Robert Bosch), Győr-Moson-Sopron vármegyében (AUDI Hungaria), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (BorsodChem), ahol 2023-ban az öt legnagyobb vállalat együttesen a vármegyék összes árbevételének több mint 40%-át képviselte. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
