Orbán Viktor véleménye szerint a nyugdíjemelés módszere stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít a nyugdíjasok számára, így nem indokolt a változtatás. Kérdés, hogy ez a megközelítés mennyire tükrözi a társadalom aktuális igényeit és a gazdasági helyzet
Orbán Viktor kedden interjút adott Rónai Egonnak az ATV-n, és ebben a nyugdíjakról meg a nyugdíjemelésről is beszélt, ami azonban újabb kérdéseket generált. Például azt, hogy igaza van-e a kormányfőnek, amikor azt állítja: a nyugdíjemelést nem szabad a bérnövekedéshez kötni, hanem csak az árak növekedéshez - pontosabban a nyugdíjas fogyasztói kosár változásához. Szakértőket kérdeztünk.
Orbán Viktor a legutóbbi interjújában a nyugdíjak témáját boncolgatta, kiemelve, hogy a legnagyobb aggodalom az értékük fokozatos csökkenése. Kifejtette, hogy a gazdasági helyzet javulásával a kormány szándéka szerint emelni fogják a nyugdíjak reális értékét. Rónai Egon kérdésére reagálva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a nyugdíjemeléseket nem a bérekhez, hanem az árak emelkedéséhez kell igazítani, és kijelentette, hogy kormányzása alatt a nyugdíjak értéke megmaradt.
A nyugdíjak helyzetéről beszélve, a kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan nyugdíjas, akinek a nyugdíja a 2010-es szinthez képest csökkent volna. Szerinte csupán olyanok léteznek, akiknek a juttatása vagy emelkedett, vagy legalábbis megmaradt a régi szinten, azaz 15 év távlatából nézve nem vesztettek értékükből. Továbbá kiemelte, hogy az árakhoz való viszonyítás a nyugdíjasok által használt fogyasztói kosár alapján történik, amelyet minden évben újraszámolnak. A nyugdíjaknak legalább annyival kell emelkedniük, amennyivel a kosár értéke nőtt. A kormányfő megjegyezte, hogy a bérek és a nyugdíjak összekapcsolása kockázatos, mivel bizonyos időszakokban a bérek stagnálhatnak. Mint mondta, ez a rendszer már 30 éve működik, és annak megváltoztatása jelentős kockázatokkal járhat.
Kérdéses, hogy Orbán Viktor állítása helytálló-e, miszerint a nyugdíjemelést nem a bérnövekedéshez, hanem csupán az árak emelkedéséhez, különösen a nyugdíjasok fogyasztói kosarának alakulásához kellene igazítani. Jogos-e az a megközelítés, hogy a nyugdíjasok jövedelmét elsősorban a mindennapi megélhetés költségeihez kellene mérni, vagy éppen ellenkezőleg, a munkavállalók bérnövekedésének tükrében is indokolt lenne a nyugdíjak emelése?



