Hogyan óvjuk meg a munkánk eredményeit? A munkánk gyümölcse, vagyis az az érték, amit hosszú órák fáradságával és elkötelezettségével teremtettünk, rendkívül fontos számunkra. Ahhoz, hogy megőrizzük ezt az értéket, több lépést is érdemes megfontolnunk.

Amikor a mezőgazdaság területén a stressz fogalmát említjük, sokan elsőként a biotikus és abiotikus hatásokra gondolhatnak. Azonban, ha egy kicsit távolabbról tekintünk a kérdésre, érdemes észben tartani, hogy a globális gazdasági és geopolitikai események, valamint a klímaváltozás egyre növekvő hatása komoly stresszfaktorokat jelentenek a mezőgazdasági szektor számára. Ezek a tényezők nem csupán a mezőgazdasági termelés folyamatát befolyásolják, hanem a gazdák napi döntéseit és gazdálkodási stratégiáikat is alapvetően érinthetik.

Az egyik égető kérdés, hogy ilyen környezetben hogyan tudja fenntarthatóan folytatni a gazdálkodást egy mezőgazdasági termelő? Hogyan kerülheti el azokban az években az anyagi csődöt, amikor az extrém időjárás például teljesen megsemmisíti a termést, vagy drámaian csökkenti azt?

A mezőgazdasági védőháló négy alapvető pilléren nyugszik: az I. pillér az állami agrárkárenyhítési és kockázatkezelési mechanizmusokat foglalja magában, míg a II. pillér a piaci biztosítási lehetőségeket jelenti. A III. pillér a jégelhárító rendszert öleli fel, míg a IV. pillér a Krízisbiztosítás, amely, bár nevéből adódóan ezt sugallja, nem a hagyományos biztosítóknál köthető, hanem a Magyar Államkincstár keretein belül érhető el.

Az I. pillér keretében az állami mezőgazdasági kárenyhítés rendszerét értjük, amely kötelező jelleggel vonatkozik azokra a mezőgazdasági termelőkre, akik egy bizonyos üzemméretet elérnek. Azok a vállalkozások, amelyek nem érik el ezt a méretet, önkéntes alapon dönthetnek a rendszerhez való csatlakozásról. Az I. pillérhez csatlakozott termelők jogosultak a kárenyhítésre, amely részbeni kártérítést jelent elemi károk esetén. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a káresemény által érintett növénykultúra hozama üzemi szinten több mint 30%-kal csökkent, valamint ha a hozamérték-csökkenés mértéke meghaladja a 15%-ot az adott évben bekövetkezett elemi kár következtében. A károk fedezésére szolgáló források a mezőgazdasági termelők befizetéseiből, valamint az állam által biztosított, ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásból tevődnek össze. A kártérítést a Magyar Államkincstár bonyolítja le. Fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy a jogszabály által előírt maximális kárenyhítő juttatást megkaphassuk, elengedhetetlen, hogy az elemi kár bekövetkezése előtt piaci biztosítást kössünk az adott évben termelt növényi kultúrára.

A II. pillér alatt a piaci biztosításokat értjük, amelyek, mint látható, elengedhetetlenek ahhoz, hogy az I. pillérből felvehető kártérítést maximalizáljuk. Az állam célja ezzel az öngondoskodás ösztönzése, a pénzügyi biztonság fenntartása, a piaci biztosítások pedig ezeknek a céloknak az elérését támogatják.

Növénybiztosítás terén két alapvető típust különböztethetünk meg: a hagyományos és a díjtámogatott változatokat. A hagyományos növénybiztosítás átfogó védelmet kínál olyan természeti jelenségek által okozott károk ellen, mint a jégverés, tűz, villámcsapás, földcsuszamlás, valamint a téli fagy. Ezen felül a biztosítási csomagok széles választéka révén a gazdák testre szabhatják a védelem mértékét, így biztosítva a legmegfelelőbb megoldást a saját igényeikhez.

A díjtámogatott növénybiztosítás keretein belül a jogszabályoknak megfelelően három különböző típusú biztosítás közül lehet választani: A, B és C. Ezek a csomagok eltérő kockázatokra nyújtanak védelmet. A biztosítható kockázatok között szerepelnek a jégverés, az aszály, a tavaszi és téli fagy, a felhőszakadás, a vihar, a homokverés, a mezőgazdasági árvíz, valamint az őszi fagy. Mindezek a tényezők jelentős hatással lehetnek a növénytermesztésre, így fontos, hogy a gazdák tudatosan válasszák ki a számukra legmegfelelőbb biztosítási csomagot.

Fontos tudomásul venni, hogy a jég és vihar által okozott károk esetén a díjtámogatott biztosítások csak az üzemi szinten 20%-ot meghaladó hozamveszteségekért nyújtanak fedezetet. Aszálykár esetén viszont a biztosító csak 50%-os hozamveszteség felett téríti meg a károkat. Azonban van egy kedvező fejlemény: a Generali minden egyes szerződéshez kínál olyan kiegészítő biztosítást, amely jég és viharkárok esetén már 5%-os önrész felett is megtéríti a károkat.

Ügyfeleink különösen kedvelik a díjtámogatott termékeket, mivel ezek esetében akár 70%-os támogatás is elérhető. Ez a kedvezmény mértéke a pályázók számától és a biztosítási összeg nagyságától függ.

A növénybiztosításokon túlmenően lehetőség van az agrárvagyon biztosítására is, gondolok itt az épületek, berendezések, gépek biztosítási védelmére. Ezen felül géptörés-biztosítás, erdőbiztosítás, állatbiztosítás vagy esetleg felelősségbiztosítás is köthető.

Elsődlegesen fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mely növényi kultúrák termesztésére fókuszálunk, és hogy milyen kockázatokkal - vagyis milyen lehetséges káreseményekkel - kell számolnunk a folyamat során.

Fontos, hogy a biztosításhoz szükséges adatokat pontosan és a valóságnak megfelelően adjuk meg, hiszen ezáltal elkerülhetjük az alul- vagy túlbiztosítás problémáját. Javaslom, hogy ügyfeleink reális értéken biztosítsák magukat. Miért is fontos ez? Az alulbiztosítás vonzó lehet, hiszen alacsonyabb éves díjat jelent, de ez azt is jelenti, hogy kár esetén a kártérítés mértéke is arányosan csökken. Másrészről, ha túlbiztosítunk, akkor feleslegesen magas díjat fizetünk, mivel a kárkifizetés során a kárszakértő a kár mértékét a valós piaci érték alapján határozza meg. Ezt a Polgári Törvénykönyv is rögzíti, hiszen a kárkifizetés nem szolgálhat gazdagodási lehetőségként.

A feltételeket mindenképp érdemes elolvasni, hiszen szerződéskötéskor erről nyilatkozni is kell. Olyan biztosítási termék nincs, ami korlátlanul mindenre (kizárások nélkül) érvényes, jó ezzel tisztában lenni. Kérdés, bizonytalanság esetén, vagy a legoptimálisabb konstrukció megtalálásához érdemes a Generalinál a biztosításközvetítők segítségét kérni, akik segítenek értelmezni a feltételeket. Tehát, kérdezni kell bátran, hogy az ajánlat aláíráskor pontosan tudjuk, mire terjed ki a biztosítás, hiszen a kárnál már késő módosítani a szerződést. Mire, mikor és hogyan térít a biztosító? Ha ezekre tudjuk szerződéskötéskor a válaszokat, akkor nyugodtak lehetünk.

Az évek során azt tapasztaltuk, hogy sokan, amikor különböző biztosítók ajánlatait hasonlítják össze, csupán a díjakat veszik figyelembe, miközben a szolgáltatások részleteit már nem vizsgálják meg alaposan. Gyakran a legolcsóbb lehetőséget választják, anélkül, hogy tudatában lennének annak, hogy ezzel lemondanak bizonyos fontos szolgáltatásokról. Érdemes több biztosító ajánlatát alaposan átnézni, de mindig ügyeljünk arra, hogy "az almát az almához" hasonlítsuk, vagyis figyeljük meg a biztosítási szolgáltatások körét is. Sok esetben az ügyfelek a kevesebb szolgáltatást tartalmazó, olcsóbb ajánlatokat választják, de vajon ez jó döntés? Valóban kielégíti az igényeimet?

Mindig egy kár kapcsán derül ki, hogy milyen szerződést kötöttünk, azaz milyen szolgáltatást vettünk. Egészen addig csak egy ígéretünk van arra, hogy baj esetén segíteni fog a biztosító. A Generalinál az elmúlt években sok fejlesztést hajtottunk végre, hogy minél korszerűbb eszközökkel minél pontosabban mérjük fel a kárt. Ilyenek, például, a drónok, a nedvességmérők és a műholdas technológiák. De emellett használjuk a régi - talpalós - kármegállapítási metodikákat is. A cél, hogy kifizetésre kerüljön minden jogos kárigény, ami nem csak ügyfeleink elégedettségét növeli, de alapot teremt egy hosszútávú együttműködésre is.