Kaposvár az állattenyésztés fellegvára – itt formálódik a jövő agrárstratégiája.
A KÁN Egyetemi Napok keretében arról is szó esett, miért fontos Kaposvár a hazai agráréletben és az állattenyésztésben. Az államtitkár szerint a város és a térség kulcsszerepet tölt be az agrárium fejlődésében és a fiatal gazdák képzésében.
A KÁN Egyetemi Napok alkalmával lehetőségünk nyílt beszélgetni Hubai Imrével, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárával. A diskurzus során feltártuk, miért játszik kulcsszerepet Kaposvár az agrárium világában, milyen jelentős üzeneteket hordoz az esemény, és hogyan alakíthatja a város, valamint a térség jövőjét szakmai szempontból az agrárszakma területén.
Államtitkár szerint Kaposvár kulcsszerepet játszik
- Mi, akik a gazdálkodókért dolgozunk, tökéletesen tudunk azonosulni azzal a szellemiséggel, ami Kaposváron immár hagyományosan belengi nemcsak a várost és az egyetemet, hanem az egész térséget. Országos szinten is érzékelhető, hol van "mocorgás", hol mutatkozik aktivitás a gazdálkodók részéről - legyenek állattenyésztők, növénytermesztők vagy tenyésztőszervezetek képviselői - mondat Hubai Imre államtitkár érdeklődésünkre. Hozzátette: látszik, hol az a gazdaaktivitás, amelyre érdemes építeni akár a jövő agrárstratégiáját is - és Kaposvár hagyományosan ilyen hely. Nemcsak az adottságai, hanem a felhalmozott szakmai és bibliográfiai tudás miatt is mindenki úgy emlékszik az országban Kaposvárra, hogy "ha állattenyésztés, akkor az csak Kaposvár lehet".
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) modellváltása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal generáció frissebb, versenyképesebb és korszerűbb tudásra tegyen szert. Az intézmény nem csupán elméleti ismereteket kínál, hanem lehetőséget biztosít a gyakorlati tapasztalatszerzésre is. Ezen felül a hallgatók baráti és szakmai kapcsolatokra tehetnek szert, amelyek alapját képezhetik későbbi karrierjüknek - emelte ki az államtitkár. Hubai Imre hangsúlyozta, hogy célunk az, hogy a gazdaságok, a fiatalok, valamint az agrárszakképző intézmények és a felsőoktatás révén olyan pályázati, elhelyezkedési és életpályamodellekhez jussanak, amelyek biztosítják a családok megélhetését, még a klímaváltozás, a piaci zűrzavarok, a támogatások ingadozása, a dráguló inputanyagok és az energiahordozók beszerzésének nehézségei közepette is. A fiatalok így nemcsak szakmai, hanem emberi szempontból is mélyebb tudásra tehetnek szert, és ha egy erős, jól működő csapat támogatja őket a tudás átadásában, akkor a jövő generáció is ezekre az alapokra építi majd stratégiáit. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az ország különböző tájegységeiből - nem csupán Somogyból, hanem Kelet-, Észak- és Nyugat-Magyarországról, sőt a határon túlról is - érkezzenek ide a fiatalok.
Nem véletlenül emlegetik sokan ezt a három napot az állattenyésztés igazi ünnepeként. Nyilvánvaló, hogy a kihívások sem maradhatnak el, hiszen az idei év különösen komoly próbatételeket állított az állattenyésztők elé, és az agrártárcának is bőven akadt tennivalója. Gondoljunk csak a ragadós száj- és körömfájásra, amelyet szerencsére sikerült hatékonyan kezelni. Ezt a megnyitón is tapasztalhattuk: a fogékony állatok nem voltak jelen a rendezvényen - hangsúlyozta Hubai Imre. Hozzátette: ez mindannyiunk számára szomorú, de tisztában vagyunk vele, hogy nem csupán a ragadós száj- és körömfájás, hanem a kéknyelv-betegség, a bőrproblémák és más fertőző kórokozók is könnyedén teret nyerhetnek az ilyen kiállításokon. Ezért elengedhetetlen, hogy az állategészségügyi előírásokat és a járványügyi készenlétet a lehető legmagasabb szinten tartsuk, és ezt a gazdálkodókkal is betartassuk.
