A 14. havi nyugdíj bevezetése Magyarországon: Az államtitkár nyilatkozata, amit minden nyugdíjasnak érdemes ismernie - Pénzcentrum

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, bejelentette, hogy a kormány aktívan dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Az elképzelések szerint ez a lépés 2-4 éven belül megvalósulhat.

Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, az Országgyűlésben elmondta, hogy a kormány intenzíven dolgozik a 14. havi nyugdíj bevezetésén. Ennek megvalósítása 2-4 éven belül lehetséges, azonban a folyamat kulcsa a gazdasági stabilitás, amely szorosan összefonódik a béke fenntartásával.

Ezzel összefüggésben Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak korábban kifejtette, hogy az intézkedés körülbelül 585 milliárd forintnyi plusz terhet róna a költségvetésre.

A lengyeleknél nemrégiben bevezették a 14. havi nyugdíjat, ami érdekes példát nyújt arra, hogyan lehetne hasonló intézkedéseket megvalósítani Magyarországon. Az ottani rendszer azonban nem klasszikus értelemben vett 14. havi nyugdíjat kínál; a jogosultak nem a saját nyugdíjuk összegét kapják, hanem egy egységes, az átlagnyugdíjnak megfelelő támogatást. Ez a megoldás kedvező a rászorulók számára, hiszen a szegényebb nyugdíjasok jelentős segítséget kapnak, míg a középnyugdíjasok is számíthatnak egy kis anyagi könnyebbségre. A gazdagabb nyugdíjasok viszont kevesebb juttatást kapnak, ami igazságosabbá teszi a rendszert. Szerintem Magyarországon is érdemes lenne hasonló megközelítést alkalmazni, hogy a legnagyobb szükségben lévők jobban járjanak.

- mondta a Nyugdíjguru.

A magyar nyugdíjasok jövedelmi viszonyai az utóbbi évtizedben drámaian romlottak. 2014-ben az átlagnyugdíj az átlagbér körülbelül 68%-át képviselte, azonban 2020-ra ez az arány már csupán 51%-ra esett vissza. A 13. havi nyugdíj bevezetése némi könnyebbséget hozott, mégis a legfrissebb adatok alapján az átlagos nyugdíj még mindig csak 54,6%-át éri el az átlagkeresetnek.

A 14. havi nyugdíj bevezetése jelentős mértékben megemelné a költségvetés nyugdíjkiadásait. A 2026-ra előrejelzett 7816 milliárd forintos nyugdíjkiadás (a GDP 8,2%-ának megfelelően) akár 8400 milliárd forintra is emelkedhet, ami a GDP 8,8%-át jelentené. A 14. havi juttatás várható éves költsége körülbelül 600 milliárd forint körül alakulna.

Fontos hangsúlyozni, hogy míg a 12 havi nyugellátás elsődleges finanszírozása a társadalombiztosítási járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból származik, a 13. havi juttatás esetében ez a finanszírozási háttér nem ilyen egyértelműen meghatározható a költségvetésben. Sőt, már a 12 havi nyugdíj kifizetésére sem elegendőek a beérkező járulék- és szochó-bevételek, ezért a központi költségvetésnek folyamatosan több százmilliárd forintos támogatást kell biztosítania a Nyugdíjbiztosítási Alap számára.

A 14. havi nyugdíj bevezetésével egy újabb hatalmas, fedezetlen kiadási tételt vállalna magára az ország költségvetése, ami hosszú távon tovább ronthatja a költségvetés egyenlegét és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Különösen problémás ez annak fényében, hogy a kormány éppen a szociális hozzájárulási adó csökkentésén dolgozik, ami tovább gyengítheti a nyugdíjrendszer bevételi oldalát.

A Pénzcentrum átfogó kutatást indított, amelynek célja, hogy részletes képet nyújtson arról, hogyan látják a magyarok a saját pénzügyi helyzetüket. A felmérés rávilágít arra, milyen tényezők befolyásolják az anyagi biztonságérzetüket, és foglalkozik a kiadások fedezésével, az adósságkezeléssel, valamint a megtakarításokkal is. Emellett arra is kíváncsiak vagyunk, mennyire érzik stabilnak a saját pénzügyi helyzetüket a válaszadók. Nagyra értékeljük, ha támogatsz minket a kutatásban való részvétellel!