Így szeretném megőrizni az Audira tett emlékeimet.

"Valami rendkívül fürge, S8-as Audi, amely még a leszorításra is tökéletesen alkalmas" – hangzik az egyik emblematikus mondat a legendás Ronin filmben, mely a feszültség és az autós üldözések mesteri megjelenítéséről híres. Elképzelhető, hogy ha a filmet két évtizeddel később forgatták volna, az idézet egy q betűvel bővült volna, hiszen az Audik azóta egy új szintre léptek. E modern járművekbe olyan magabiztosság és nagyság került, amelyek a kilencvenes évek csúcslimuzinjának varázsát idézik.

Minden autógyártónak megvannak a sajátosságai és erősségei. A Toyotának például a hibrid technológiák terén van kiemelkedő tapasztalata, hiszen számukra talán már szinte terhes volt a dízelmotorok fejlesztése, főleg egy maroknyi gázolaj-rajongó kedvéért. Megértem, hogy ezen a téren nem tudtak igazán újat mutatni, és nem meglepő, hogy végül inkább a BMW bevált motorjait választották, hogy az európai piacot is kiszolgálják. Eközben az Audi mérnökei is meglepetten néztek, amikor a dízelmotorok körüli helyzet egyre kellemetlenebbé vált, és a cég vezetése a jövőt már hibridekben és elektromos járművekben látta.

Miközben a dízelmotorok uralták az európai utakat, az alternatív hajtású járművek sajnos nem tudtak megfelelni a várakozásoknak. Kicsit meglepő, hogy nem csupán az első próbálkozások, hanem még a sokadik is csalódást okozott, és bőségesen hagytak kívánnivalót maguk után. Gondoljunk csak a nemrég tesztelt plug-in hibrid A6-osra vagy a frissített e-tronra, amelyek a Q8 család tagjaiként jelentek meg, noha a valódi Q8-cal alig van közük egymáshoz. 2020-ban ugyan búcsút intettünk az SQ8-nak a V8-as dízelmotorral, de a német gyártók nem engedtek a megszokott üzemanyagból; csupán az üzemanyag típusa változott, de a lényeg nem.

Kinek is lenne valójában szüksége egy öt méternél hosszabb és 2240 kilogrammos alumíniumtömbre, ami 4,1 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100-ra? Ez az óriási, guruló erőmű messze túllép a racionális indoklások határain, és éppen ez adja a különlegességét. Olyan élményt kínál, amit valaki azért vásárol meg, mert egyszerűen vágyik rá. Itt rejlik a prémium termékek igazi varázsa is. Ahhoz, hogy valaki hajlandó legyen 45 milliót otthagyni a szalonban, szükség van arra, hogy az adott prémium termék valami olyan különleges tulajdonsággal rendelkezzen, amelyért megéri a befektetés. Az SQ8 pontosan ezt nyújtja.

Nincs benne semmi, amiért egy fanatikus, az aranykor technokrata márkájába beleszeretett képviselője kételkedne. Csak a közvetlen befecskendezéses V8-as biturbó benzinmotor, amely 4,0 literes, 90 fokos hengerszögével és 32 szeleppel büszkélkedik, valamint hengerlekapcsolás funkcióval is rendelkezik. A 48 voltos lágy hibrid rendszer csak a WLTP normákra lett optimalizálva, itt nincsenek üres frázisok, csak a tiszta, klasszikus technológia és az őszinte 507 lóerő 5500-as fordulaton. És ne feledkezzünk meg a brutális, 770 Nm-es nyomatékról sem, ami már 2000-től kezdve intenzíven megérkezik. Ha pedig valaki még izgalmasabb teljesítményre vágyik, ott van a még vadabb RSQ8, akár 600 vagy 640 lóerővel!

Ezek a járművek lényegében a VW EA825-ös motort alkalmazzák, amelyet a Porsche Zuffenhausenben készít. Ez már önmagában is világossá teszi, hogy nemcsak a nagyobb Audik, hanem a Cayenne, a Cayenne Coupé és a Panamera is e motorral van felszerelve, akár hibridhajtással kombinálva. Ezt a motort használja továbbá a Lamborghini Urus és a Bentley Flying Spur is. Bár a konszern híres egységesítése itt is megnyilvánul, valamiért egyik márkánál sem érzem úgy, hogy átvertek volna ezzel a V8-assal. Indításkor mennydörgő dübörgéssel és mély hörgéssel kelt életre, mégis megőrzi a kulturált működését.

Ez a vonzerejét adó egyik legfontosabb összetevő. Elhiszem, hogy akár négy hengerrel is elérhető lenne ekkora teljesítmény, pláne plug-in hibrid vagy tisztán elektromos hajtással, de ebben a klasszikus Audi minőséget árasztó, az utolsó csavarig részletesen megtervezett és az ahhoz méltó minőségben összerakott költői túlzásban ülve nem vágyom másra, mint a mérnöki megalománia olajban fürdő kiteljesedésére, annak minden rezdülésével, hangjával együtt. Egy ilyen nagybetűs gépben megvan a varázsa az energia átalakulásának, jó dolog a részesévé válni.

Ez nyilvánvalóan egy drága szórakozás. A WLTP-ciklus alapján mért 12 l/100 km-es átlagot csak akkor tudjuk elérni, ha teljesen lemondunk arról, hogy élvezzük az autózást, amit valójában megfizettünk. Ezt tehát érdemes elfelejteni! Szerintem a 15 literes átlag már reálisnak mondható. Ha gyakran helyezkedünk el a forgalomban, vagy városi dugókban araszolunk, akkor a 18 literes átlag is egy reális lehetőség. Ha pedig az autó erejét is szeretnénk kihasználni, akkor a 20 literes fogyasztás sem meglepő. De őszintén, ezt a részletet valószínűleg senki nem tartja fontosnak. Azok, akik a frissítést követően is megvásárolják az autót, amelyből eltűnt a dízelmotor, magukról mondanak le a hosszú, 700 km-es utazások kényelméről.

Régen státuszszimbólum volt, ma a dac kifejezőeszköze, viszont továbbra is áll, hogy aki ilyennel jár, nem mentette el a kedvencek közé a holtankoljak.hu-t. A célközönséget nem a hatékony, hanem a hatásos működés érdekli. Értékeli az elöl-hátul ötlengőkaros, légrugós futóművet, a betonbiztos úttartást és a feszes hangolással együtt is érdemi rugózást, nem is említve a négykerék-kormányzás jótékony hatását, a csak 13,3 méteres fordulókört. A parkolásban a gombnyomásra előhívható 360 fokos kamera segít, amivel tényleg bármilyen szögből nézhetjük a környezetét.

Itt a vezetési élmény egészen mást jelent, mint a sportautók vagy akár a sportlimuzinok esetében, és az Audi ebben a BMW-étől eltérő utat választott. Kevésbé tűnik élettel telinek egy X5-nél, az SQ8 inkább a maga masszív felépítésével, bőséges erejével és optimálisan hangolt kezelhetőségével szerez rajongókat. A kormányzás erőszükséglete pont megfelelő, visszajelzést mértékkel kapunk, a koherens és kiszámítható működése miatt nem is kívánnék ennél többet. Ha mégis, kénytelen lennék Porsche Cayenne-t venni, mert ezen a téren nincs jobb annál.

Az Audi felhasználói élménye igazán lenyűgöző, és ezt semmi sem árnyékolhatja be. Bár padlógáznál érdemes észben tartani, hogy egy kis torpanás érzékelhető, ez teljesen normális egy belső égésű motor esetében. Nem érdemes a villanyautók azonnali nyomatékát elvárni tőle, főleg a szigorú Euro 6e normák tükrében. Az üzemmódok váltogatása különösen fontos: a Dynamic beállítás aktiválásával a 23 colos kerekekkel és dupla üvegezéssel rendelkező jármű valóban felélénkül, a gördülési zaj pedig elegáns suhanássá változik. Az Audi képes 250 km/h sebességgel haladni, és bármikor biztonságosan megállni, köszönhetően az elöl 400, hátul pedig 350 mm átmérőjű féktárcsáinak, amelyeket piros féknyergek díszítenek.

A megjelenés éppolyan kulcsfontosságú eleme az Audi élménycsomagjának, mint maga a technológia. Bár a vélemények szubjektívek, sokan valószínűleg egyetértenek abban, hogy a Q8 a lehető legjobban kiaknázza a kupés tetővonal előnyeit. Míg a BMW X6 egy időben igazi ikon lett, az Audi eleganciája és kifinomultsága sokkal inkább elkerüli az arrogancia csapdáját. A Mercedes GLE Coupéval szemben úgy érzem, hogy a SQ8 igazi időtállóságot képvisel, még a kompakt megjelenése ellenére is. A már említett Cayenne Coupé szintén stílusos, de keret nélküli ablakai hiánya miatt nálam az Audi kerül ki győztesként. Ráadásul az Ascari kék szín igazán jól illik hozzá.

A hűtőmaszk esetében is megjelenik a túlzás vonzereje, de valljuk be, ebben a szegmensben ez elkerülhetetlen. Mégiscsak az Audi indította el ezt a különös trendet. Az orr részét domináló hatalmas rács nemcsak figyelemfelkeltő, hanem a fényszórókkal egy egységet alkotva, igazán impozáns látványt nyújt. Az ügyfelek igényei szerint választható matt ezüst vagy fényes fekete felület, ami csak tovább fokozza a megjelenés dinamikáját. A négy karika mellett elhelyezett radarok tervezése viszont kérdéseket vet fel – talán esztétikailag kedvezőbb megoldások is léteztek volna, de úgy tűnik, a cél a figyelem felkeltése volt. Az öt métert meghaladó hossz, a csaknem 2,2 méteres szélesség és az 1,7 méter feletti magasság már önmagában is garantálja, hogy ezt az SUV-t senki se nézheti el...

Szinte fel kell mászni a vezetőülésbe, ahol hasonlóan limuzinos rendet találunk, mint az A8-ban. A sok zongoralakk és a kissé rideg, futurisztikus formák ellenére is marasztaló a belső kialakítás, a tökéletest közelíti az ergonómia, és persze a legtöbb anyag nívós, ehhez képest meglepő, hogy nincsenek filccel borítva az ajtózsebek. Az ajtócsukódás után minden gomb és kapcsoló működése a közmondásos német minőséget propagálja, ezt el is várom egy Auditól a kiváló tartást adó ülésekkel és a részletes beállítási lehetőségekkel együtt, amik nem is hiányoznak.

Ami az extrákat illeti, amit az alapfelszereltség nem tartalmaz, azt szinte biztosan jelentős felárral meg lehet vásárolni. Az egyedi színek és felnik mellett a kárpitok választéka is egy prémium márkához illik. Ha a konfigurátorban tovább lépünk a 60 milliós SQ8-hoz, nem kell sokat kattintgatnunk ahhoz, hogy megtaláljuk a kívánt opciókat. Ha pedig egy végső érvet kellene felhoznom mellette, akkor a szellőzés túlbonyolított, folyamatosan melegedő kijelzője helyett inkább az elöl-hátul bőséges helykínálatot emelném ki, valamint a 605 literes csomagtartó, amely akár 1755 literesre is bővíthető. Ezáltal a luxusterepjáró valódi praktikus családi autóvá válik.