Íme, hogyan zajlik a négyévente megújuló közvélemény-formáló folyamat:
A magyar baloldalhoz kötődő közvélemény-kutatók mintha igazolni akarnák a kommunizmus atyjának, Karl Marxnak a tézisét, amely szerint a történelem ismétli önmagát. Visszatekintve az előző országgyűlési választásokat megelőző felméréseikre, azt látjuk, hogy rendre olyan adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyek jelentősen különböztek a voksolás későbbi végeredményétől.
De nézzük a konkrét számokat és elemzéseket, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek a jelenlegi folyamatokra!
Nézzük meg a legfrissebb választási eseményeket, azaz a 2022-es választásokat! Már 2021 tavaszán egyes baloldali kutatóintézetek az összellenzéki lista előnyét vizsgálták a Fidesz-KDNP-vel szemben. Az Idea Intézet április 27. és május 4. között végzett felmérése szerint a hat együttműködő ellenzéki párt - a DK, a Momentum, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd - közös listája a választókorú népesség körében három százalékpontos vezetést mutatott. Az ellenzék 38, míg a kormánypárt 35 százalékos támogatottságot élvezett az Idea Intézet adatai alapján. A legelkötelezettebb, biztos szavazók csoportjában a két tábor között csupán kétszázalékos eltérés volt tapasztalható: az ellenzékre 48, a kormánypártokra pedig 46 százalék szavazott volna.
Egy hónappal később, 2021 júniusában az Idea ismét nyilvánosságra hozta felmérésének eredményeit, amelyek két módszert alkalmaztak az ellenzéki pártok és a Fidesz-KDNP közös listájának támogatottságának vizsgálatára. Az adatok alapján az ellenzék három százalékpontos előnyben volt a kormánypártokkal szemben. Az együttműködő hat párt közös listája a választókorú népességen belül 40 százalékos támogatottságot élvezett, míg a Fidesz-KDNP 37 százalékon állt. A biztos szavazó választók körében a két politikai tábor között a különbség még kisebb volt, mindössze egy százalékpont. E csoport tagjainak 48 százaléka az ellenzék listájára, míg 47 százaléka a Fidesz-KDNP-re szavazott volna az Idea mérése szerint.
A Závecz Research 2021-ben hasonló trendeket mutatott be, amelyek már az év elején az ellenzéki összefogás dominálását jelezték a kormánypártokkal szemben. Egy júniusban közzétett felmérésük alapján a biztos pártválasztók körében a Fidesz 46%-os támogatottságot élvezett, míg a DK 17%-kal, a Jobbik pedig 16%-kal követte őt. Az MSZP és a Momentum mindketten 7%-ot, az LMP és a Párbeszéd pedig 2-2%-ot kaptak. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt a szavazók 1-1%-át támogatta. Fontos megállapításuk volt, hogy az előző év decemberétől kezdve végzett közvélemény-kutatások eredményei alapján a pártok támogatottsága lényegében stabil maradt. Az ellenzéki hatpárti lista a Fidesz-KDNP listájával folytatott szoros versenyt mutatott, hiszen az aktuális hónapban az ellenzék 39%-on, míg a kormánypártok 37%-on álltak. A biztos választók körében az ellenzék 50%-ot, a Fidesz-KDNP pedig 47%-ot ért el – olvasható a Závecz Research közleményében.
2021 őszén, egyes baloldali kutatók az olló nyílásáról kezdtek diskurálni. A Horn Gábor által vezetett Rebublikon Intézet októberben közzétett egy felmérést, amelyben megállapították: az akkori előválasztás első fordulója sikeresen aktiválta az ellenzéki tábort, és több ellenzéki párt is megerősödött. A Fidesz és az ellenzéki összefogás közötti támogatottsági különbség tovább nőtt: a teljes népesség körében 6 százalékponttal, míg a pártválasztók között 8 százalékponttal volt erősebb a hatpárti koalíció, mint a Fidesz (34-40, illetve 44-52 százalék).
A 2018-as választások előtt - a 2022-eshez képest - eltérő volt a pártstruktúra, mert az ellenzéki oldalon két nagy tömb állt versenyben: az akkor még erősnek mondható MSZP vezette baloldal, illetve az egykori nemzeti radikális, majd "néppártosodó" Jobbik. A közvélemény-kutatások a 2018-as választások előtt is mellélőttek, főként a Fidesz támogatottságát mérték alul. Érdemes felidézni egy cikket, amiben közvetlenül a 2022-es választás után elemezték szakértők azt a jelenséget, hogy már 2018-ban is ugyanazt a hibát követték el a kutatók.
A G7 nevű portál arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét alkalommal az összes intézet módszeresen, 5-8 százalékkal alul mérte a kormánypárokat tényleges eredményükhöz képest. A 2018-as fiaskó után azt ígérték, hogy újrakalibrálják a módszereiket, ehhez képest 2022-ben még inkább mellélőttek a két nagy tömb különbségét illetően - emlékeztetett a cikk.
Szabó Andrea politikai szociológus 2022-ben, egy választás utáni műhelykonferencián kifejtette, hogy téves hiedelem volt 2018-ban, miszerint a kutatók túlmérik a Fideszt. Valójában a helyzet éppen az ellenkezője volt: a Fidesz támogatottságát jelentősen alul mérték, míg a baloldalt minden alkalommal túlságosan optimistán értékelték. Szabó szerint a szakmai hibák sorozata jellemezte a kutatásokat, és gyakran az utolsó pillanatokban, az utolsó egy-két napban történtek olyan események, amelyek gyökeresen megváltoztatták a választói magatartást. Ekkor sok választó a végső napokban hirtelen más irányt vett, eltávolodva a közvélemény-kutatások által feltételezett preferenciáktól. A politikai szakértő hangsúlyozta, hogy a Fidesz 2022-es választási győzelmének egyik kulcsfontosságú tényezője az lehetett, hogy a párt bizonytalan szavazói a választás előtt újra visszatértek a Fideszhez. Ezzel szemben az ellenzéki táborból számos ember otthon maradt, ami a részvételi arány vártnál alacsonyabb szintjében, valamint az ellenzéki lista gyenge támogatottságában is megnyilvánult.
