Gubík László: A szlovák progresszív közéleti szereplők retorikáját a magyarellenes uszítás hatja át.

Szlovákiában egyre inkább felerősödnek a demonstrációk, amelyek sajnálatos módon magyarellenes elemeket is hordoznak. A pozsonyi megmozdulások során egyes résztvevők magyar disznónak tituláló transzparensekkel vonultak fel, míg Rastislav Kácer, karrierdiplomata, azzal buzdította a tömeget, hogy Fico Szlovákiát Orbán Viktor érdekei szerint felvidéki provinciává kívánja degradálni. Gubík László, felvidéki politikus, a hirado.hu-nak nyilatkozva kiemelte, hogy a magyarellenes retorika leginkább az ellenzéki és progresszív véleményformálók körében terjedt el. Továbbá, Gubík beszámolt arról is, hogy a közeljövőben megalakuló nemzetiségi tanács elnöke Robert Fico lesz, így a szlovák kormányfő közvetlenül értesülhet a magyar közösséget érintő ügyekről.

- Milyennek látja a szlovák kormányfő külpolitikáját?

Robert Fico külpolitikai megközelítése számos szempontból párhuzamba állítható a magyar kormány által képviselt szuverenista nézőponttal.

Robert Fico és Vlagyimir Zelenszkij vitája hatalmas médiavisszhangot keltett.

Szlovákiában jelentős feszültséget keltettek az ukrán gáztranzit körüli fejlemények, ami miatt a parlament rendkívüli ülést hívott össze. Az ukrán gáztranzitra vonatkozó megállapodás 2024. december 31-én lejár, Zelenszkij elnök pedig világossá tette, hogy nem kívánja azt megújítani. Ennek következményeként a szlovák miniszterelnök nem csupán a jelenlegi külpolitikai irányvonal megerősítésére törekszik, hanem aktívan mérlegeli a válaszlépéseket is. Egyes javaslatok között szerepel, hogy Szlovákia leállítaná az áramexportot Ukrajnába, valamint felmerült a menekülteknek nyújtott humanitárius segítség megszüntetése is. Utóbbit azonban elfogadhatatlannak tartom, hiszen ez a lépés nem az ukrán kormányt, hanem a rászoruló embereket sújtaná. Az események hátterében egyre inkább kiéleződött a helyzet Zelenszkij és Fico között, különösen miután a szlovák kormányfő év végén Moszkvában tárgyalt Putyinnal, és a közelmúltban orosz duma képviselőivel is találkoznak a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt házelnökei.

- Milyen belpolitikai következményei lehetnek az oroszokkal való egyeztetésnek?

Ez a helyzet komoly vihart kavart az ellenzéki oldalon, és az ünnepek után azonnal belpolitikai csatározásokba csöppentünk. Sorra bontakoznak ki a tüntetések az ország különböző pontjain. Pozsonyban már kettő is zajlott, míg országszerte számos megmozdulásra került sor, ami valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Az utcai demonstrációk résztvevői között ellenzéki szimpatizánsok találhatóak, de a szervezés nem pártok kezében van, hanem a Békét Ukrajnának nevű civil szervezet irányítja, amely erőteljesen bírálja Fico külpolitikáját. Sajnos a pozsonyi demonstrációk során magyarellenes megnyilvánulások is napvilágot láttak. Volt, aki Ficót magyar disznónak tituláló transzparenssel vonult fel. Nem várom el, hogy a szervezők minden részletet átlássonak, de elvárható lenne, hogy legalább utólag elhatárolódjanak ezektől a megnyilvánulásoktól. Az ellenzék nem reagált az esetre, és a szlovák sajtó sem emelte fel a szavát, bocsánatkérés pedig nem érkezett a magyar közösség felé.

Kinek a céljait szolgálja most a magyarkártya előhúzása?

Az utóbbi időszakban a jelenlegi kormánypártok kihívói és a progresszív véleményformálók retorikájában egyre inkább megfigyelhető a magyarellenes megnyilvánulások növekvő száma. A legfrissebb demonstráción például Rastislav Kácer, aki karrierje során külügyminiszteri posztot is betöltött a Heger-kormány alatt, provokáló kijelentésekkel szólította meg a tömeget. Állítása szerint Fico Szlovákiát Orbán Viktor érdekei mentén felvidéki provinciává kívánja alakítani. Sajnos a tüntetéseknek van egy olyan éle is, amely a magyarok ellen hangol, ami aggasztó jelenség.

Határozottan kiállunk amellett, hogy elítéljük azokat a nyilatkozatokat, amelyek feszültséget szítanak a magyar-szlovák kapcsolatokban. Érvek sorával bizonyítjuk, hogy az indokolatlan uszítás nem csupán helytelen, hanem kifejezetten káros is, különösen most, amikor a két ország közötti kormányközi és társadalmi viszonyok végre egy elfogadható szintre jutottak. Fontos, hogy megőrizzük ezt a kényes egyensúlyt, függetlenül attól, hogy kormányzati vagy ellenzéki oldalról érkeznek a támadások. Az ellenzéki diskurzusban megjelenő magyarellenesség és a kormányzati oldalról tervezett fölösleges nyelvtörvény egyaránt aggasztó jelenségek. Ezen okok miatt is emeltük fel a szavunkat, hogy megakadályozzuk a társadalmi feszültségek fokozódását. Az lenne a legjobb, ha nemcsak helyi és regionális, hanem országos szinten is képviselhetnénk magunkat. Amennyiben a Magyar Szövetség parlamenti párttá alakulna, nagypolitikai befolyásunk révén megelőzhetnénk az ilyen incidenseket, és nem csupán reakciókban gondolkodnánk, hanem proaktívan léphetnénk fel a magyarellenes megnyilvánulások ellen. Ezen cél érdekében szükséges, hogy aktívan részt vegyünk a parlamenti munkában, hiszen csak így tudjuk biztosítani, hogy a jövőben ne tapasztaljunk hasonló problémákat.

A közösségi média platformján arra is célzott, hogy az ellenzék érzékeny pontjait feszegeli, mivel a magyar-szlovák kapcsolatok normalizálódtak.

- Igen, innen fúj a szél, de nem kellene ok nélkül a nagy politikai csatározások oltárán beáldozni a felvidéki magyarságot, és ránk is kígyót-békát hányni, mert ez nem elegáns, és nem használ a szlovákiai magyar közösségnek. Meg merem kockáztatni, hogy a tüntetéseken részt vevő emberek zöme sem ezt akarja látni-hallani.

- Felvidéki nézőpontból mik lehetnek 2025 legfontosabb politikai témái?

Az oktatási reform és az iskolai hálózat optimalizálása aktuális téma, különösen a tárcavezető év eleji sajtótájékoztatójának fényében, ahol kifejezte, hogy a hálózatszűkítés lehetősége foglalkoztatja őket. Ez a folyamat különösen aggasztó a kisiskolák számára, hiszen az összevonás veszélye egyre közelebb kerülhet. A cél ugyan a tanulás minőségének javítása, de mögötte gazdasági megfontolások is húzódnak. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a kisiskolák értéke megkérdőjelezhetetlen. Ezek az intézmények lehetőséget adnak arra, hogy a tanárok több figyelmet és időt szenteljenek a diákoknak, ami nem feltétlenül garantálható a nagyobb iskolákban. Fontos, hogy ne csupán a gazdasági szempontokat vegyük figyelembe, hiszen Szlovákia társadalma jelentős részét a magyar közösség alkotja, amely kultúrájával, nyelvével és történelmi hagyományaival gazdagítja az országot. Az iskolai hálózat átalakítása során tehát figyelembe kell venni a kisebbségi közösségek sajátos igényeit is, amelyek hozzájárulnak a társadalmi sokszínűséghez.

- Mi lenne az ideális megoldás?

A közösségünk fennmaradása és fejlődése szempontjából alapvető fontosságú, hogy egy jól működő iskolahálózat támogassa a magyar gyermekek nevelését és tanulmányait. A magyar tanulók száma csökken, és kisebbségben vagyunk, ezért elengedhetetlen, hogy ne a többségi viszonyok szerint ítéljük meg iskoláink helyzetét. A pozitív diszkrimináció elengedhetetlen a szlovák oktatáspolitikában, különösen a nemzetiségi iskolák vonatkozásában. Számunkra 2025-ben ez a téma kiemelt fontosságú lesz.

- Hogy fogják megóvni a kisiskolákat?

Összehívtam az elnökségi ülést, ahol megerősítettük, hogy sürgősen, preferably még a félévi bizonyítványok kiosztása előtt össze kell ülnünk a magyar oktatási szektor képviselőivel. Iskolaigazgatókkal, fenntartókkal, polgármesterekkel és megyei képviselőkkel együtt dolgozunk ki egy átfogó oktatási stratégiát, amelyet közösen terjeszthetünk a miniszter elé.

Jelenleg a parlamentben nincsen képviselete a felvidéki magyarságnak, azonban az önkormányzatokban még mindig jelen van. Ez a helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a közösség érdekeit képviseljék és érvényesítsék. Milyen hatással van ez a mozgástérre?

- Persze, nem is kicsit, hiszen országos viszonylatban másodikok vagyunk a polgármestereink és megyei önkormányzati képviselőink számának tekintetétében. Visszatérve az országos politikához, január 27-én lesz az alakuló ülése a kormány nemzetiségi tanácsának, ami az eddigi bizottsági szinthez képest magasabb szintet jelent. A tanács munkájában hét magyar vehet részt. Az alelnök, a kisebbségi kormánybiztos Horony Ákos lesz, az elnök pedig maga a miniszterelnök. A kormányban az őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért Robert Fico felel majd, aki így jól informált lesz a közösségünk ügyeit illetően. Nekünk, felvidéki magyaroknak élnünk kell az ebben rejlő lehetőségekkel.

Itt olyan kérdéseket is megvitatnak, mint például a nyelvtörvény vagy az oktatási reform?

- Például, de akár a jogállásról szóló törvény miatt is szót emelhetünk, hiszen csaknem harminc éve várunk rá, hogy a nemzetiségek jogállását alkotmány rendezze Szlovákiában. Legalább ilyen fontos a kultúrafinanszírozás kérdése is, és számos fontos témánk van még. Döntéshozatali joga nincs ugyan a tanácsnak, de a kormányfő lesz az elnöke, így ha valamit elfogadnak, az már kellő súllyal kerül a kormány elé, és ez akár sikerrel is kecsegtethet.

Részt vesz az alakuló ülésen?

- Jó eséllyel igen, még az is lehet, hogy ennek apropóján lesz a következő találkozóm a miniszterelnökkel.

Duray Miklós, aki idén töltené be a 80. életévét, valódi inspirációt jelent sokak számára. Az évfordulóra különleges eseményekkel és megemlékezésekkel készülnek, amelyek célja, hogy méltóképpen tisztelegjenek életműve előtt. Szervezett programok, kiállítások és beszélgetések keretében idézik fel a munkásságát és azokat az értékeket, amelyeket képvisel. Az ünneplések során várhatóan sokan összegyűlnek, hogy megosszák emlékeiket és gondolataikat a példaértékű életéről.

Esterházy János számomra egy igazi példaértékű figura, azonban Duray Miklóst sokkal inkább a közéleti nagyapámnak érzem. Megadatott nekem az a lehetőség, hogy együtt dolgozhassak vele, és rengeteget tanulhattam tőle. Ebből a perspektívából szeretném ápolni az örökségét, és éltetni a Duray-lángot a felvidéki szívekben. Az ő helytállása, tettei és üzenetei ma, 2025-ben is irányt mutatnak számunkra. Gondoljunk csak vissza az ifjúsági mozgalom 1968-as megalapítására vagy a magyar iskolák védelmében létrejött jogvédő bizottságra az 1970-es és 80-as években, amelynek következményeként kétszer is rács mögé került. Továbbá ő volt az, aki politikai mozgalmat alapított, és 1994. január 8-án a komáromi nagygyűlésen megfogalmazta a magyar önkormányzatiság parancsát, de a magyar politikai egység megteremtéséért is ő tett sokat 1998-ban. Nevéhez számos bátor és nemes cselekedet fűződik, amelyek erőt adnak közösségünknek. Az évforduló alkalmából a Szövetség a Közös Célokért nevű szervezet Duray-rendezvénysorozatot hirdetett, melyet én is vezethettem Duray Miklós után, amíg pártelnökké nem váltam, amikor Somogyi Alfréd tiszteletes vette át a stafétát.

Milyen izgalmas programok várnak ránk a rendezvénysorozat során?

A kezdeményezéshez való csatlakozásra még van lehetőség, hiszen a döntések még nem véglegesen meghozottak. Szeretnénk felhívni a figyelmet a felvidéki civil, oktatási, ifjúsági és tudományos közösségek képviselőire, hogy bátran jelentkezzenek, és osszák meg velünk gondolataikat arról, hogy hol érdemes lenne Duray Miklósnak emlékművet állítani, milyen rendezvényeket lenne jó szervezni, vagy éppen milyen intézményeket célszerű elnevezni róla. Ezt a felhívást január 8-án tettük közzé, a komáromi nagygyűlés évfordulóján, az emléktáblája előtt. Nagyon fontos, hogy minél többen legyünk, akik nem csupán emlékeznek Duray Miklósra, hanem aktívan ápolják és tovább éltetik gazdag szellemi örökségét.