Globális Különvélemény Nógrádi Györggyel - Európa jövője a háború árnyékában + videó Fedezd fel Nógrádi György gondolatait a kontinensünk előtt álló kihívásokról és a világháborúval kapcsolatos aggasztó jelekről. A videóban mélyebb betekintést nyerhetsz

A háborúpárti elit továbbra is ragaszkodik az orosz-ukrán konfliktus kiélezéséhez, mivel saját érdekeik érvényesítése vezérli őket. Az Európai Néppárt kongresszusán, Manfred Weber irányítása alatt, éppen ebben állapodtak meg.

Egy új kormány megalakulása német földön várható, ám a kihívások, amelyek elé néz, rendkívül komolyak. Bécsben pedig egyre kézzelfoghatóbbá válik a lakosság frusztrációja a migrációs politika következményeivel kapcsolatban. Közben két iráni robbantás felveti a lehetőségét egy újabb konfliktusnak a közel-keleti régióban. Nógrádi György, a biztonságpolitikai szakértő és a Magyar Nemzet főmunkatársa, mélyreható elemzést nyújt az eseményekről a „Globál Nógrádi Györggyel” című podcast legújabb epizódjában.

Nógrádi György határozottan kijelentette, hogy az a narratíva, amely szerint Donald Trump amerikai elnök valamilyen okból kifolyólag megalázta Emmanuel Macront, teljes mértékben hamis. Ez a kijelentés a Vatikánban, Ferenc pápa temetését követően zajlott négyszemközti megbeszélésre vonatkozik, ahol Trump és Volodimir Zelenszkij találkoztak. A francia elnök, Macron, szintén szerette volna részt venni a tárgyaláson, ám Trump elutasította, ami keltette a feszültséget. A hivatalos verzió szerint a harmadik széket nem Macronnak, hanem egy tolmácsnak szánták, ahogyan Zelenszkij kérte, de Nógrádi szerint ennek realitása erősen megkérdőjelezhető.

Az egész történet egy hatalmas hazugság. Zelenszkij, amikor ott tartózkodott, az utolsó pillanatban már nem tehette meg, hogy ne kérjen tolmácsot. Trump egyértelművé tette, hogy nincs szüksége a francia elnökre, mivel négyszemközti megbeszélésre vágyott Zelenszkijjel. Ilyen keretek között szabadabban beszélhetett olyan kényes témákról, mint a ritkafémek, az orosz-ukrán konfliktus vagy Zelenszkij jövője - fejtette ki Nógrádi György. A szakértő reagált arra a nyílt levélre is, amelyet ötszáz értelmiségi, köztük európai parlamenti képviselők írtak alá, és amelyben 180 ezer európai katona Ukrajnába küldését követelték.

A levélben egy ellentmondásra bukkantam. Nem világos, hogy a fegyverszünet előtt vagy után tervezik-e a katonák küldését. Emellett a mai világban a szakértők mindent precízen kiszámolnak, így azt is tudják, hány katona szükséges ahhoz, hogy az orosz-ukrán háború frontján fenntartsák a fegyverszünetet. A becslések szerint körülbelül 300-600 ezer katona állomásoztatása lenne szükséges ehhez.

- emelte ki. Hozzátette, hogy az aláírók véleménye szerint mindenképpen meg kell akadályozni egy újabb orosz inváziót. Ezzel szemben ő úgy véli, hogy ez teljes képtelenség, hiszen az oroszok az elmúlt három évben alig tudtak jelentős előrelépéseket elérni Ukrajnában, és nem is terveznek támadást Európa irányába.

Manfred Weber és társai Európa háborús ösvényére lépnének.

Az Európai Néppárt uniós parlamenti pártcsalád valenciai kongresszusa kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy Ukrajna gyors uniós csatlakozását támogatják, ugyanakkor arra nem gondolnak, hogy Ukrajna integrációja teljesen szétverné az Európai Uniót, amivel az oroszok kerülnének helyzeti előnybe a globális politikai színtéren. Nógrádi György kitért arra is, hogy a német és francia hadiipari vállalatok nyereséget remélnek a háborúból, ezért nem áll érdekükben a háborút lezárni.

Ukrajnában egyre több hadiipari üzemet alapítanak, ami azt jelzi, hogy az újonnan létrejövő létesítmények mögött hosszú távú értékesítési stratégiák állnak, nem csupán a fegyverszünet vagy a béke reménye. Ez a megközelítés alapvetően eltér attól, amit Trump, a Vatikán vagy a magyar vezetés eddig kommunikált.