Egy létfontosságú vízcsatorna felrobbant, ami komoly feszültséget szült Koszovó és Szerbia között. A két ország gyakorlatilag egymást vádolja a történtek kapcsán, és a vádak terrorcselekményekkel kapcsolatosak.
Péntek késő este ismeretlen elkövetők felrobbantottak egy csatornát Észak-Koszovó területén, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az ország két hőerőművének vízellátásában. Ezek az erőművek felelősek Koszovó elektromosenergia-ellátásának körülbelül 90%-áért, így a robbantás súlyos következményekkel járhat az ország energiaszektorára nézve. A csatorna emellett a térség ivóvízellátásáért is felelős, így a történtek nem csupán gazdasági, hanem humanitárius problémákat is felvetnek. Albin Kurti koszovói miniszterelnök az eseményeket Szerbia terrorista akciójaként értékelte, míg Belgrád határozottan tagadja a vádakat, és inkább arra utal, hogy Pristina állhat a robbantás mögött.
Koszovó belügyminisztere, Xhelal Sveçla, szombaton bejelentette, hogy a rendőrség nyolc személyt vett őrizetbe. „Valahogy sikerült helyreállítani a károkat, letartóztatni a gyanúsítottakat, és elkobozni egy jelentős fegyverarzenált” – nyilatkozta. A nemzeti rendőrfőnök tájékoztatása szerint a letartóztatottakat „azzal vádolják, hogy felbujtóként, szervezőként, sőt végrehajtóként is részt vettek a legutóbbi terrorcselekményekben, különösen az Iber Lepenc-i csatornánál történt incidensben”. A rendőrség tíz különböző helyszínen hajtott végre razziát, amely során több mint 200 katonai egyenruhát, hat vállról indítható rakétavetőt, pisztolyokat és lőszereket foglaltak le. A hatóságok szerint a letartóztatottak többsége a Civilna Zaštita (Polgári Védelem) nevű helyi szerb szervezet tagja, amelyet a koszovói kormány terrorszervezetként tart számon.
Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke, vasárnapi televíziós beszédében határozottan Koszovót bírálta. Fontos megemlíteni, hogy Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád pedig azóta sem ismeri el ezt a lépést, továbbra is saját, déli tartományaként tekint a többségében albánok lakta területre. A két fél között 2013 óta zajlik a viszony rendezésére irányuló párbeszéd, amelyet Brüsszel közvetít, de eddig nem sikerült jelentős előrelépést elérni, holott a kapcsolat normalizálása mindkét ország európai integrációjának elengedhetetlen feltétele. Észak-Koszovóban jelentős szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés folyamatosan megsérti, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot. A térségben folyamatosan feszültségek tapasztalhatók, tavaly például helyi szerbek támadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), aminek következtében a szövetség úgy döntött, hogy 700 fővel megerősíti a kontingensét. E konfliktus következményeként több mint tucatnyi magyar katona is megsérült.
Vucic ebben a helyzetben úgy fogalmazza meg a vádját, hogy Szerbiát jelentős és erőteljes hibrid támadási kísérlet érte, különösen azután, hogy valaki felrobbantott egy csatornát Észak-Koszovó területén. A szerb elnök kifejezte felháborodását amiatt, hogy a robbanás után a koszovói hatóságok azonnal terrortámadásként értékelték az incidenst, miközben Szerbiát és Oroszországot tették felelőssé a történtekért. Ezen felül a koszovói vezetés azonnal intézkedett a többi stratégiai szempontból fontos létesítmény védelme érdekében.
"Belgrádnak és Szerbiának fogalma sem volt arról, ami történt, eszünkbe sem jutott ilyet tenni, senkinek nem kell aggódnia, mert nincs semmijük, nem tudnak semmit bizonyítani, mindenki megnyugodhat" - hangsúlyozta a szerb elnök.
"Nem állítom, hogy Albin Kurti [koszovói miniszterelnök] közvetlenül megrendelte a támadást, a nyomozás során majd kiderül az igazság, de van néhány gyanúnk. Úgy vélem, hogy van némi információnk arról, hogy ki lehetett az elkövető" - nyilatkozta Vucic.
A szerbiai hatóságok hivatalosan nyomozást indítottak. Belgrád készségesen együttműködik a pristinai hatóságokkal, azonban a koszovói rendőrség nemzetközi joggal ellentétes módon razziázott Észak-Koszovóban, hogy felkutassa az "állítólagos gyanúsítottakat" – nyilatkozta Vucic. Szerinte a koszovói rendőrségi akció inkább egy a nemzetközi közönségnek szóló bemutató, mintsem valódi jogi lépés.
A szerb elnök úgy véli, hogy több indok áll a háttérben, amiért Pristinának Belgrádot kellene felelőssé tennie a csatornarobbantás ügyében.
A NATO szombaton közleményben ítélte el a támadást, a békefenntartók a robbanás óta biztosítják a csatorna és a környező terület biztonságát.
A Reuters tudósítója szombaton a helyszínre látogatott, ahol a csatorna betonfalán lévő résen iszap kezdett el ömleni. A szakemberek nagyméretű csöveket szereltek fel, hogy megakadályozzák a további szivárgást. Koszovó tárgyalásokat folytat az albán áramszolgáltatóval, hogy biztosítson több áramot az érintett területeken. Emellett teherautók segítségével több helyszínre is vizet szállítanak a helyzet kezelésére. (Guardian, MTI)
