A német autógyárak fellázadtak: egy kulcsfontosságú határidő került veszélybe.
A német autóipari lobbi továbbra sem tett le arról, hogy megakadályozza a belső égésű motorok 2035-ös uniós tilalmát, miközben a tengerentúlon Donald Trump már érvénytelenítette is a hasonló kaliforniai terveket. Szakértők szerint a célkitűzés körüli csata nagyrészt szimbolikus, mivel az elektromos autók legújabb technológiai fejlesztéseire és árcsökkenéseire tekintettel nem valószínű, hogy egy évtized múlva a fogyasztók még tömegesen szeretnének hagyományos meghajtású autót vásárolni.
A legfrissebb értékesítési adatok szerint Európában újra növekvő pályára álltak a villanyautók eladásai, miután a tavalyi évben tapasztalt lassulás után újra magukra találtak. A német autógyártók legjelentősebb érdekképviseleti szervezete, a VDA, június 6-án bemutatott tízpontos akciótervében lényegében azt célozza, hogy...
a belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésére vonatkozó 2035-ös uniós tilalom visszavonását követeli Brüsszeltől,
ezzel felélesztve a témáról zajló fel-fellángoló vitát. A VDA nemcsak a német autógyártó csoportokat, a VW-t, a Mercedes-t és a BMW-t foglalja magában, hanem az ország beszállítói iparágának számos vállalatát is, amelyek közül sok a belső égésű motor technológiára specializálódott, és kevés lehetőségük van a túlélésre egy tisztán elektromos autópiacon.
A VDA és több autógyártó véleménye szerint a belső égésű motorok fejlesztése biztosítja a kontinens versenyelőnyét a kínai autógyártókkal szemben. Ugyanakkor a kínaiak az elektromos járműtechnológia terén már előrébb tartanak. Egy friss kutatás alapján a német autóipari beszállítók arra figyelmeztetnek, hogy a kínai versenytársak komoly előnyben vannak a kulcsfontosságú elektromos járműtechnológiák terén. A piaci viszonyok radikális átalakulására is számítanak, amely során a kínai cégek jelentős piaci részesedéseket szerezhetnek.
A német autóipari lobbicsoport 2035-re tervezett teljes kibocsátáscsökkentési célját 90%-ra szeretné csökkenteni a személyautók és kishaszongépjárművek esetében.
Ez azt jelenti, hogy a meglévő szabályozásokkal ellentétben 2035 után is folytatódhat a benzines és dízeles autók értékesítése az újautópiacon, sőt, akár az eladott járművek 10%-a is lehetne belső égésű motorral felszerelve.
A lobbicsoport a plug-in hibridek (PHEV) számára is fontos szerepet kíván juttatni 2035 után. Javaslatuk értelmében egy meghatározott mennyiségig ezek a járművek üzemanyag-használattól függetlenül nulla kibocsátásúként lennének nyilvántartva. Ezt a lépést azonban árnyalja, hogy több, különböző típusra kiterjedő teszt eredményei alapján a PHEV-ek valójában több szén-dioxidot termelnek, mint ahogyan azt a gyártók reklámjaikban sugallják.
Az emissziós szabályozás lazításából adódó nagyobb szén-dioxid-kibocsátást a szervezet a hagyományos belső égésű motorokban is égethető megújuló (szintetikus és bio-) üzemanyagok arányára vonatkozó ambiciózusabb célkitűzések meghatározásával ellensúlyoznák, bár ezek előállítása költséges, és csak korlátozott mennyiségben lehetséges.
Az iparági szervezet véleménye szerint az autóipar elkötelezett a párizsi klímacélok mellett, azonban a vonatkozó emissziós szabályozásoknak való megfeleléshez szükséges politikai intézkedések még mindig nem elegendőek, ami miatt a célok elérése kétséges.
A klímacélokat stratégiailag össze kell kapcsolni a versenyképesség megőrzésével,
A VDA hangsúlyozza, hogy a keretfeltételek mielőbbi javítása elengedhetetlen. Emellett kiemeli, hogy a rugalmasság és a technológiai innováció kulcsfontosságú elemei a versenyképességnek.
A tiszta technológiákra való átállás és a versenyképesség összekapcsolásának szándéka összhangban áll az Európai Bizottság elképzeléseivel, azonban a megvalósítást illetően már nem mutatkozik ekkora egyetértés a német autóipari szövetség és Brüsszel között. A VDA véleménye szerint nem lenne helyénvaló újabb terheket róni az iparágra és a fogyasztókra; sokkal inkább az ösztönző intézkedésekre és a kedvező helyi körülmények megteremtésére kellene fókuszálni. Ezzel szemben az uniós szabályozások egyidejűleg alkalmazzák mindezeket a megoldásokat.
A német autóipari lobbiszervezet arra is hivatkozik, hogy a flottaszabályozások átgondolt felülvizsgálata során...
Fontos figyelembe venni az új helyzetet, amely szerint az elektromobilitás terjedése nem éri el a korábban várt ütemet.
az ellátási láncok ellenálló képessége hiányzik, és Európának sürgősen fel kell zárkóznia a nemzetközi versenyben, a legutóbbi, áprilisi értékesítési statisztikák szerint ugyanakkor a tavalyi lassulás után az elektromos járművek eladásai Európában ismét nőnek. Világszinten pedig idén várhatóan már négyből több mint egy eladott új autó elektromos lesz, értékesítési arányuk pedig 2030-ig meghaladhatja a 40%-ot az újautópiacon.
Az Agora Verkehrswende környezetvédelmi agytröszt szerint a javaslatok elfogadása jelentős lassuláshoz vezetne az elektrifikációs folyamatban - amiben Európa amúgy is lemaradásban van -, és ez nem csak a klímacélok elérést, hanem a német ipar hosszú távú versenyképességét is veszélyeztethetné. A javasolt szabályozási könnyítés elfogadása esetén az Európában futó autók karbonemissziója akár 31%-kal is magasabb lehet a jelenlegi célértéknél a 2030-2050-es időszakban a Transport&Environment szerint.
A BDEW energiaipari lobbicsoport legfrissebb tájékoztatása alapján Németország elektromos töltőinfrastruktúrája kiemelkedően fejlett, és...
Jelen pillanatban főként azok a járművek hiányoznak, amelyek a használathoz elengedhetetlenek.
Álláspontjuk szerint az ország közlekedési ágazatában sürgősen hatékony ösztönzőkre van szükség a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében, és üdvözölték a kormány bejelentését, amely lehetővé teszi az új céges elektromos járművek beszerzésére vonatkozó, akár a vételár 75%-ára rúgó adókedvezmény igénybevételét.
A belső égésű motorral működő új autók értékesítésének 2035-ös határidője kulcsfontosságú eleme az EU zöldmegállapodásának, amelynek fő célja, hogy a jövő közepére elérje a klímasemlegességet az Unió gazdaságában. Azonban a klímapolitikai célok, különösen az autóipart érintő 2035-ös terv, egyre inkább politikai viták kereszttüzébe került, ami új kihívások elé állítja a megvalósítást.
Alig több mint egy hónapja, példátlan körülmények között kezdte meg hivatalát Friedrich Merz, a német kancellár, aki a kereszténydemokrata párt élén áll. A 2035-ös szabályozás felülvizsgálatát sürgetik, és ebben nem csupán az Európai Parlament konzervatív tagjai, hanem olyan jelentős autóiparral rendelkező országok is melléjük álltak, mint Lengyelország és Csehország - hívja fel a figyelmet a Politico. A német konzervatívok a közelmúltban, az előrehozott választások előtt, a tilalom eltörlését követelték, azonban ez végül nem került be a párt és a Szociáldemokraták (SPD) közötti koalíciós megállapodásba. Valószínűleg az SPD eltérő álláspontja játszotta a fő szerepet ebben, mivel ők elutasították a VDA által megfogalmazott követeléseket is.
Nem csak Európában folyik politikai küzdelem az autóipar jövőjét meghatározó emissziós szabályozások ügyében, hanem a tengerentúlon is.
Donald Trump elnök csütörtökön határozatban semmisítette meg Kalifornia állam azon tervét,
A klímapolitikai és egészségügyi szempontokra hivatkozva az ország, mint első a maga nemében, 2035-től megtiltotta volna a hagyományos belső égésű motorral rendelkező új autók forgalmazását.
Kalifornia, amelynek kezdeményezését 11 másik állam is követni kívánja, bejelentette, hogy nem hagyja figyelmen kívül a helyzetet, és jogi lépéseket tesz Trump döntése ellen, melyet a külföldi autógyártók lobbitevékenysége is befolyásolt.
