Ez a repülőgép képes a kondenzcsíkok nyomait nyomtalanul eltüntetni az égről.
A svéd Heart Aerospace fejlesztése négy elektromos hajtóművel és hibrid technológiával igyekszik új alapokra helyezni a fenntartható légi közlekedést.
A világ legnagyobb elektromos repülőgépének, a Heart X1-nek a prototípusa nem csupán akkumulátorokkal működik, hanem turbógenerátorok segítségével is üzemel. Ezzel a fejlesztéssel egy újabb lépést tettünk a jövő felé, ahol a kondenzcsík nélküli, csendesen száguldó repülőgépek kora valósággá válik.
A tervek szerint 2025-ben az Egyesült Államokban, a Plattsburgh nemzetközi repülőtéren végezhetik el az első repülési teszteket. Ez nem csak a Heart X1 számára jelent mérföldkövet, hanem egy nagyobb projekt előfutára is: a 30 üléses ES-30 hibrid-elektromos regionális repülőgép fejlesztésének kulcsfontosságú lépcsője.
A tervek alapján a Heart X1 kifejezetten a rövidebb távolságok megtételére lett optimalizálva, tisztán elektromos meghajtással működik, így zéró károsanyag-kibocsátást biztosít. Hosszabb utakon viszont hibrid üzemmódra vált, amelynek során turbógenerátorok segítik a hatótáv növelését. Ezeket a turbógenerátorokat hagyományos kerozin hajtja, de a magas hatékonyságuk révén még így is környezetbarátabb megoldást kínálnak.
Egyetlen feltöltéssel, 30 utassal a fedélzetén, a jármű 200 kilométert tud megtenni tisztán elektromos üzemmódban. Azonban, ha turbógenerátort használunk, ez a távolság akár 400 kilométerre is nőhet. Amennyiben csak 25 utas utazik, a hatótáv akár 800 kilométerre is kiterjeszthető, így ez a megoldás ideális lehetőségként szolgálhat a regionális járatok üzemeltetői számára.
A repülőgép nem csupán a környezeti terhelést mérsékli, hanem a gazdasági szempontból is kedvező hatásokat gyakorolhat. Anders Forslund, a Heart Aerospace vezérigazgatója rámutat, hogy az elektromos polgári repülők alacsonyabb működési költségei serkenthetik a helyi gazdaságot és a turizmust. Ezen kívül csendes működésük és az azonnal rendelkezésre álló teljesítményük tovább fokozza vonzerejüket.
A Heart X1 szárnyfesztávolsága 32 méter, ami kompakt méretének köszönhetően ideálissá teszi a kisebb reptereken való landolásra: mindössze 1100 méteres kifutópályára van szüksége a felszálláshoz. Az első repülés előtt a prototípust alapos földi teszteknek vetik alá, hogy a legkisebb részleteket is ellenőrizzék. Az akkumulátor töltésétől kezdve a hajtóművek precíz beállításáig minden rendszert alaposan átvizsgálnak, hogy 2025 első negyedévében a Heart X1 valóban a levegőbe emelkedhessen.
Lehetséges, hogy a fenntartható légi közlekedés jövője 2025-ben valósággá válik? A válasz talán a közelgő tesztek tükrében fog megvilágosodni, de egy dolog már most is világos: ez nem csupán egy grafikai trükkökkel alátámasztott technikai zsákutca, hanem egy reális lehetőség a repülés átalakítására.
