Erdő Péter gondolatai szerint meggyőződésünk, hogy képesek vagyunk közvetlen kapcsolatba lépni Istennel, és hogy az Ő befolyása jelentős szerepet játszik az emberiség jövőjének alakulásában.
A bíboros arról beszélt: nem tudjuk pontosan, hogy Isten hogyan és mikor, de hisszük, hogy valamiképpen beavatkozik a világ dolgaiba. Ezért "odaadó könyörgésünk" arra irányul, hogy az Istennel való személyes kapcsolatban kérjük a békét, kérjük a segítségét a mi történelmünkben, a mi környezetünkben.
Hozzátette:
Erdő Péter szólt arról: az embernek bármilyen nehéz helyzetben van reménye, és ezt a reményt Jézus adja. Mert ha Isten emberként megszületett, meghalt és föltámadt, akkor a mi emberi életünk sem ér véget a halállal, hivatásunk több a földi életnél. Ez az életünk igazi perspektívája.
A bíboros szavaival élve: "Krisztus a mi reménységünk, hiszen az ő feltámadása hordozza azt az ígéretet, hogy mi is új életre kelünk." E rövid, mégis mély jelentésű megfogalmazás tömören összefoglalja a Krisztus-esemény lényegét és örömhírét. Éppen ezért Jézus születése nem csupán a szeretet ünnepe, hanem a reményé is.
Erdő Péter említette, hogy a 2025-ös szentév, amelyet Ferenc pápa szenteste nyit meg Rómában, a "remény zarándokai" mottót viseli. Ez a remény sokféleképpen megnyilvánulhat: bízhatunk Isten irgalmában, aki megbocsáthat nekünk és embertársainknak, valamint abban is, hogy a Földön támogatást találunk kisebb és nagyobb problémáink megoldásában.
A szentévekről beszélve felidézte:
A gyakorlatban nehéz megmondani, mennyire valósult meg ez az elképzelés, de az eszmény, hogy ötven évente újra kell kezdeni, elengedve az adósságokat és az igazságtalan viszonyokat, valóban figyelemre méltó. A földek parlagon hagyása, hogy regenerálódjanak, ökológiai szempontból is rendkívül időszerű és fontos gondolat.
Kifejtette, hogy a keresztény szentév a Krisztus által hozott megváltás szellemében a bűnbocsánat lehetőségét is magában foglalja, ám ennek eléréséhez elengedhetetlen a bűnbánat kifejezése is.
Az első jubileumi évet VIII. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban, emlékezve a régi hagyományokra. Eredetileg 100 évente tartották meg ezeket a szentéveket, ám idővel ez az időtartam fokozatosan lerövidült, és végül 25 évre csökkent. A búcsú elnyerése mindig valamilyen erényes cselekedethez volt kötve, amely jellemzően a vezeklés formájában valósult meg. A vezekléshez gyakran zarándoklat is társult, ami a középkori emberek számára nemcsak lelki kihívást jelentett, hanem sok esetben komoly, sőt, életveszélyes megpróbáltatást is.
Hozzátette, hogy más jótettekhez is kapcsolódtak búcsúk, de a szentév során különösen a zarándoklatokkal hozták összefüggésbe. E hagyomány szellemisége tükröződik Ferenc pápa döntésében, aki a 2025-ös szentév központi témájául a remény zarándokait választotta.
A zarándoklat célja nem feltétlenül Róma kell, hogy legyen. Ferenc pápa lehetőséget adott arra, hogy minden egyházmegyében, a székesegyházakban és más, "kisebb bazilika" címmel rendelkező templomokban, valamint a főpásztor külön döntése alapján további helyszíneken is elérhető legyen a teljes búcsú.
Természetesen! Kérlek, írd meg, mely szöveget szeretnéd egyedivé tenni, és szívesen segítek átfogalmazni vagy újraalkotni!
Természetesen! Kérlek, írd le, hogy milyen szöveget szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek!
