Azok az emberek, akik nyugdíjas korukban is aktívan dolgoznak, általában elégedettebbek az életükkel.
A társadalmi normákban egyre inkább elmosódnak a határok, amikor arról van szó, hogy valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után is aktívan dolgozik. Az OECD friss jelentése alapján 2023-ban a 38 tagállam 65-69 éves korosztályának majdnem 29%-a még mindig a munka világában tevékenykedett, szemben a 2000-es év körüli mindössze 16%-os aránnyal. Ez a tendencia egyértelműen jelzi, hogy a munkaerőpiac egyre inkább nyitott a tapasztaltabb munkavállalók előtt.
A Haifai és a Tel-Avivi Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy a munkás évek meghosszabbítása miként befolyásolja az emberek boldogságát. Ennek érdekében alaposan elemezték az izraeli központi statisztikai hivatal által gyűjtött társadalmi felmérések eredményeit. A kutatás során körülbelül 3300 nő és 2000 férfi adatait vizsgálták, akik már elérték a 62 és 67 éves nyugdíjkorhatárt.
A kutatók megállapították, hogy mind a férfiak, mind a nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak teljes munkaidőben, ha alacsony jövedelmű háztartásban élnek, ám a férfiak esetében ez nem rontott, sőt esetenként még javított is a gazdasági, családi, érzelmi és általános életükkel való elégedettségükön - azokhoz képest, akik ténylegesen nyugdíjba vonultak. A férfiaknál az elégedettség változása független volt attól, hogy milyen típusú munkát végeztek, míg a nők csak akkor érzékeltek javulást a családi és gazdasági elégedettségüket illetően, ha szakmai, műszaki vagy vezetői munkát végeztek.
"A férfiak még mindig úgy vélik, hogy a család támogatása és a munkahelyi eredmények elérése a feladatkörük része, és ez a felelősség nem ér véget 65 éves korukban" - nyilatkozta a New Scientistnek Cary Cooper, a Manchesteri Egyetem szervezetpszichológus kutatója. "A nők ezzel szemben más forrásokból meríthetnek érzelmi támogatást és társadalmi elköteleződést, így számukra nem csupán a munkahely jelentheti ezeket a lehetőségeket" - tette hozzá Alisa Lewin, a kutatás vezetője.
A kutatók a részmunkaidőben foglalkoztatottak elégedettségét is elemezték, azonban itt sokkal heterogénebb eredmények körvonalazódtak, figyelembe véve a résztvevők nemét, munkahelyi környezetét és az elégedettség mérésére alkalmazott módszereket. Ezen kívül hangsúlyozzák, hogy az így nyert adatok nem feltétlenül alkalmazhatók más országokra vagy kultúrákra.
