Ettől a pillanattól kezdve tilos a fürdés: Húsvéti hagyományok és babonák, amiket érdemes megismerned!

A húsvét ünnepe gazdag vallási és világi hagyományokkal, valamint szimbólumokkal teli. E jeles alkalomhoz nem csupán szent rituálék, hanem különféle babonák is fűződnek, amelyek színesítik az ünnepi időszakot.

A legismertebb babonák közé tartozik, hogy húsvétkor tilos mosni és takarítani, különösképp seperni, ezzel ugyanis szerencsétlenséget hozhatunk magunkra, sőt, akár belénk is csaphat a villám.

A fürdés hagyományosan számos babonához kötődik, amelyeket generációk óta őriznek. A víznek a Szent Hét különböző napjain eltérő szimbolikus jelentése van. Például nagypénteken, pontosan délután három órakor, amikor Jézus Krisztus halálára emlékezünk, a babonák szerint tilos vízbe lépni, mivel ez balszerencsét vonhat maga után. Ezzel szemben húsvét vasárnap és hétfőn, amikor a locsolkodás szokása él, a víz szentelt vízzé válik, és úgy tartják, hogy egészséget és boldogságot hoz annak, aki megmártózik benne.

A barka a Jézus jeruzsálemi bevonulásakor lengetett pálmaágakat szimbolizálja. A pap által megszentelt barkaágak elűzik a rossz szellemeket és a balszerencsét. A hagyomány szerint, ha húsvétkor lenyelünk egy szem barkát, az megóv a gyomorbántalmaktól. A piros tojásokkal díszített barkaág pedig szerelmet hoz.

Ha szeretnénk a szerencsét és a bőséget bevonzani, vegyünk fel új ruhát húsvétkor! A hatást fokozhatjuk, ha piros szalagot vagy zöld ágat is viselünk magunkon az ünnep idején. Arra azonban figyeljünk, hogy semmilyen ruhát ne vegyünk fel ilyenkor fordítva, mert bár az év többi napján ez szerencsét jelent, ilyenkor éppen az ellenkezőjét.

A hagyományok szerint érdemes egy tojást közösen elfogyasztani a párunkkal vagy a családtagjainkkal, hiszen ez a szokás azt hirdeti, hogy még ha az előttünk álló évben távol is kerülünk egymástól, a sors végül ismét összehoz minket.

A húsvéti étkezések maradványait, sőt még a legapróbb morzsákat sem érdemes kidobni, hiszen sok helyen úgy vélik, hogy ezek különleges varázserővel bírnak. Egyes tájegységeken a morzsákat a tyúkoknak adták, hogy serkentsék a tojástermelésüket. Más helyeken pedig a földbe hintázták őket, remélve, hogy így termékenyebbé válik a talaj. A húsvéti sonka csontját vagy maradékát pedig gyümölcsfákra akasztják, hogy bőséges és gazdag termést biztosítson az elkövetkező időszakra.

Húsvétkor, ha bárányt pillantunk meg, az boldog jövendőt ígér, viszont ha egy mókussal találkozunk az ünnep környékén, az sajnos balszerencsét hozhat magával.

Az ünnepi időszak varázslatos pillanataiban a hiedelmek szerint nem tanácsos az égboltra tekinteni. A hiedelem szerint, ha hullócsillag tűnik fel a látóhatáron, az a szerelem elvesztésének előjele lehet.