Egyre növekvő számú orosz állampolgár szerzi meg a magyar állampolgárságot, tavaly pedig kétszer annyian döntöttek így, mint a háború előtti időszakban.

2023-ban a románok és szlovákok után az oroszok szerezték meg a legtöbb magyar állampolgárságot. Az ukránok száma eközben jelentősen visszaesett.

A háború kitörése óta legalább 6-7 millió ukrán léphette át a magyar határt – állítják a rendőrségi adatok, amelyeket 2022 óta napi rendszerességgel tesznek közzé, ahogy azt a hvg.hu is megjegyzi. Az első hónapokban naponta közzétették ezeket az összesítéseket, és a kormány többször is ezekre hivatkozva emelte ki az Ukrajnából érkező menekültek számát. Később azonban kiderült, hogy ezek a statisztikák tartalmazzák azokat az ingázókat is, akik nem a háború miatt menekültek, csupán Magyarországon átutaztak, majd visszatértek hazájukba. Az MTI továbbra is naponta közli, hányan léptek be Ukrajna felől, de ezek a számadatok már nem kapnak olyan figyelmet a médiában, mint korábban.

A háború hatásai más statisztikai mutatókban is tükröződnek. Az Eurostat legújabb adatai szerint az Európai Unió népessége 2022 és 2024 között 445 millióról 449 millióra emelkedett. Magyarország esetében azonban egy meglepőbb következmény is megfigyelhető:

Hazánkban évente körülbelül 2-4 ezer ember válik magyar állampolgárrá. Ez a szám hasonló a népességét tekintve hozzánk közeli Csehországban tapasztalható adatokhoz. Lengyelországban - ahol több mint háromszor annyian élnek - ennek nagyjából három-négyszerese a természetes honosítások száma. Magyarországon hagyományosan a román és a szlovák állampolgárok vannak a lista élén. 2023-ban 1126 román és 311 szlovák állampolgár kapott magyar útlevelet.

A harmadik helyen viszont jelentős átalakulás figyelhető meg: az orosz állampolgárok száma drámai módon megnőtt. 2023-ban 138-an nyerték el a magyar állampolgárságot, ami kétszerese a háború előtti adatoknak. Ezzel a számukkal megelőzték az ukrán állampolgárokat, akik közül tavaly csupán 72-en váltak magyar állampolgárrá - ez a szám fele annak, amit az évtized közepén tapasztaltunk.

Az Eurostat adatai szerint

Cipruson, Finnországban és Észtországban ugyanakkor az ukránok száma is növekedett, bár nem kerültek be a top háromba.

Öt különböző országban - Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban és Romániában - az orosz és ukrán állampolgárok egyaránt az első három leggyakrabban honosított nemzetiség közé tartoztak. Ezzel szemben Szlovákia és Litvánia olyan helyszínek, ahol főként ukrán állampolgárok kaptak állampolgárságot, míg az oroszok száma elenyésző volt. Külön érdekesség, hogy Litvánia volt az egyetlen uniós tagállam 2023-ban, amely egyetlen orosz állampolgárt sem honosított.

Magyarországon a harmadik legnagyobb népességű csoport folyamatosan változott a román és szlovák állampolgárok mögött. 2018-ban és 2019-ben az ukránok foglalták el ezt a pozíciót, míg 2020-ban és 2021-ben az egyiptomiak léptek előtérbe. 2022-ben a venezuelaiak kerültek a harmadik helyre, és 2023-ban az orosz állampolgárok vették át ezt a rangsort.

A tavalyi statisztikák szerint a román, szlovák és orosz állampolgárok után a következő országokból érkeztek a legtöbben, akik magyar állampolgárságot nyertek el:

A legfrissebb adatok szerint a legtöbben Németországot választották új otthonul, ahol 2105 ember nyerte el állampolgárságát. Svédországban 531-en, míg Svájcban 383-an váltak állampolgárrá. Érdekesség, hogy két ember a magyar állampolgárság mellett román és bolgár állampolgárságra is szert tett.