Egyik oldalon ott áll a magyar állam, mely a törvények és intézmények keretein belül működik, másikon pedig a jogásztársadalom, amely a jogi szakma képviselőiből állva, a jogi normák betartását és érvényesülését felügyeli.

A Kúria és az ügyvédek ellentétei, egymással szembeni sérelmei nagyon frissek ugyan, de az is tény, hogy az ügyvédek szakmai tapasztalatai nem vágnak egybe a Kúria elnökének elégedettségével. Így értékelte a Hírklikknek Bencze Mátyás, a HUN Ren TK Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a magyar jogászok egyik legfontosabb országos szakmai fórumán történeteket. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke ugyanis beszédében kritizálta a Kúria Jogegységi Panasztanácsának munkáját, amelyet Varga Zs. András vagy helyettesei vezetnek. A Kúria elnöke előadás közben kiviharzott, és távozásra kötelezte a jelen lévő kúriai bírákat is. Utóbb a Kúria közleményében azt írták: "Havasi szakmainak álcázott politikai kritikát fogalmazott meg, figyelmen kívül hagyva a jogszabályokat és az Alaptörvény előírását". Az ügyvédi kamara viszont "sajátos, de a véleménynyilvánítás szabadságának keretei között maradó reakcióként kezeli és értelmezi" a történteket, még akkor is, ha a hirtelen távozás "méltán válthatta ki a magyar jogászság egyet nem értését".

A tavalyi év igencsak eseménydúsnak bizonyult a kormány és a jogásztársadalom közötti feszültségek terén. Milyen tanulságokat, üzeneteket vélt észrevenni ezekből a konfliktusokból?

Először is, fontosnak tartom, hogy néhány alapfogalmat tisztázzak. A kormányzati "sarokban" a végrehajtó hatalom képviselői találhatóak, akik politikai felelősséggel tartoznak a parlament irányába. Ide tartoznak a minisztériumi tisztségviselők, valamint bizonyos kinevezett vezetők, akik az igazságszolgáltatás működését irányítják. A másik "sarokban" a jogásztársadalom fogalma áll, amely meglehetősen széles spektrumot ölel fel; jellemzően ide sorolhatók a bírák, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok és jogtudósok. Az utóbbi időszakban a két oldal között feszültségek alakultak ki, amelyek részben szakmai, részben politikai, intézményi vagy értékrendi okokra vezethetők vissza. A kormány időnként megpróbálja befolyásolni a bíróságok működését, például kinevezésekkel, fegyelmi eljárásokkal vagy költségvetési és bérezési ajánlatokkal, ami tükröződik az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti korábbi konfliktusokban is. Ezzel szemben a jogásztársadalom - amely magában foglalja az ügyvédeket, a kamarákat és a jogász egyesületeket - gyakran nyíltan kritizálja a kormány intézkedéseit. Szóvá teszik az alkotmányellenességet, a visszaható hatályú törvényeket, vagy éppen emberi jogi aggályokat vetnek fel, ami nem mindig találkozik a kormányzat tetszésével.

A jogászgyűlésen is valami ilyesmi történt?

Havasi Dezső legutóbbi felszólalásában éles kritikát fogalmazott meg a 2020 áprilisában létrehozott Jogegységi Panasztanács működésével kapcsolatban, amelyről jogászkörökben már számos negatív véleményt hallottam. A panasztanács teljesítménye ingadozó: néha valóban teljesíti feladatát, máskor viszont úgy tűnik, hogy nem éri el a kitűzött célokat. Azt viszont már biztosan tudni lehet, hogy a joggyakorlat túlságosan központosított kialakítása a fő irányvonal. Néhányan pedig azt állítják, hogy ezzel a Kúria politikai irányba tereli az ítélkezési gyakorlatot. Milyen alapokon nyugszik ez a vád? Két fő szempontot látok. Először is, a hivatalos indoklás hangsúlyozza, hogy a cél a bírói joggyakorlat egységesítése. Ez azt jelenti, hogy a Kúria által hozott döntések kötelező érvényűek lesznek az alsóbb bíróságok számára a nyilvánosságra hozatal után. Ez a megközelítés nem ismeretlen, hiszen az angolszász jogrendben már régóta használják. Viszont érdemes feltenni a kérdést: egy hierarchikus bírói rendszerben, ahol a bírák karrierje a magasabb szintű bíróságok értékelésén múlik, mennyire garantálja ez a független döntéshozatalt? A Kúrián ezt nyilvánvalóan mérlegelték, ezért is hagytak egy kiskaput: ha a bíró megfelelő indoklást tud adni, eltérhet a kúriai állásponttól. A másik aggodalmam a politikai tudományok szempontjából merül fel. A panasztanács eddigi döntéseiből egyértelműen kiolvasható egy bizonyos szándék az ítélkezési gyakorlat központosítására, ami már-már extrémnek mondható. Azok, akik ezt a tendenciát észlelték a közleményekből, a tanács személyi összetételét is bírálják. Varga Zs. saját munkatársait nevezte ki a bizottságba, így minden vitás ügyben nekik van döntő szavuk.

Feltételezhető, hogy politikai szándék húzódik meg a háttérben, amikor olyan bírói döntéseket próbálnak megfékezni, amelyek nem felelnek meg a hatalom érdekeinek.

Maradjunk annyiban, hogy a rendszer erre alkalmas. Megvan a lehetősége.

Ez a konfliktus, ami most kialakult a jogásztársadalom és a Kúria között, milyen irányba viheti el a különféle hivatásrendek együttműködését?

Jogos a felvetés, de jelen pillanatban talán még korai lenne bármiféle véleményt formálni. A sérelmek még túlságosan frissek, és mindkét fél részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek igyekeznek enyhíteni a feszültséget. A Kúria közzétette az elnök beszédét, míg a Magyar Jogász Egylet is gyorsan reagált, hangsúlyozva, hogy szakmai kritikáik nem politikai színezetűek. A kérdés, hogy kinek van igaza, végső soron mindenkire rábízva, aki meg kívánja ismerni a konferencián elhangzottakat.

Az biztos, hogy az ügyvédek szakmai tapasztalatai nem vágnak egybe Varga Zs. messzemenően elégedett véleményével.

Mi állhat ennek a jelenségnek a hátterében?

Amióta ez a tanács érvényben van, az ügyvédek egy része kétszer is mérlegel, és óvatosságra inti ügyfeleit, amikor arról van szó, hogy mikor és mit vigyenek bíróság elé, valamint hogy bizonyos esetekben célszerűbb lehet inkább visszalépni. Bár a végső döntést mindig a bíróság hozza meg, az igazságszolgáltatás pártatlanságát veszélyeztetheti, ha a rendszer nem biztosítja, hogy a bíróságok tagjai ne befolyásolják a keresetlevelek és beadványok tartalmának megítélését egy korábbi, felsőbb szintű döntés ismeretében. Ezért a jogi érvelések relevanciájának megítélése eltorzulhat, mivel a bírósági döntéshozók esetleg az ügyhöz nem kapcsolódó, vagy jelentéktelennek vélt szempontokat is figyelembe vehetnek. Az ügyvédek tisztában vannak ezzel a helyzettel, és hangsúlyozzák, hogy a Kúria jelentősen korlátozta az ő lehetőségeiket és mozgásterüket.

Ez a jelenlegi "vita" vajon a hazai igazságszolgáltatás keretein belül fog maradni?

A kormány alighanem nagyon szeretné, hiszen még el sem csendesedtek annak a nemzetközi felháborodásnak a hullámai, amiket az váltott ki, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A bírák és az ügyvédek közelmúltbeli közös tüntetése is "világhírré" vált, és éppen készülődik egy újabb ügy: Vörös Imre korábbi alkotmánybíró, és néhány más jogász pert indít a magyar állammal szemben Orbán Viktor "poloskázó" kijelentése nyomán.