Dr. Kémeri és a Felvidék Ügyfelei: Egy Különleges Kapcsolat a Helyi Közösségekért | ma7.sk
Pár évvel a Kémeri előtt a Megtörtént bűnügyek című sorozat hozta izgalomba a magyar tévénézőket, amely többnyire Magos őrnagy eseteiből merített. Magos nagyon is létező személy volt, a sorozat a kassai gyökerekkel rendelkező Mág Bertalan, valamint a szabadkai Fóti Andor eseteit vitte filmvászonra. Csipke és Magos őrnagyot Avar István és Kállai Ferenc játszották, s a történetek az adott korban, többnyire a hatvanas-hetvenes években játszódtak, bár a végzetes szál nem egyszer visszanyúlik régebbi időkbe. De Mág Bertalan történetéből készült a kor egyik legnagyobb sikerű, háromrészes bűnügyi játéka is, a valahol a második világháború idején indító Két pisztolylövés is, amelyben Magost Garas Dezső, míg az antihőst, vagyis a gyilkost Bencze Ferenc játssza.
Érdemes megemlíteni a magyar filmipar talán legnagyobb klasszikusát, a Pogány Madonnát, amelyben Bujtor István először keltette életre a magyar Piedonét. Sokan úgy vélik, hogy jobb lett volna, ha ez a történet itt, ebben a filmben véget ér, hiszen ezzel egy igazán emlékezetes befejezést kaptunk volna.
Sajnos, nem tudta megunni a viszonylag könnyen elért siker ízét, és úgy járt, mint maga Bud Spencer: éveken át húzta a bőrét erről az élményről, miközben észrevétlenül omlott össze a belső világa, mint egy elhagyott épület, amelyről senki sem gondolta volna, hogy már régóta üres.
De erre a sorsra jutott a Linda sorozat is, amelynek harmadik évada már teljesen érdektelen és nézhetetlen volt.
Ezt az orbitális hibát viszont sikerült elkerülnie a Kémeri alkotóinak, akik szintén ugyanebben az időszakban dolgoztak. Ők csupán öt epizódot engedélyeztek magánnyomozó hősük számára, majd drámai módon véget vetettek a történetnek, amikor agyonlövik a két szerzőt, Ungvári Tamást és Polgár Andrást. Noha Kémeri végül mégis feltámad a halálból, a televízió vezetősége már nem adott zöld utat további nyomozásokhoz.
Ez az öt eset viszont - amely átöleli az egész Horthy-korszakot -, örök halhatatlanságot biztosított mind a leglustább ügyvédből magánnyomozóvá vedlett, Kémerit alakító és számtalan alakváltozatban megjelenő Székhelyi Józsefnek, de a Bánát főkapitány-helyettes bőrébe bújó Szilágyi Tibornak és Kémeri börtönviselt házvezetőnőjét, Ernát játszó Tábori Nórának, valamint a sok-sok epizódszerepet játszó többi színésznek is, akik közül többen több szerepet is eljátszanak az egyes részekben.
Főhősünk, akit a siker elkerült, mint macska a víztől, nem éppen a jogi szakma fénylő csillaga. Erna szerint akár a lustaság megtestesítőjeként is megörökíthetnék őt, és talán igaza van. Hogy elkerülje a mindennapi krumplifőzelék monotonitását, úgy dönt, alkalmi magánnyomozó irodát nyit. Ezt a merész lépést Ernával, egy okirathamisító hölggyel együtt tervezi, aki a rendőrség és a börtöncellák világában is jól ismert. Noha nap mint nap megfojtaná őt a düh, Erna szakértelme és ravaszsága nélkülözhetetlen a csapatban. A trió harmadik tagja Kémeri, aki egyetemista éveik alatt a főhős legjobb barátja volt, most főkapitány-helyettesként próbálja navigálni a zűrzavaros időszakokat. Az ő együttműködésük talán még a legnagyobb kihívásokat is legyőzheti, hiszen együtt nemcsak a bűnügyek labirintusában, hanem a saját életük kusza szálain is próbálnak boldogulni.
Az első elbeszélés a Horthy-korszak stabilizálódásának időszakában bontakozik ki (Az ellopott arany), míg az utolsó már a vészkorszak sötét árnyékában játszódik (Embercsempészek). Ezen kívül egy-egy epizód erejéig betekintést nyerhetünk a vatikáni nuncius életébe, valamint Eduárd walesi herceg látogatásának eseményeibe. Természetesen nem feledkezhetünk meg a hírhedt biatorbágyi merényletről sem, amely szintén fontos része a történet szövetének.
Az alkotók már az epizódok kezdetén figyelmeztetnek bennünket, és mivel lassan egy évszázad, sőt az első két rész esetében már annál is több idő telt el a történések óta, a személyes érintettség talán már nem jelent valós veszélyt. Ám a történelmi szálak még mindig erőteljesen hatnak ránk, sőt, a felvidéki vonatkozások is mindennél aktuálisabbak.
A biatorbágyi merényletet feldolgozó Statárium című részben a merényletek főszervezője Mecsek Gábor (Tolnai Miklós), a Rimamurányi Barnaszén RT főrészvényese, a Fehér Szarvas Bajtársi Egyesület elnöke, a merényletek főszervezője, míg az utolsó, Embercsempészek részben a megbízást az a Keceli Ilonka adja Kémerinek, akinek dúsgazdag zsidó férje a Csehszlovákiában (Brünn, Nagyszombat, Dunaszerdahely) prosperált Keceli Ipari Textil Művek tulajdonosa, akit állítólag egy embercsempészére szakosodott bűnbanda juttatott ki Svájcba, de mint Kémeri kideríti, szerencsétlen sose jutott el odáig. Ahogy majdnem Keceli Ilonka (Hernádi Judit) se.
Ez a produkció egy igazán színes korrajz, amely izgalmas és humoros történetmeséléssel ragadja meg a nézőt. A kiváló színészek mellett az alkotók nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a zene hitelesen tükrözze az adott korszakot. A zenét a Sohase mondd című slágerével ismertté vált Döme Zsolt komponálja, akinek munkáját Hernádi Judit csodálatos előadásmódja emeli ki. Ráadásul a zenei betétek során Bergendy István és zenekara is élő szereplőként tűnik fel, így a hangzás még autentikusabbá válik. Az öt epizód rendezését három tehetséges alkotóra bízták: Mihályfy Sándor, Horváth Tibor és Félix László ügyelnek arra, hogy a produkció dinamikus maradjon, és senki ne unatkozzon. A végeredmény pedig nem más, mint a siker és a felejthetetlen szórakozás, ami még ma is garantáltan elvarázsolja a közönséget.
A sorozat harmadik epizódja a harmincas évek elején történt vonatmerényletek izgalmas nyomozásába kezd, amelyek végül a statáriumok bevezetéséhez vezettek.
Máig nagy kérdés, hogy a magyar kormány rendelte-e meg a nagy gazdasági válság idején tartós tüntetésekbe és megmozdulásokba torkolló, kezelhetetlennek tűnő helyzet idején a merényleteket, hogy bevezethesse a statáriumot, vagy egy őrült, küldetéstudatos merénylő cselekedeteiről volt szó csupán.
Matuska Szilveszter letartóztatása kétségtelenül fontos esemény volt, ám a statárium bevezetése is nyomot hagyott a történelemben. Ez a hátborzongató történet számos magyar filmes kreativitását megihlette; 1958-ban például Várkonyi Zoltán egy filmet készített az egykori biatorbágyi tragédiáról, amely csupán egy volt a merényletek sorozatában. A film középpontjában nemcsak a nyilvánvalóan zavarodott merénylő áll, hanem egy ügyefogyott magándetektív is, aki az utolsó pillanatban ugrik fel a bécsi gyorsra, hogy felfedje megbízója feleségének titkos viszonyát. Emellett feltűnik a nyomozó egykori évfolyamtársa is, aki főkapitányként a kormányzó hatalmat képviseli, és távol áll az igazság keresésétől. A film, amely a politikai tálalás mögött rejlő mélységek feltárására törekszik, Básti Lajos, Páger Antal és Major Tamás elképesztő alakításainak köszönhetően ma is rendkívül szórakoztató, szinte pszichotrillerként is megállja a helyét.
Majdnem egy időben a Kémeri forgatásával Simó Sándor egy kanadai-német-magyar koprodukció keretein belül dolgozta fel Matuska Szilveszter életének történetét. Bár a film politikai töltete itt már nem olyan hangsúlyos, ez a lényegen mit sem változtat. A cselekmény középpontjában egy küldetéstudatos, szenvedélyes figura áll (akit Michael Sarrazin alakít), aki ugyanabba a gyógyíthatatlan betegségbe szenved, mint az i. e. 356-ban az epheszoszi Artemisz-templomot lángra lobbanó Hérosztratosz, vagy a Misima Jukio Aranytemplom című ikonikus regényének fiatal buddhista templomszolgája, aki 1950-ben a kiotói Aranytemplomot gyújtotta fel azzal a céllal, hogy nevét beírja a történelem lapjaira. Matuska Szilveszter számára is ez a megszállottság válik az életének középpontjává.
Mindkét filmben Matuskája alakját Básti Lajos és Michael Sarrazin lenyűgöző módon idézi meg, hangsúlyozva a merénylő gyógyíthatatlan elmebaját. A történetekben megjelenik az a nemkívánatos nyomozó, aki az igazságot keresi a hatalommal szemben, valamint maga a hatalom is, amely nem csupán a merénylő kilétét próbálja eltussolni, hanem saját aljas politikai céljai érdekében manipulálni kívánja az eseményeket.
A Kémeri epizód során is hasonló forgatókönyv valósul meg: a nyomozók sikeresen elfogják a bűnösök egy részét, de a szálak olyan magasságokba nyúlnak vissza, hogy végül egyikük sem részesül komolyabb büntetésben. Matuska sorsa is rejtélyes maradt, hiszen a hírek szerint 1945-ben egy szabadkai tömegsírban találhatta meg végső nyugalmát...
Eduárd walesi herceg 1935-ös budapesti látogatása szintén tényeken alapszik, a Prágai Magyar Hírlap helyszíni tudósításban számol be a leendő angol király budapesti "víkendezéséről", aki az adott évben kétszer is meglátogatta Budapestet. A látogatás oka rém egyszerű volt, a nőbolond angol magyar hölgyekre vágyott, s ami járt neki, azt a "bereck" (magyarul: barack) mellett természetesen meg is kapta. Hogy aztán tényleg terveztek-e ellene merényletet, az már más lapra tartozik.
A Stella című rész nem zárja ki, sőt, éppen ellenkezőleg, számol ezzel a lehetőséggel. Kémeri és Bánát beavatkozása révén azonban sikerül megakadályozniuk a német eredetű merényletet. Ennek következtében a herceg, Bálint Andtás, minden földi javával megáldva, elégedetten hagyja el Budapestet és még az angol trónra is felült, bár mindössze 326 nap elteltével le is kellett mondania róla.
A gyors bukás mögött egy titokzatos hölgy állt, aki nem más, mint a kétszeresen elvált színésznő, Wallis Simpson. Az angol király szívét meghódítva, őt választotta a koronával szemben, s e döntés következményeként a trónöröklést Albert öccsére, VI. Györgyre bízta. Felmerül a kérdés: mi történt volna, ha a vonzó sztriptíztáncosnő karjaiból nem tudott volna épségben kiszabadulni Budapesten?
Milyen szerencsés döntés volt, hogy Ungvári Tamás és Polgár András nem engedték feledésbe merülni Kémerit! A kétezres évek második felében egy titokzatos figura, Kondor Vilmos, új életet lehelt belé, amikor Gordon Zsigmond bűnügyi újságíró karakterén keresztül újra megjelenítette a legendás hőst. Kondor regényei mára már igazi klasszikusokká váltak, amelyek a múlt bűnügyi világába repítenek minket, és így Kémeri neve újra reflektorfénybe került.
Az egyik történetben (Budapest romokban) maga Matuska Szilveszter alakja is feltűnik majd. A sorozat első darabja, a Budapest noir 1936-ban, Gömbös Gyula miniszterelnök temetésével indul, s a sorozat későbbi darabjaiban hol vissza, hol előre haladunk a történelmi időkben.
2017-ben Gárdos Éva rendezésében elkészült egy film az első rész alapján, amelyben Gordon szerepét Kolovratnik Krisztián alakítja. A történetből nem hiányozhatnak a hivatalos rendőrségi szervek, és a hatalommal bíró, erőszakra hajlamos karakterek sem. A filmben olyan neves színészek is feltűnnek, mint Kulka János, Kováts Adél és Fodor Tamás, ám az éjfekete, humorérzéket alig felvonultató alkotás, a nagy várakozások ellenére, csendben megbukott a mozikban. Szerencsére Kondor Vilmos nem állt meg Gordon kalandjainál, és ahogyan Kémeri, úgy ő is évtizedeket ölel fel nyomozásaival, felfedezve a magyar történelem rejtelmeit.
