A Kúria határozata szerint nem minden devizahiteles szerződés érvényteleníthető. A döntés fontos precedenst jelent a devizahitelesek számára, és kiemeli a szerződések egyedi körülményeinek figyelembevételének szükségességét. A bíróság döntése alapján a jo

A Kúria hétfőn közzétette a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatát, írja a Portfolio. A döntés az Európai Unió Bíróságának április 30-án meghozott C-630/23. számú ítéletéhez kapcsolódik.

A határozat értelmében a széles körű médiavisszhangot generáló ítélet nem vonatkozik minden devizaalapú kölcsönszerződésre. Csak azon szerződéseket érinti, ahol az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás nem felelt meg a szükséges követelményeknek, és ezt az adós képes bizonyítékkal alátámasztani.

A Kúria hivatalos weboldalán közzétett információk szerint:

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a P.VI. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján hozta meg jogegységi határozatát, amely a következőket mondja ki: Ha egy fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezése tisztességtelen jellegű, akkor az adott szerződés teljes mértékben érvénytelen. A Kúria által a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozóan hozott jogegységi határozat keretein belül, a 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése értelmében a szerződés érvényessé nyilvánítása nem lehetséges, kivéve, ha azt a fogyasztó megfelelő tájékoztatás után kifejezetten kéri.

A Kúria döntése lehetővé teszi, hogy a P.VI. ítélkező tanács eltérjen a korábbi határozatoktól. Ilyen például a Gfv.30.205/2023/2., Gfv.30.206/2023/2., Gfv.30.313/2022/9., Gfv.30.405/2023/5., Pfv.20.955/2020/19. és Gfv.30.212/2018/15. számú határozat. Ezek a továbbiakban nem kötelező érvényűek.

A Portfolio értelmezése szerint

Az Európai Bíróság áprilisi döntése nyomán kialakult joggyakorlat szerint bizonyos körülmények között egy adott szerződés egészének érvénytelensége megállapítható. Az érvényesség helyreállítására csupán akkor van lehetőség, ha az adós ezt kifejezett kérésével, megfelelő tájékoztatás birtokában kezdeményezi.

Amennyiben egy szerződés nem érvényes, a felek által nyújtott szolgáltatások egyensúlyát utólagos elemzés alá lehet vonni. Más helyzetekre viszont ez a megállapítás nem alkalmazható, és a 2014-es devizahiteles törvények hatályát sem érinti.

A magyar bírósági gyakorlatban mostantól az adósok feladata bizonyítani, hogy nem kaptak elegendő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Ez a helyzet különösen nehézkes lehet, hiszen a bankok az elmúlt évek során számos perben benyújtották a kockázatfeltáró nyilatkozatokat, ezzel alátámasztva, hogy eleget tettek tájékoztatási kötelezettségeiknek.

Az OTP Bank hivatalos közleményben fejezte ki álláspontját a Kúria legfrissebb döntésével kapcsolatban. Azt nyilatkozták: "A Kúria 2025. július 14-én nyilvánosságra hozta jogegységi határozatát, amely az Európai Unió Bíróságának 2025. április 30-i iránymutatásán alapul, és amely a devizahitelek elszámolásával foglalkozik." Emellett kiemelték:

Az OTP szerint a döntés csak azokat az eseteket érinti, amikor nem volt megfelelő az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás, és emiatt a bíróság érvénytelennek nyilváníthatja a szerződést.

A bank munkatársai hangsúlyozták: "Az Európai Unió Bíróságának legújabb döntése, valamint a Kúria friss jogegységi határozata nem befolyásolja az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit. Az említett bankok devizahitel megállapodásaiban az árfolyamkockázat ismertetésének módja, valamint az ügyfelek által aláírt nyilatkozat az árfolyamkockázat megértéséről teljes mértékben megfelelt a jogi követelményeknek, amit számos bírósági határozat is alátámaszt."