Dalokból szőtt történetek: A Bob herceg varázsától a mesterséges intelligencia világáig - Kultúra - DigitalHungary - Ahol a két világ találkozik. Fedezd fel az élet digitális dimenzióját!

Milyen tanulságokat vonhat le a mesterséges intelligencia Bartók és Kodály munkásságából? Miért hangsúlyozza Geszti Péter, hogy az alkotás az egyik legemberibb tevékenység? És mit jelent ma dalszerzővé válni, amikor a zeneipar, a technológiai fejlődés és az emberi figyelem folyamatosan átalakul? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Dalszerző Bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely október 8-án, a dalszerzők napján debütál. A kiadvány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve, és ünnepelje a zene világának gazdagságát és sokszínűségét.

A tematikus év három szorosan összefonódó történet köré épül: hatvan évvel ezelőtt láttak napvilágot a Szörényi-Bródy szerzőpáros első magyar nyelvű beatdalai, százhúsz éve kezdődött Bartók és Kodály népzenei gyűjtése, és százhúsz éve született Huszka Jenő, az operett nagymestere és a hazai szerzői jogvédelem egyik úttörője. Az esszék, interjúk és fotós anyagok feltárják, hogyan alakul a zene szerepe a technológia világában, és mivel őrizhetjük meg az emberi esszenciát mindabban, ami dalban fogalmazódik meg. Ez a százoldalas kiadvány nem csupán egy tematikus magazin, hanem egy időkapszula is, amelyben a magyar zenei kultúra múltja, jelene és jövője találkozik és összefonódik.

A Dalszerző különszám nem csupán egy szórakoztató olvasmány, hanem egy olyan kincstár is, amely méltán helyet érdemel a könyvespolcokon. Gazdag archív és kortárs fényképekkel van díszítve, így a látványos illusztrációk mellett a lassú, élvezettel teli olvasás élményét is nyújtja. A dal értéke – és e kiadvány is ennek a megőrzésére hivatott.

"Reményeink szerint ez a kezdeményezés közelebb hozza a közönséget az alkotókhoz, és felhívja a figyelmet arra, hogy a zene – legyen szó népdalról, klasszikus művekről, rockról, popról vagy kortárs zenéről – régóta elválaszthatatlan része kultúránknak és nemzeti identitásunknak." - Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.

"A tematikus év három szálát úgy fonjuk egybe, ahogy azok a valóságban is folyamatosan találkoznak, át- és átszövik egymást. Nem titkoltan azzal a céllal, hogy ez a könyvespolcon elférő, színes, tartalmas és bármikor fellapozható bookazin útmutató tapasztalatot is vihessen az ismeretlen jövőbe. Abba a jövőbe, amelyben a dal, mint kultúránk egyik legfontosabb alapegysége, nagy kihívások előtt áll a mesterséges intelligencia és a szintetikusan generált tartalmak korában." - írja beköszöntőjében a főszerkesztő, Horváth Gergely.

A tartalomról részletesebben:

Stumpf András esszéje új megvilágításban mutatja meg Szörényi és Bródy közös örökségét, Szűcs Krisztián pedig egy, a hamarosan megjelenő novelláskötetéből közölt részlettel mutatja meg, hogyan válik irodalommá a dal. Both Miklós az AI és a népzene kapcsolatáról is beszél, Geszti Péter pedig arról, mit jelent embernek maradni a technológia korában.

A beat zene örökségét több generáció nézőpontjából tárja elénk egy körkérdés, amelyben olyan neves bandák képviseltetik magukat, mint az Ivan & The Parazol, a Blahalouisiana, a Carson Coma, valamint a kisbetűs ünnepnapok tagjai. Ők mesélnek arról, hogy mi maradt meg ebből a gazdag hagyományból – akár tudatosan, akár öntudatlanul. Szabó Attila, a Csík Zenekar frontembere, pedig a magyar beat és folk zene találkozási pontjait világítja meg. A főváros legfontosabb 6+1 beat-helyszínének története azt is feltárja, hogyan alakult át a magányos, függöny mögötti zenehallgatás közösségi élménnyé – ahol néha "átrepült a levegőn egy pali", egy kis szellő, ami összekötötte az embereket.

Gyöngyösi Levente és Dr. Ertüngealp Alpaslan az Illés-örökség és Bartók világának összekapcsolására vállalkoznak, új hidakat építve a zene és kultúra határvonalain. A lapszám további írásai a beat forradalmának izgalmas időszakától egészen a vasfüggönyön túli zenei exportálási próbálkozásokig terjednek, felidézve Cseh Tamás örökségét és Huszka Jenő úttörő tevékenységét. Ezek a szövegek egyszerre néznek vissza a múltba és előre a jövőbe, mint például a "Birtoklás eszközei", amely a kazettás korszaktól a streaming világáig tartó zenei evolúciót tárja elénk, bemutatva, hogyan alakul át a zenehallgatás élménye és a birtoklás illúziója a technológiai fejlődés hatására.