A népesség csökkenése és az ingatlanpiac pangása jellemzi az önazonossági törvénnyel elsőként élő várost. A G7 elemzése szerint ezek a folyamatok komoly hatással vannak a helyi gazdaságra és a közösség dinamizmusára. A demográfiai változások és a stagnáló

Mezőkeresztes elsőként használja ki az önazonosság védelmét szolgáló törvény adta lehetőségeket, ahogy arról a HVG beszámolt. A Mezőkövesd közelében található település elővásárlási jogot vezet be, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat az eladó és a vevő közötti megállapodás alapján juthat hozzá azokhoz az ingatlanokhoz, melyek értékesítését kifogásolja.

A számok tükrében: a népességcsökkenéssel küzdő városban (2001 és 2022 között a lakosság a 4129 főről 3565 főre zsugorodott) az ingatlanpiac stagnálásának tanúi vagyunk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2015 és 2023 közötti időszakban évente mindössze 3 és 15 közötti ingatlantranzakciót regisztráltak, ami a csökkenő tendencia mellett egyértelműen mutatja a piaci aktivitás visszaesését. Érdekes megjegyezni, hogy a szomszédos Mezőnyárád, amelynek lakossága kevesebb mint a felét teszi ki a városénak, szintén hasonlóan alacsony tranzakciószámot mutatott.

Mezőkeresztes polgármestere, Majoros János, 2016-ban nyílt levelet tett közzé, melynek címe: "Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését". Ebben arra kérte a helyi lakosokat, hogy ne adják el ingatlanjaikat a más településekről érkező romáknak. Ezzel a lépéssel a polgármester lényegében zaklatást gyakorolt a romák ellen, és megsértette az egyenlő bánásmód elvárásait, ahogyan azt a HVG is hangsúlyozza.