Csizmazia Gábor az Arénában: különböző, látszólag független témák találkozása a Donald Trump által irányított vámháború tükrében.
Mik lehetnek Donald Trump amerikai elnök fél éve tartó vámháborújának mögöttes motívumai? Milyen típusú biztonsági garanciák kínálhatók az Egyesült Államok részéről Ukrajnának, hogy elősegítsék a béke megteremtését Oroszországgal? Ezeket a fontos témákat boncolgatta Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
Donald Trump a vámpolitikát új dimenzióba helyezte, amikor a gazdasági kérdéseken túlmenően, különféle nem vám- és nem gazdasági jellegű kéréseket fogalmazott meg a világ országai felé. Az amerikai politika mostani irányvonalát tükrözve, arra törekednek, hogy a költségeket Európára hárítsák - mondta Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
A vámháború logikájának megértése alapján a "biztonságiasítás" fogalma konkrét gyakorlati megvalósítást nyert, amely két fő aspektust ölel fel. Először is, lehetőség nyílik arra, hogy nemzeti veszélyhelyzetre hivatkozva vámokat vezessenek be, mint gazdasági intézkedéseket. Ezt láthattuk április 2-án, amikor az elnök egy 1977-es jogszabályra hivatkozva új vámokat jelentett be, bár a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság jogszerűségüket jelenleg vitatja. Másodszor, látható, hogy látszólag egymástól független témákat is összekapcsolhatnak: Donald Trump már a nyolcvanas években, üzletemberként egy Larry Kinggel folytatott interjúban kifejtette, hogy mennyire zavarja, hogy a szaúdiak és a japánok "kihasználják" az amerikaiakat, ami szerinte költségvetési deficithez vezet az Egyesült Államokban.
Emlékeztetett: Donald Trump első ciklusában is voltak vámrendelkezések, de nem általánosak, hanem konkrét termékekre vonatkoztak, ezeket ráadásul Joe Biden elnök meg is tartotta, kvótákat melléjük rendelve. A második Trump-ciklusban viszont már az lett a logika, hogy "az egész rossz", mert a partnerek az elnök szerint visszaélnek a rendszerrel, amely a világháború óta létrejött.
Elemezte a washingtoni, ukrajnai háborút lezárni kívánó tárgyalásokat is, amelyek során Steve Wticoff amerikai különmegbízott "elszólta magát".
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kifejtette, hogy elengedhetetlen, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak az ukrán nép számára. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverén joga, hogy eldöntse, melyik szövetséghez kíván tartozni. Ugyanakkor számos kérdést nyitva hagyott, holott mindenki tisztában van azzal, hogy Ukrajna mit szeretne elérni. Ezzel ellentétben Steve Witcoff arról számolt be, hogy sikerült elvi megállapodásra jutni az orosz féllel, amelynek értelmében Moszkvának olyan jogszabályokat kellene bevezetnie, amelyek megakadályozzák a további agressziót Ukrajna, Európa vagy a NATO-tagállamok ellen. Ezt azonban Nyugaton senki sem veszi komolyan. Ami viszont ennél is érdekesebb, az az, hogy milyen típusú biztonsági garanciákat tudna nyújtani az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok felkészülhet arra, hogy támogassa Ukrajnát, de ebben az európai partnerek kulcsszerepet játszanak, hiszen nem véletlen, hogy kit hívtak meg a Fehér Házba – magyarázta Csizmazia Gábor.
A korábbi bejelentések alapján szerinte az körvonalazódik, hogy Európa vásárol majd fegyvereket Amerikától Ukrajnának, adott esetben a németek. A lehetőséget "pedzegették már sokan tavaly is", ez lenne a "win-win", hiszen az amerikaiak terhe csökken, mégis elmondhatják, hogy "támogatták az ukránokat".
A támogatás keretében rendelkezésre bocsátott fegyverek között szerepelhetnek Patriot rakétavédelmi rendszerek is.
