Csángó ünnep: A nemzet szívverése A Csángó ünnep nem csupán egy esemény, hanem a nemzet lelkének pulzálása, ahol a hagyományok és a kultúra találkoznak. E jeles alkalom során a közösség együtt ünnepli mindazt, ami összeköti őket, megőrizve és átadva a ge

A budapesti parlament Felsőházi termében egy különleges esemény zajlott, ahol a Kárpátokon túli nemzetrész képviselőit üdvözölték, akiket régebben csupán "elfelejtett magyarokként" emlegettek. Az utóbbi évek során elért jelentős fejlődésnek köszönhetően a csángóföldi magyar közösség nemcsak a megmaradás, hanem a gyarapodás útjára lépett. Érdekesség, hogy világszerte egyedülálló módon éppen Csángóföldön nőtt a magyarságot magának vallók száma. Kövér László hangsúlyozta, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által végzett munka igazi sikertörténetként könyvelhető el.

A legutóbbi riportjainkban, amelyek az "Újra épül a magyarság keleti végvára" címmel jelentek meg (I. rész: Magyar7, 2024/41. szám és II. rész: Magyar7, 2024/42. szám), a nemzetmentő közösségi munka vezetői széleskörű érdeklődés mellett számoltak be eddigi eredményeikről. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az egységes magyar nemzet a 21. században is valóságos létezésnek örvend. Tagjai különböző élethelyzetekben találkoznak, mégis egy közös történelmi sorsközösség részei, amely kiterjed a Kárpát-medencére és azon túl is. Ebből adódóan nem beszélhetünk külön külhoni magyar vagy csángó magyar ügyekről; mindezek összeolvadnak egyetlen magyar ügyébe, amelyet a nemzetpolitikai eszköztár segítségével kell erősíteni és fejlődésre bírni.

- emelte ki a házelnök, hozzátéve, hogy a csángó magyarság sorsa nem csupán a történelem kegyetlensége miatt vált nehézzé, hanem mi, magyarok is hajlamosak voltunk elfeledkezni a testvéri kötelékeinkről.

Jól látható, hogy azok az államok, amelyeknek csángó magyarok értékteremtő, hűséges és tiszteletet adó polgárai, nem mindig viszonyultak hozzájuk a megérdemelt tisztelettel. Gyakran figyelmen kívül hagyták önazonosságukat, és nem ritkán próbálták megváltoztatni őket akaratuk ellenére. Az is tény, hogy az egyház, amelynek a csángó magyarság az egyik leglojalitásabb híve, sok esetben az anyanyelvi hitének megőrzésénél fontosabbnak tartotta más világi érdekeket. Ezek a tényezők együttesen járultak hozzá a csángó magyarok nehéz sorsához.

A házelnök aláhúzta: senkinek nem lesz erősebb az identitása azáltal, hogy elfojtja a másét, éppen ellenkezőleg. A más nemzetek önazonossághoz való jogának kétségbe vonása mindig belső bizonytalanságot takar.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kiemelkedő teljesítményének alapja, hogy immár 35 éve, mind a kedvező, mind a nehéz helyzetekben eltökélten dolgoznak a moldvai magyar identitás újbóli megerősítésén a közösségükben. Kövér László hangsúlyozta, hogy a szövetség legnagyobb eredménye éppen az, hogy ez a céljuk valóra vált.

Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, csángó ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott felidézte, hogy a magyar királyok a 13. században a határok őrzésére magyar csapatokat telepítettek a Kárpátokon túlra, és az évszázadok során az ott élő magyarok sohasem tartoztak a leggazdagabb népcsoportok közé, de tisztességgel megéltek, és eltartották magukat.

A 19. század második felében kezdődött el a román nacionalizmus fokozódó elnyomása, amely komoly kihívások elé állította a magyar közösséget. Ekkortól a magyar nyelv használata egyre inkább korlátozás alá került, a magyar kultúra megőrzése pedig különösen nehézzé vált. A csángó magyarok helyzete is súlyosbodott, hiszen gazdasági elnyomásuk folyamatosan erősödött, ami tovább nehezítette identitásuk megőrzését.

Jelenleg Moldvában körülbelül 200 ezer római katolikus vallású ember él, akik közül szinte mindenki magyar ősökkel büszkélkedhet. E vidéken mintegy 30 ezer csángó magyar található, akik még mindig folyékonyan beszélik az archaikus magyar nyelvet, őrizve ezzel a hagyományaikat és kultúrájukat.

Közben a külföldön szorgalmasan dolgozó csángók folyamatosan küldik haza keresetüket, amelynek révén családjaik számára impozáns házakat emelnek. A hazautalt pénz hivatalosan a román GDP 2%-át képviseli, de valójában a valóságban ez a szám akár 6%-ra is rúghat. A hazatérő vállalkozók – akik mára már több százan vannak – lenyűgöző szállodák és éttermek építésébe fognak, miközben ipari vállalkozásokat, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeket alapítanak.

A csángó régió korábban az Európai Unió egyik legszegényebb térsége volt. Ma már gazdaságilag fejlettebb, mint néhány magyarországi régió. Különös képet mutat a Csángóföld gazdasága.

A falvakban a gyorsan növekvő, szép új házak keverednek a száz évvel ezelőtti, nyomorban maradt viskókkal. Sok helyen aszfaltoznak, a földutak alatt csatornákat építenek, a falukép európai, néha pedig rendezetlen, poros. Az biztos, hogy a hagyományos csángó életet szétzúzta az Európai Unió nyitottsága és a fogyasztói társadalom.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében köszöntötte a csángókat. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés.

A magyarság szerves részét képező csángóságot sem szabad elfelejteni. Ez a közösség nem diaszpóra, hanem a nemzet szerves része! Semjén kijelentése szerint a magyarság egyedi nemzet, amely két fő jellemzővel bír. Egyrészt kultúrnemzetként definiálható, amelyet a közös nyelv, a közös történelem és a gazdag kulturális örökség fűz össze. Másrészt közjogi és politikai nemzetként is jelen van. Ahhoz, hogy minden nemzetrész megmaradhasson és fejlődhessen, két alapvető feladatot kell egyidejűleg teljesíteni.

- Az egyik a közjogi egyesítés - jelentette ki. Ezért volt fontos olyan állampolgársági törvényt hozni, amely kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezetője a közelmúlt népszámlálási adatai kapcsán hangsúlyozta, hogy a világon egyedülálló módon Csángóföldön tapasztalható a magyarság lelkesedésének és lélekszámának növekedése. Ezen kívül említést nyert, hogy 2024-ben az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága ellátogatott a csángó közösséghez, ahol a látogatás végén a bizottság tagjai kifejezték elismerésüket, miszerint az MCSMSZ munkájának köszönhetően jelentős előrelépések történtek a csángók ügyében, ami a magyar nemzetépítést illeti.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy a csángó közösség fejlődése és megerősítése mintaként szolgálhat más közösségek számára.

- A gyökér nem egyfajta bilincs, hanem inkább egy stabil alap, amely megtart minket. Idegen környezetben is meg lehet találni a helyünket, ha van hitünk, közösségünk, és ha őrizzük nyelvünket. A lélek nyelve az utolsó, amit elveszíthetünk, és az első, amit meg kell védenünk. Nem azért jöttünk ide, hogy nosztalgiázzunk, hanem hogy felelősséget vállaljunk. A megmaradás nem véletlen műve, hanem kemény munka - fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Nacsa Lőrinc, a nemzetpolitikai államtitkár, a nemzetpolitika és a Szülőföldön Magyarul Program elért eredményeiről osztotta meg gondolatait. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika alapvető célja, hogy mindenki, aki magyar nyelven beszél, tanul, énekel, imádkozik vagy táncol, biztos jövőt építhessen. Ez a program nem csupán a nyelv megőrzését szolgálja, hanem a közösségi összetartozás erősítését is, hiszen a magyar kultúra és identitás ápolása elengedhetetlen a jövő generációi számára.

- Hálásak vagyunk a bizalomért és a kitartásért! - fűzte hozzá.

Hegyeli Attila, a csángóföldi oktatási program szakmai vezetője a legutóbbi beszámolójában hangsúlyozta, hogy Moldvában számos területen figyelemre méltó előrelépéseket sikerült elérni. Ugyanakkor kiemelte, hogy a feladatok még messze nem fejeződtek be.

Célunk, hogy elérjük minden magyar származású gyermeket, és megszólítsuk a moldvai csángó családokat, biztosítva számukra a lehető legmagasabb színvonalú magyar nyelvoktatást. Negyed évszázados tapasztalatunk alapján arra jutottunk, hogy a szórványban, Csángóföldön is nélkülözhetetlenek a saját intézmények, amelyek a magyar oktatás és kultúra otthonai. Továbbá, egy másik fontos tanulság, hogy egy regionális rendszert kellett kialakítanunk. Ha a falvak külön-külön próbálták volna megoldani az oktatást, és 35 kis alapítvány vágott volna bele az oktatási hálózat kiépítésébe, akkor most nem lennénk itt, hiszen könnyen eltűntek volna a nagyobb erők árnyékában.

Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kiemelte: 35 településen, 21 Magyar Házban tevékenykednek, ahol közel 170 kollégával több mint kétezer gyerekkel foglalkoznak.

Mint tudvalévő, az RMDSZ tavaly sikeresen megduplázta a polgármesterei számát Bákó megyében, különösen figyelemre méltó, hogy Gál Alina Gajcsánában polgármesteri tisztséget nyert el. Február végén pedig Bákó megyének Gál Emília személyében magyar alprefektusa is lett, ami szintén jelentős esemény. Mindketten a csángó magyar oktatási program "termékei", ami jól tükrözi a közösség iránti elkötelezettségüket...