A magyar kiskereskedelem most egy új kihívás elé néz, hiszen a figyelem középpontjába került.
A Sophos "State of Ransomware in Retail 2025" című kutatása szerint a közép-európai, köztük a magyar kiskereskedelmi szektor cégeinek 55%-a kényszerült váltságdíjat fizetni zsarolóvírus-támadások következtében. Ez a szám szoros összhangban áll a nemzetközi átlaggal, amely 58%-ra rúg. A felmérés rámutat arra, hogy a kiberbűnözők egyre inkább a kereskedelmi vállalatokra összpontosítanak, és a váltságdíj-követelések összege az elmúlt évben drámaian megduplázódott, az átlagos kifizetés pedig elérte az 1 millió dollárt.
A Sophos elemzése alapján a kibertámadások közel 46%-a olyan biztonsági hiányosságokra vezethető vissza, amelyekről a vállalatok eddig nem is voltak tudomással. Ez egyértelműen rávilágít arra, hogy a kiskereskedelmi szektor szereplői, köztük a magyar cégek is, gyakran nem rendelkeznek átfogó képpel saját digitális sebezhetőségeikről.
A Sophos X-Ops szakértői 2025-re mintegy 90 eltérő zsarolóvírus-csoportot azonosítottak, amelyek világszerte a kiskereskedelmi szektort célozták meg. Ezek között megtalálhatóak olyan neves csoportok, mint az Akira, Cl0p, Qilin, PLAY és Lynx. A zsarolóvírusok után a fiókfeltörések bizonyultak a második leggyakoribb kiberincidensnek, míg a hamisított fizetési e-maileket célzó business email compromise (BEC) támadások a harmadik helyet foglalják el a legelterjedtebb fenyegetések rangsorában.
A magyar kiskereskedelmi szektor ma már ugyanazokkal a kockázatokkal néz szembe, mint a globális piacon működő cégek. A kibertámadók folyamatosan új módszereket keresnek a sebezhetőségek kihasználására, különösen a távolról elérhető, internetre csatlakozó eszközök esetében. A váltságdíjak szintje soha nem látott magasságokba emelkedett, így a megelőzésre és a gyors válaszlépésekre való befektetés ma már nem csupán lehetőség, hanem elengedhetetlen üzleti követelmény – nyilatkozta Chester Wisniewski, a Sophos globális vezető információbiztonsági tisztviselője.
A hazai válaszadók véleménye alapján az incidensek 43 százalékában a belső szakértelem korlátozottsága, míg 41 százalékában a védelmi intézkedések hiányosságai járultak hozzá a támadások sikeréhez. Továbbá, a vállalatok fele úgy véli, hogy az informatikai biztonsági képzések és a külső szakértői támogatás elérhetetlensége is jelentősen fokozta a kockázatokat.
