A magyar dohányiparban hatalmas pénzek forognak, amelyek nemcsak a gazdaságra, hanem a társadalomra is jelentős hatással vannak.

Tavaly ismét nőtt a legális magyar dohánypiac volumene, elképesztően nagy összeget füstölnek el minden évben a magyarok. A hagyományos cigaretták visszaszorulása mellett egyre nagyobb teret nyernek az alternatív termékek, különösen a hevített dohány és a nikotinpárnák. Az Az elektronikus cigaretták töltőfolyadékának legális piacán megtört a növekedés.

Tavaly a magyar dohánypiac mérete megközelítette az 1 270 milliárd forintot, ami nem csupán nominálisan, hanem reálértéken is növekedést mutat, igaz, csupán 0,8 százalékos mértékben. Az alábbi negyedéves bontású grafikon jól szemlélteti, hogy az utóbbi években a dohánypiac volumenét tekintve különböző emelkedő és csökkenő szakaszok váltakoztak.

Az elmúlt másfél évtized ebben a szektorban rendkívüli dinamizmust hozott, különösen Magyarországon. A trafikok megjelenése, a jövedéki adók folyamatos emelése, valamint a 2010-es évek során tapasztalt kétszámjegyű áremelkedés komoly, átalakító hatásokat váltott ki. Ezen időszak alatt az alternatív dohánytermékek is színre léptek, miközben sokan még mindig hamisított vagy csempészett cigarettát vásárolnak, ami szintén a rosszabb minőséget jelenti.

A cigaretta évesített piaca a NAV szabadforgalmi statisztikái szerint valamivel 6 milliárd szál felett alakulhat, ami a 2023-as mélypontot figyelembe véve egy egymilliárdos növekedést mutat. Azonban az elmúlt bő egy évtized csökkenő trendje világosan kirajzolódik a grafikonon. Jelenleg a piaci környezet alapján a hagyományos cigaretták fogyasztásának visszaállása a 2010-es évek eleji szintre erősen valószínűtlennek tűnik.

A finomra vágott dohány értékesítése is folyamatosan csökken. 2016-ig, amikor a cigaretta árának drasztikus emelkedése történt, ez a termék volt az elsődleges alternatíva a dohányosok körében. Akkoriban a csúcsidőszakban 7 millió kilogramm fogyott belőle, ám mára már csupán 3 millió kilogramm körüli mennyiségnél tartunk.

A szivarka azonban kivételes népszerűségnek örvend, még ha a termékek között jelentős eltérések is vannak. Míg a prémium, magasabb árfekvésű szivarkák egyre nagyobb figyelmet kapnak, a költséghatékonyabb alternatívák – amelyek áruk lényegesen alacsonyabb a cigarettákéhoz képest – szintén egyre több füstölő számára vonzó lehetőséget kínálnak. Ezek a szivarkák különösen azoknak jelentenek megoldást, akik nem engedhetik meg maguknak a 2000 forintos cigarettadobozokat. A kereslet növekedése ellenére a szivarkák éves fogyasztása még mindig csupán töredéke a cigarettákénak, mindössze 800 millió szál körüli mennyiséggel.

Erőteljes növekedés látszik a hevített dohánytermékeknél és az olyan füstmentes alternatíváknál, mint a nikotinpárnák.

A forgalmuk már túllépte az 1,8 millió kilogramm határt.

A következő évek vélhetően ennek a termékcsoportnak a növekedéséről szólnak majd, optimális esetben a károsabb alternatívák rovására, rosszabb esetben új fogyasztókat megszólítva.

Az elektronikus cigaretták töltőfolyadékainak legális piaca stagnálásnak indult, amit részben az előző termékcsoport iránti kereslet csökkenésének is köszönhetünk.

A hevített dohánytermékek és az e-cigaretta között több fontos különbség található, amelyek a használati módjukban és az összetevőikben rejlenek. A hevített dohánytermékek, mint például a hőmérséklet-szabályozott dohánytermékek, a dohányt alacsonyabb hőmérsékleten hevítik, anélkül hogy elégetnék, így a felhasználó a dohány ízét és nikotin tartalmát élvezheti anélkül, hogy a klasszikus cigaretták füstjének káros anyagait inhalálná. Ezzel szemben az e-cigaretta egy elektronikus készülék, amely folyadékot párologtat el, amely általában propilén-glikolt, növényi glicerin, aromákat és nikotint tartalmaz. Az e-cigaretták nem használnak valódi dohányt, ami azt jelenti, hogy a felhasználók nem szerzik be a dohányos élményt a hagyományos értelemben. Továbbá, míg a hevített dohánytermékek a dohány ízét próbálják megőrizni, az e-cigaretták széles spektrumú ízválasztékkal rendelkeznek, így a felhasználók különböző ízek közül választhatnak. Az e-cigaretták használata során a felhasználók különböző nikotinszintek között is választhatnak, ami lehetőséget ad a nikotinbevitel szabályozására. Összességében a fő különbség abban rejlik, hogy a hevített dohánytermékek a dohány élményét próbálják reprodukálni anélkül, hogy elégetnék, míg az e-cigaretta egy alternatív formát kínál, amely a dohánytól eltérő összetevőket és ízeket használ.

Az elektromos cigaretta és a hevített dohánytermékek első pillantásra hasonlónak tűnhetnek, de valójában alapvető különbségek rejlenek a működésükben, összetevőikben és a használatuk módjában. Az elektromos cigaretta nem tartalmaz hagyományos dohányt; helyette egy különleges folyadékot párologtat el. A készülékben lévő fűtőszál felforrósítja ezt az anyagot, de nem égeti el, így gőz keletkezik, amit a felhasználó belélegez. Ezzel szemben a hevített dohánytermékek valódi dohányt használnak, amelyet nem elégetnek, hanem egy különleges eszközzel hevítenek. Ennek következtében dohányízű aeroszol jön létre, amely nikotint is hordoz, és ezt szívja be a felhasználó.

Amennyiben a reálbér-emelkedés tendenciája folytatódik, úgy valószínű, hogy a dohányfogyasztás mértéke is emelkedni fog. Azonban a kormányzati adópolitika, különösen a dohánytermékekre vonatkozó jövedéki adó tekintetében, kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A legutóbbi áremelés januárban történt, azóta viszont nem volt hasonló döntés. Emellett a dohányzási szokások alakulása is jelentős hatással bír. Érdemes megjegyezni, hogy a cigaretta fogyasztása sok szempontból hasonlóan viselkedik, mint az üzemanyag: az emberek hajlamosak más területekről elvonni a költségkeretüket, csupán azért, hogy biztosítsák a szükséges mennyiséget.

Ez a helyzet nem is olyan egyszerű, mivel ha a cigaretták ára emelkedik, sok dohányos hajlamos lehet más forrásokból pénzt elvonni, vagy akár az illegális termékek irányába orientálódni. 2023-ban Magyarországon az illegális dohánypiac részesedése 7,9 százalékra nőtt, míg egy évvel korábban ez az arány 7,2, és a megelőző évben mindössze 4,2 százalék volt. A Covid-járvány óta pedig ezek a számok jelentős emelkedést mutatnak.

A csempészet ma már a háttérbe szorult, és helyét egyre inkább az illegális dohánygyárak veszik át hazánkban. Ezek között akadnak olyanok is, amelyek kamionokból üzemelnek, folyamatosan mozgásban tartva tevékenységüket.