Feltétlenül érdemes figyelmet fordítani azokra az élelmiszerekre, amelyek jelentős károkat okozhatnak. Az Agrárszektor cikke szerint fontos, hogy mindenki tisztában legyen a potenciális veszélyekkel, amelyek ezekből a termékekből származhatnak. Az informá

A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) elindította "Mi van az asztalodon?" elnevezésű kampányát, amelynek célja a hamisított élelmiszerek és italok veszélyeire való figyelemfelkeltés. A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy Magyarországon évente körülbelül 16 milliárd forintos bevételkiesést és több mint 270 munkahely elvesztését okozza az élelmiszer- és italhamisítás. Az uniós szintű következmények még drámaibbak: a gazdaság évente több mint 2,2 milliárd eurós veszteséget szenved el, és csaknem 5700 munkahely szűnik meg a hamisítók tevékenysége miatt.

Horváth Balázs szerint a probléma egyik fő aspektusa, hogy az eredeti termékek gyártói jelentős bevételtől esnek el, miközben a hamisítók egyre több termék esetében tévesztik meg a fogyasztókat, akik gyakran nem megfelelő forrásból szerzik be az árukat. A hatóságok igyekeznek fellépni a jelenség ellen. Tavaly az Europol és az Interpol koordinálásával 29 európai ország bűnüldöző szervei - az élelmiszer- és italgyártókkal együttműködve - 22 ezer tonna élelmiszert és mintegy 850 ezer liter italt (főként alkoholosat) foglaltak le, körülbelül százmillió euró értékben.

Az SZTNH szakértője három fő problémát azonosított az étel- és italhamisítással kapcsolatban. Elsőként az egészségügyi kockázatokat említette, másodikként a gyártókat és forgalmazókat érintő gazdasági károkat, harmadikként pedig Európa kulináris örökségének veszélyeztetését. Különösen fontosak a földrajzi árujelzők (GI), amelyek "oltalmazzák azon termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik". Magyarországon ilyen például a tokaji bor, a kalocsai paprika vagy a gyulai kolbász. Az EU-ban jelenleg több mint 3600 termék rendelkezik földrajzi árujelzővel.

Horváth Balázs hangsúlyozta, hogy a hamisítványok nem csupán anyagi veszteségeket eredményeznek, hanem súlyosan aláássák az évszázados hagyományokkal bíró termékek hitelességét és megítélését is.

A szakértő szerint "az éremnek két oldala van": a gyártóknak olyan jelölésekkel kell ellátniuk termékeiket, amelyek biztosítják azok valódiságát, míg a fogyasztóknak tudatosan kell keresniük az ilyen hitelesített termékeket. Az EUIPO kampánya gyakorlati útmutatót is nyújt a vásárlóknak: vásároljanak hivatalos kiskereskedőktől és forgalmazóktól, vagy közvetlenül a márkák saját weboldalairól; ellenőrizzék a termék címkéjét és származását; figyeljenek a tanúsító védjegyekre; gondosan vizsgálják meg a csomagolást és a terméket, keresve a kivitelezési vagy helyesírási hibákat; valamint használják a hitelesítési eszközöket, mint például a QR-kódokat és hologramokat.