Brit külügyminiszter: Vannak olyan korszakok a történelem során, amikor minden megváltozik.
Az Egyesült Államok figyelme egyre inkább a csendes-óceáni térség felé fordul, így érthető az az amerikai kérés, hogy az európai NATO-tagországok nagyobb terhet vállaljanak a kontinens védelméből - írta szerdán megjelent cikkében David Lammy brit külügyminiszter.
Lammy, a The Guardian című brit baloldali napilapban megjelent cikkében megerősítette Keir Starmer miniszterelnök nemrégiben tett bejelentését, mely szerint Nagy-Britannia 2027-ig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára kívánja emelni védelmi kiadásait. Továbbá, amennyiben a gazdasági körülmények kedvezően alakulnak, a következő parlamenti ciklus során akár 3 százalékra is növelhetik ezt az arányt.
A munkáspárti brit kormány külügyminisztere felidézi, hogy a hidegháború legintenzívebb szakaszában a GDP-arányos brit katonai kiadások 4 és 7 százalék között mozogtak.
Lammy szavaival élve, a történelem során vannak olyan meghatározó pillanatok, amikor minden megváltozik, de a változások igazi jelentősége csupán később, a köd eloszlásával válik nyilvánvalóvá.
A miniszter szerint ilyen időszak volt az 1940-es évek vége, amikor Clement Attlee akkori munkáspárti brit miniszterelnök a ködön keresztül is átlátva bevezette Nagy-Britanniát a NATO-ba és az ENSZ-be, és biztosította a forrásokat az önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás kifejlesztéséhez.
Az 1960-as években Harold Wilson, a brit Munkáspárt vezetője, bátor döntést hozott, amikor átlépett a hidegháború feszültségein, és elutasította Lyndon Johnson amerikai elnök kérését, hogy Nagy-Britannia katonai erőket küldjön a vietnami konfliktusba. Ezzel a lépéssel Wilson nemcsak a brit kormány függetlenségét védte, hanem a háborúval szembeni kritikai álláspontot is képviselte. Eltelt néhány évtized, és az 1990-es évek Labour-kormányának élén álló Tony Blair felismerte, hogy a Balkán békéje csak akkor biztosítható, ha megállítják Slobodan Milosevic szerb elnök agresszióját. A brit külügyminiszter cikkében hangsúlyozza, hogy a történelmi kontextus és a vezetői döntések mindig kulcsszerepet játszanak a nemzetközi politikai tájban.
Lammy szerint Keir Starmer jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is hasonló horderejű döntést hozott a brit védelmi kiadások drámai emeléséről, mivel Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa Ukrajna és szomszédai mellett egész Európára veszélyt jelent.
Az utóbbi időszak amerikai kormányaitól kapott mandátumok során az Egyesült Államok, mint London legszorosabb szövetségese, egyre inkább az indiai-csendes-óceáni térség felé irányítja figyelmét. Ez a tendencia nem meglepő, hiszen a brit külügyminiszter megjegyzése szerint az Egyesült Államok jogosan vár el nagyobb tehervállalást az európai NATO-tagállamoktól, hogy megszilárdítsák a kontinens biztonságát.
Keir Starmer brit miniszterelnököt csütörtökön fogadja Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban. E találkozó előtt mindössze két nappal Starmer bejelentette, hogy növelik az Egyesült Királyság védelmi költségvetését.
Trump nemrégiben arra ösztönözte a NATO-tagországokat, hogy a bruttó hazai termékük 5%-át fordítsák védelmi költségekre, felülmúlva ezzel az atlanti szövetség jelenlegi ajánlásában megfogalmazott 2%-os minimumot.
London egyelőre ennek a felére vállalt hivatalos kötelezettséget a brit kormányfő által bejelentett 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési célkitűzéssel.
Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amelyet szeretnél egyedivé tenni, és szívesen segítek!
Washington elfordulásáról és az új transzatlanti politikai korszakról is beszélt Káncz Csaba geopolitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Klub Live-ban:
