A főváros bírósághoz fordul, amennyiben nem gyakorolhatja elővásárlási jogát Rákosrendezőn.
Amennyiben nem biztosítják számunkra az elővásárlási jogunk gyakorlásának lehetőségét, kénytelenek leszünk jogi úton érvényesíteni érdekeinket.
„Tedd különlegessé a megfogalmazásodat” – emelte ki Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, amikor Rákosrendező megvásárlásáról beszélt egy szerdai háttérbeszélgetés során.
Az ügy előzménye, hogy Karácsony Gergely főpolgármester tegnap egy rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette: a főváros él az elővásárlási jogával a rákosrendezői fejlesztési területen. A Rákosrendezőre tervezett, mini-Dubaj néven elhíresült projekt helyszínéül szolgáló területre megkötötték az adásvételi szerződést az emírségekbeli Eagel Hills Csoporttal, amelynek értelmében a nemzetgazdasági tárca szerint 500 méteres toronyház is épülhet a rozsdaövezeti területen, három és félszer akkora, mint a lágymányosi Mol-torony. Karácsony azt állítja, az arabokkal kötött adásvételi szerződés szerint a fővárosnak nemcsak elővásárlási joga van a 85 hektáros területre, de a szerződés hatályba lépésének feltétele is, hogy erről a jogáról lemondjon.
A főpolgármester, Karácsony Gergely, a Rákosrendező területének megvásárlását egy olyan összegből kívánja biztosítani, amelyről az államkincstár szerint remélhetőleg visszautalásra kerül a fővárosnak. A Fővárosi Törvényszék legutóbbi döntése megerősítette, hogy a fővárosi önkormányzat számára előírt szolidaritási hozzájárulás összege jogellenes, így Karácsony meggyőződése, hogy a főváros jogosan követelheti az államtól azt a 28,3 milliárd forintot, amelyet eddig inkasszáltak. A Rákosrendező vételára 2039-ig terjedő időszak alatt esedékes, az első részlet – 12,7 milliárd forint – kifizetése pedig a szerződés aláírását követő 10 napon belül esedékes. Karácsony ezt az összeget a várt visszautalásból szeretné fedezni, azonban az államkincstár és Sára Botond budapesti főispán ellentmondásos álláspontot képviselnek, miszerint a főváros nem számíthat a visszatérítésre, és továbbra is köteles lesz a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére. Karácsony jelezte, hogy amennyiben az állam nem tesz eleget kötelezettségeinek, kártérítési pert indítanak az államkincstár ellen.
A jogi ügy kapcsán Kiss Ambrus nyilatkozott, hogy részt vett a szolidaritási hozzájárulásról szóló tárgyalás ítélethirdetésén. A Magyar Államkincstár megadta azt az összeget, amelyet a fővárosnak szolidaritási hozzájárulásként kellene befizetnie, azonban a bíróság a jogerős határozatában hangsúlyozta, hogy ezek az adatok érvénytelenek, mivel a megfelelő hatósági eljárás nem történt meg, így a főváros jogai nem érvényesültek. Ennek következtében a főváros vissza kívánja követelni a 2023-as évben szolidaritási hozzájárulásként befizetett összeget, valamint körülbelül 6,5 milliárd forintnyi kamatot. Kiss Ambrus kiemelte, hogy a bíróság szerint a "reálcselekmény már megvalósult", ami azt jelenti, hogy a pénz elkerült a fővárosból. "Ha kapnak egy levelet a behajtótól, a fizetési kötelezettség vitatható, de a behajtónak van inkasszálási joga, így elvehetik a pénzt, és innentől kezdve önöknek kell harcolniuk a visszaszerzéséért" - fogalmazott Kiss Ambrus.
A mostani bírósági döntés a 2023-as évről szól, de a 2022-es és a 2024-es évre szóló per még hátra van,
Kiss pedig arra számít, hogy ugyanilyen ítéletek születnek majd. Megjegyezte: a kormányzati kollégák reakciójukban szolidaritási adóként hivatkoztak az összegre, holott ilyen nem létezik, hiszen ez hozzájárulás.
A teljes ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog létezése abból adódik, hogy az ingatlant egyetlen szerződés keretein belül kezelik. Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan próbál a kormány ebben a helyzetben manőverezni. Lázár mintha utalt volna arra, hogy a fővárosnak valóban van elővásárlási joga.
- mondta Kiss, hozzátéve, a szerződésbe az elővásárlási jogot ők írták bele.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ezt vitatja: álláspontja szerint az Egyesült Arab Emírségek hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy ajánlatot tudjanak tenni. "Innentől a szerződés sem vehető komolyan, hiszen miért írták bele?" - fogalmazott Kiss, hozzátéve: a Lázár által említett 5 ezermilliárd forintos vételár sincs benne. Rákosrendező 50 milliárd forintra rúgó teljes vételárát az adásvételi szerződés értelmében 2039-ig kell kifizetni.
"Ha nem hagynak élni minket az elővásárlási jogunkkal, természetesen azt a bíróságon megtámadjuk" - jelentette ki.
Kiss hangsúlyozta, hogy az eladónak mindenképpen egyeztetnie kell a fővárossal, mivel „nyilvánvaló, hogy az elővásárlási jogot belefoglalták, amihez képest egy közlemény nem minősül jognyilatkozatnak.”
A főváros, mint a Budapesti Közművek birtokosa, jogot formálhat arra, hogy a fővárosi vállalat előtt megnyíljon az elővásárlási lehetőség. Ennek érdekében a jövő szerdai közgyűlésen kérik a szükséges felhatalmazást.
A jövő hét elején fontos bizottsági ülések zajlanak, amelyek kulcsszerepet játszanak a helyzet alakulásában. Ezek az események megmutatják, hogy az egyes frakciók hajlandóak-e átengedni a területet az arab feleknek.
„Tedd különlegessé a megfogalmazásodat!” - utasította a főigazgató. Érdemes megjegyezni, hogy a közgyűlés már korábban is foglalkozott ezzel a kérdéssel; a képviselők egy elvi nyilatkozatot is elfogadtak a terület hasznosításával kapcsolatban.
A BKM az összeg 25 százalékát saját költségvetéséből tudja biztosítani, mondta Kiss, aki kiemelte, hogy az eredménytartalék elegendő forrást nyújt ehhez. "Örömmel tapasztaljuk, hogy a budapestiek aktívan érdeklődnek, és szeretnének részt venni a projektben, de jelenleg nincs érvényben ilyen pályázati lehetőség" – tette hozzá.
A főváros elővásárlási jogának megléte összefügg a BKM Rákosrendezőn található távfűtő létesítményével. Amennyiben több vállalat is szeretné érvényesíteni ezt a jogot, elengedhetetlen, hogy minden érintett féllel tárgyalások kezdődjenek. Kiss azonban nem rendelkezik információval arról, hogy ez a folyamat pontosan hová vezethet. Az elővásárlási jogot az érintetteknek 30 napon belül kell érvényesíteniük, és ha a szerződésbe való belépés mellett döntenek, akkor a fizetést 10 napon belül teljesíteniük szükséges.
A terület fejlesztésével kapcsolatban vannak a fővárosnak koncepciótervei. Miután megszerezték a területet, azt tovább értékesítik befektetőknek. Kiss elmondta, a céljuk, hogy olcsó, megfizethető lakóépületeket építsenek Rákosrendezőn.
Közölte: a jövő heti fővárosi közgyűlésen a főpolgármester-helyettesekről még mindig nem fognak szavazni.