A címben említett problémákra rávilágítva: Az élelmiszerek címkézése gyakran nem tükrözi a valóságot, és ez komoly zavart okozhat a fogyasztók számára. Ideje lenne átláthatóbbá tenni a rendszerünket, hogy mindenki megbízható információk alapján hozhassa m

Az élelmiszereken található logók, szlogenek, címkék és állítások dzsungelében könnyen el lehet veszni, pedig ezek pontosan azért léteznek, hogy segítsenek a vásárlóknak megalapozott döntéseket hozni az ételek összetevőivel és tulajdonságaival kapcsolatban. Az Európai Számvevőszék legújabb jelentése szerint sürgős lépések szükségesek a jelölések körüli uniós jogi keret hiányosságainak orvoslására. Emellett fontos, hogy a fogyasztók elvárásaira és tudásuk bővítésére is nagyobb figyelmet fordítsunk.

Az élelmiszerek címkéin található jelek és feliratok elsődleges célja, hogy a vásárlók alaposan tájékozódhassanak a termék összetevőiről, jellemzőiről, tápértékéről, valamint a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időről, továbbá az esetleges allergénekről. Emellett a gyártók gyakran olyan vonzó információkat is feltüntetnek, amelyek segíthetnek kiemelni a terméket a piacon. Ilyen lehet például, hogy a termék egészséges, ökológiai gazdaságból származik, vagy éppen gluténmentes, ami különösen fontos lehet a tudatos vásárlók számára.

Vannak persze olyan egészséggel és biztonsággal kapcsolatos információk, mint például az élelmiszer neve, az összetevők és az allergének listája, a származási hely, a használati és tárolási útmutató, a tápérték jelölése vagy a nettó mennyiség, amelyeket kötelező feltüntetni a termékek címkéin. Az önkéntes elemek köre azonban ennél jóval szélesebb, így a gyártók feltüntethetnek további állatjólétre, környezetbarát jellegre vonatkozó - olykor zöldrefestésnek minősíthető - állításokat, ökológiai vagy földrajzi jelzéseket és különféle illusztrációkat is. Mint azt ezzel kapcsolatban Keit Pentus-Rosimannus, a Számvevőszék ellenőrzésért felelős tagja kijelentette:

Az élelmiszerek címkézése gyakran inkább zavaró, mintsem informáló; az embereknek számos különböző rendszer, logó és állítás között kell navigálniuk. A vállalatok rendkívül kreatívan választják meg, mit jelenítenek meg a termékek csomagolásán, miközben az uniós jogszabályok nem tartanak lépést a folyamatosan átalakuló piaci környezettel. Ennek következtében körülbelül 450 millió európai fogyasztó válik sebezhetővé a szándékosan vagy véletlenül félrevezető információkkal szemben.

A fogyasztók gyakran találkoznak olyan állításokkal, amelyek az adott élelmiszertermékek egészségre gyakorolt kedvező hatásait hangsúlyozzák. Az Európai Unió keretein belül 4 637 ilyen állítást értékeltek tudományos szempontból, és ennek eredményeként a Bizottság 2012 májusában közzétett egy rendeletet. E rendelet részeként egy listát is bemutattak, amely 222 engedélyezett állítást tartalmaz a vitaminokra, ásványi anyagokra és egyéb nem növényi anyagokra vonatkozóan. Ezek az egészségre vonatkozó állítások öt különböző típust ölelnek fel, amelyeket a jelentés keretein belül részletesen is ismertetnek.

A növényi anyagok, termékek esetében azonban nincsen uniós lista az egészségre vonatkozó engedélyezett állításokról. 2023-ban az Európai Parlament nyomatékosan kérte, hogy sürgősen értékeljék ki a már 2010 óta értékelésre váró állításokat, ennek ellenére 2 078 növényi anyagokra vonatkozó állítás továbbra is függőben van a jelentés szerint. Így pedig a fogyasztó tudományos értékeléssel nem alátámasztott és potenciálisan félrevezető állításokkal szembesül.

Mint arra a jelentés figyelmeztet, az uniós élelmiszerjelölési szabályok jelenleg még a magas zsír-, cukor-, illetve sótartalmú termékek esetében is lehetővé teszik a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazását. Ily módon például még egy magas cukortartalmú terméken is fel lehet tüntetni, hogy az C-vitaminban gazdag. Emiatt pedig megeshet, hogy egy egészségesebb táplálkozásra törekvő fogyasztó óvatlanul nagy mennyiségben egészségtelen tápanyagot tartalmazó terméket vásárol. Az is teremthet furcsa helyzeteket, hogy a hatóságok és a fogyasztók egyre több információ közlését várják el az élelmiszerekről, miközben a termékek csomagolása egyre kisebb lesz, ami az olvashatóság rovására mehet.

A jelentés hangsúlyozza, hogy jelenleg az Európai Unióban nem létezik egységes szabályozás a vegán vagy vegetáriánus élelmiszerek definíciójára, illetve arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető egy termék alkalmasnak ezen étrendek követői számára. Például nincsenek meghatározott küszöbértékek az állati eredetű összetevők nyomaira vonatkozóan. Ennek következtében a vásárlók csupán a különféle speciális jelöléseket és a termékek elnevezését vehetik alapul a vásárlási döntéseik meghozatalakor. A gyártók önkéntesen dönthetnek arról, hogy alkalmazzák a vegetáriánusok és vegánok számára megfelelő élelmiszer-összetevőkre vonatkozó ISO 23662:2021 szabványt, emellett pedig számos magánalapú tanúsítási rendszer is rendelkezésre áll, amelyek segíthetik a fogyasztókat.

Az uniós szabályok előírják, hogy a tagállamok hozzanak létre olyan kontrollrendszereket, amelyek biztosítják az élelmiszerjelölésre vonatkozó információk pontosságát, és ellenőrzik, hogy az élelmiszeripari vállalatok helyesen hajtják-e végre az uniós címkézési szabályokat. Azt is előírják a tagállamoknak, hogy határozzanak meg szankciókat az élelmiszerjelölési szabályok megsértése esetére, és több különböző módon jelentsék az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos gondokat a Bizottságnak

A szakértők a jelentésben megfogalmazták, hogy a 27 tagállam mindegyike rendelkezik működő ellenőrző rendszerekkel, amelyek az élelmiszerjelölési szabályok betartását felügyelik. Ugyanakkor rámutattak, hogy ezek a tagállami rendszerek gyakran bonyolultak, és több hatóság is részt vesz a működtetésükben. Ez a komplexitás azonban nem ritkán a hatékonyság csökkenéséhez és különféle hiányosságokhoz vezethet.

Az ellenőrzés során arra is fény derült, hogy a tagállamok hatósági ellenőrzéseire vonatkozó beszámolás szabályai túl bonyolultak, hozzáadott értékük pedig nem egyértelmű. Emellett a kiszabott bírságok sem mindig eredményesek és arányosak, illetve visszatartó erejük sincs.

A számvevők megállapításai szerint a fogyasztók tájékoztatása és oktatása nem élvez prioritást, még a bírálatok fényében sem. Az Európai Unió 2021 és 2025 között mindössze 5,5 millió eurót különített el az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányokra, míg a tagállamok csupán sporadikusan indítanak ilyen jellegű programokat a fogyasztók számára. Például, bár a dátumjelölés kötelező, a vásárlók nincsenek kellően tájékozottak a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbségekről, valamint azok következményeiről.

Összegzésünk alapján megállapítható, hogy az Európai Unióban az élelmiszerjelölések jelentős szerepet játszanak a fogyasztói döntéshozatal megerősítésében. Ugyanakkor a jogi keretben komoly hiányosságok figyelhetők meg, különösen a nyomonkövetés, a beszámolás, a kontrollrendszerek és a szankciók terén. Ennek következtében a fogyasztók gyakran találkoznak olyan jelölésekkel, amelyek zavaróak, félrevezetőek vagy nehezen érthetőek, ami megnehezíti számukra a tudatos választást az élelmiszerek vásárlásakor.