A Mol Azerbajdzsánban bővíti tevékenységét: 3000 négyzetkilométeren végeznek olajkutatási munkálatokat.

Portfolio: Kezdetként a kitermelést vesszük górcső alá, különösen a nemzetközi portfóliót, hiszen ez most a középpontban áll. De miért éppen Azerbajdzsánban bővíti a Mol a tevékenységét?

Marton Zsombor egy különleges figura, akinek a személyisége és tehetsége egyedi módon ragyog. Kreatív gondolkodása és szenvedélye a művészetek iránt inspiráló hatással van környezetére. Mindig keresi az új kihívásokat, legyen szó festészetről, zenéről vagy írásról. Zsombor képes a hétköznapi pillanatokat is varázslatossá tenni, és ezzel mindenki szívébe belopja magát. Az ő története egy példa arra, hogy a szenvedély és a kitartás hogyan formálhatja meg a jövőt.

Az azeri light olajkeverék kiváló alternatívát jelent az orosz forrásokkal szemben, mivel hasonló jellemzőkkel rendelkezik, így hatékony megoldást kínál a piacon.

A régióban már régóta jelen vagyunk - nagyon jó döntés volt még 2020-ban, hogy a Mol a történetének legnagyobb akvizíciójával a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az ACG-ben csaknem 10%-ot vásárolt Azerbajdzsánban, ez pénzügyileg és ellátásbiztonsági szempontból is sikeres projekt és befektetés volt, ráadásul sikerült a helyi olajvállalattal, a SOCAR-ral olyan bizalmi viszonyt kialakítani, ami alapot nyújthat jövőbeni terjeszkedésre. Az azeri vállalat ugyanis realizálta, hogy a Mol olyan szárazföldi kutatás-termelési tudás birtokában van, ami segíthet neki az offshore (tengeri) mezőkön túl az onshore-t, vagyis a szárazföldieket is kitermelni. Ez évtizedek óta az első olyan eset, hogy nem tengeri, hanem szárazföldi kutatási területet ad oda Azerbajdzsán egy befektetőnek.

Mikor érik be a SOCAR-ral kötött partnerségnek a gyümölcse, hogyan alakulhat a termelés felfutása olajban és gázban?

A vizsgálat területe 3000 négyzetkilométer, amely körülbelül egy Vas vármegyének felel meg, és több mint hétszerese a szokásos magyar koncessziók méretének. Feltételezve, hogy a térségben szénhidrogén található, elsősorban olajlelőhelyek után kutatunk. Az első évben szeizmikai vizsgálatokat tervezünk végezni egy 1300 négyzetkilométeres területen. Ezt követően legalább három kutat fúrnánk, de ha a vizsgálatok alapján több ígéretes lehetőséget találunk, akkor a kutak száma is megnövekedhet. Az első kutatási fázis után...

Ha felfedezzük a kőolajat és beindítjuk a kutak termelését, akkor 30 éves időtartamra megszerezzük a kitermelési jogokat.

Ebben a fázisban még nem lehet megbecsülni, hogy mekkora volumenű kitermelésre lehet majd számítani. Az azeri light-hoz hasonló könnyű olajat várunk itt, de ez csak előzetes feltételezés.

Maradva Azerbajdzsánnál, tervezik növelni a részesedésüket az ACG olajmezőben?

Azerbajdzsánban minden adódó lehetőséget alaposan áttekintünk. Ezek általában gazdasági döntések, amelyek kulcsfontosságúak a jövőnk szempontjából, hiszen a történet végső kimenetele attól függ, milyen feltételekkel és áron tudunk megállapodásokat kötni. Alapvetően Azerbajdzsán és a környező régió számára is a növekedés a Mol fő irányvonala.

Korábban már megfogalmazta, hogy a régiónkban a kimerülő készletek középtávon a nemzetközi portfólió bővülésével kerülnek helyettesítésre. Mennyire képes a Mol a kitermelt szénhidrogénkészleteit új felfedezésekkel, akvizíciókkal vagy technológiai innovációkkal pótolni?

Az utóbbi időszakban elért kutatási eredményeink jelentős mértékben hozzájárultak a készleteink csökkenésének lassításához. Jelenleg a Mol körülbelül 300 millió hordó egyenértékű szénhidrogénkészlettel rendelkezik, ami évi 33-34 milliós termelésünkkel számolva közel egy évtizednyi tartalékot jelent. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen, hogy nemzetközi szinten olyan lehetőségeket keressünk, ahol vagy új termelő mezőket vásárolhatunk, vagy a kutatási folyamat során felfedezett készleteket tudjuk hasznosítani. Ezen lehetőségek feltérképezése során mind a kutatási irányvonalakat, mind a termelő mezők akvirálásának lehetőségeit alaposan megvizsgáljuk, amennyiben ezek összhangban állnak a Mol hosszú távú stratégiájával.

Azerbajdzsánon túl Iraki-Kurdisztánban, Egyiptomban, Pakisztánban van hangsúlyosabban jelen a Mol. Ezeken a területeken van további terjeszkedési lehetőség? Más országokban keresik a belépési lehetőségeket?

A Mol tavalyi évben fontos stratégiai megállapodásokat alakított ki a török Türkiye Petrolleri-vel (TPAO), az azeri SOCAR-ral, valamint a kazah KazMunayGas-zal. Ezek a megállapodások új perspektívákat nyitnak meg a jövőbeni terjeszkedés előtt. Különösen azokra az országokra fókuszálunk, ahol már aktívan jelen vagyunk, keresve a további növekedési lehetőségeket.

A Mol jövőbeli terjeszkedésének középpontjában elsősorban a Fekete-tenger térsége, a Kaszpi-tenger vidék vagy Észak-Afrika állhat, mint potenciális célpontok.

Ezen kívül a stratégiai partnereink révén olyan országokban is felfedezhetünk izgalmas lehetőségeket, ahol eddig még nem alakítottunk ki jelenlétet.

Ezeknek a lehetőségeknek a megvalósítása nem egyik napról a másikra történik; például a Samakhi-Gobustan projekt, amely a SOCAR-ral közösen végzett kutatás keretében zajlik, közel másfél évet igényelt ahhoz, hogy elérjük a jelenlegi állapotot. Számos lehetőséget mérlegelünk, azonban csak azokat valósítjuk meg, amelyek összhangban állnak a Mol-csoport stratégiájával és kompetenciáinkkal, valamint hozzájárulnak az ország és a régió ellátásbiztonságának növeléséhez. A stratégiai együttműködés számunkra azt jelenti, hogy nem csupán pénzügyi alapon lépünk be egy projektbe, hanem konkrét szakmai tudásunkkal és tapasztalatunkkal támogatjuk a mező hatékony működését.

Mik azok a fő szempontok, amik alapján a Mol eldönti, hogy egy új országban fog olaj után kutatni?

Nincs egy recept mindenre, hiszen minden ország és minden blokk más karakterisztikákkal bír. Értékelnünk kell a geológiai kockázatot, a biztonsági kockázatot, a megtérülést, a kereskedelmi feltételeket, az adott ország fizetőképességét. Ezeknek a kombinációját kell néznünk. Azokat a lehetőségeket keressük, ahol olyan kockázati térkép van, amit a Mol magabiztosan tud kezelni. Ezért tudunk sikeresen működni olyan országokban is, mint Pakisztán, mert ismerjük a stakeholdereket és az országot, és a biztonsági nehézségek ellenére is sikeresen operálunk már 26 éve. Az elmúlt évek ellátásbiztonsági kihívásai nyomán

A terjeszkedési stratégiánk során prioritást élveznek azok a lehetőségek és országok, amelyekből képesek vagyunk a kitermelt szénhidrogént a régióba importálni.

Ezáltal a kutatás-termelés divízió fókuszába került a régiós kőolaj és földgáz diverzifikáció is. A nemzetközi terjeszkedésünkkel Magyarországot és a régiót is tovább szeretnénk erősíteni és ebben szerencsére a magyar külpolitika is partner.

Lépjünk a hazai piacra: milyen elképzelései vannak a Molnak a magyarországi termelés bővítésére?

Magyarországon a termelésbe állítás körülményei globális szinten is kedvezőek, hiszen az engedélyezési folyamat rendkívül gyorsan zajlik, nem csupán a termelési tevékenységek, hanem a vezetéképítési projektek esetében is.

Egy olaj- vagy gázkút akár 3-6 hónapon belül üzembe helyezhető, ami világszerte páratlan előnynek számít. Ezzel szemben néhány EU-s országban a folyamat akár 3-6 évig is eltarthat.

E tudatában könnyedén meghozhatjuk a döntést, hogy folytassuk aktív befektetéseinket Magyarországon. Minden olyan projektet, amely ígéretes megtérülést kínál, igyekszünk a lehető leggyorsabban megvalósítani.

Ami pedig a konkrétumokat illeti: három fronton növekszünk Magyarországon. Egyrészt a meglévő koncesszióinkon és területeinken fúrunk, idén is több mint 10 kutat fogunk lemélyíteni. Az elmúlt évek magyarországi kutatási sikerei bizonyítják, hogy még mindig komoly lehetőségek rejlenek az országban. Sorban fedezzük fel az új szénhidrogén-mezőket, a vecsési, turai és somogysámsoni olajtalálatok mellett nagyon sikeres a sekélygáz programunk, néhány év alatt 27 új gázkutat fúrtunk és 24-et termelésbe is állítottunk. Másrészt tavaly megvásároltuk az Endrőd környéki gázmezőket és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrát, ami a közép-magyarországi gáz portfóliót erősíti. Harmadrészt indulunk újabb koncessziós körökön, tavaly 8 blokkból 5-re adtunk be pályázatot, ebből négyet meg is nyertünk, kettőt egyedüli pályázóként, kettőt pedig a TPAO-val közösen. Ami az időzítést illeti, az új koncessziókhoz kapcsolódó első kutakat 2027-ben fogjuk fúrni, sikeres találat esetén pedig a termelés 2028-ban indulhat.

A Magyarországon tapasztalható gyors kutatás-fejlesztési ciklusok több tényező együttes hatásának eredményei. Először is, az ország kedvező geológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a kutak viszonylag egyszerű és gyors azonosítását. Másodszor, a helyi szakemberek és mérnökök magasan képzettek, így a tervezési és kivitelezési folyamatok hatékonyan zajlanak. Emellett a jogi és adminisztratív keretek is hozzájárulnak a gyorsasághoz: a hatósági engedélyezési folyamatok általában rugalmasabbak és gyorsabbak, mint más országokban. Az innovatív technológiák, mint például a digitális modellezés és a korszerű fúrási eljárások, szintén felgyorsítják a folyamatot. Végül, a helyi piac igényei és a versenyhelyzet arra ösztönzik a vállalatokat, hogy minél előbb reagáljanak, így a kutak gyors üzembe állítása nem csupán lehetséges, hanem szükséges is.

Az engedélyezési környezet minden lehetőséget megad arra, hogy ha egy vállalat kellően proaktív, agilis, hatékony és szinte mindent párhuzamosít, akkor ezt a 3-6 hónapot tudja tartani. Mind az olaj, mind a gáz esetében gyakorlatilag azonnal tudjuk szállítani a termelést.

A hazai termelés jelenlegi részesedése a teljes portfólión belül körülbelül 40 százalékra tehető. Fontos célként került megfogalmazásra, hogy a hazai termelés minél szélesebb körű legyen. Továbbá, az is a terveik között szerepel, hogy ez az arány folyamatosan növekedjen a jövőben.

Ezt a megközelítést túl mesterségesnek tartanám, mivel könnyen a gondolkodás torzulásához vezethet, hogy valaminek a kárára kellene növekednünk. Az itthoni stratégiánk lényege, hogy a meglévő mezőinkből és kutatási blokkjainkból a lehető legnagyobb potenciált hozzuk felszínre. A legnagyobb örömünket az jelentené, ha a magyarországi és a régiós termelést sikerülne erősítenünk a portfóliónk keretein belül. Ugyanakkor a nemzetközi portfóliónk is tele van ígéretes projektekkel, amelyek már folyamatban vannak, és amelyek révén szintén jelentős termelési növekedést várunk. Talán így fogalmazhatunk:

A kelet-közép-európai régióban, illetve a nemzetközi színtéren egyaránt arra számítunk, hogy a közeljövőben mind a természetes, mind a mesterséges módszerekkel megvalósuló kitermelés növekedésnek indul.

Az Upstream szegmens a Mol-csoport egyik legfontosabb pillére, amely jelentős pénzáramot és EBITDA-t képes generálni. Az eredmények alakulását számos tényező befolyásolja, például a globális olaj- és gázárak, a kitermelési költségek, valamint a geológiai és technológiai kihívások. A projekteknél a megtérülés szempontjából alapvető fontosságú a piaci környezet alapos elemzése, a befektetések kockázatainak felmérése, valamint a várható hozamok és költségek részletes kalkulációja. Ezen kívül figyelembe kell venni a hosszú távú fenntarthatóságot és a környezeti hatásokat is, hiszen ezek a tényezők egyre nagyobb szerepet játszanak a döntéshozatalban.

Három kiemelkedő kockázati tényezővel nézünk szembe: az olaj- és gázárak ingadozása, a rezervoárok geológiai bizonytalansága, valamint a szabályozói környezet kockázatai. Jelenleg Magyarországon a beruházásokat támogató szabályozás kedvező, a geológiai kockázatok pedig viszonylag alacsonyak, ezért az árkockázat a legfontosabb tényező, amire figyelmet kell fordítanunk. Továbbá, a Mol rendkívül hatékonyan végzi a termelést, és a régióban egyszámjegyű dollárkitermelési költségekkel operálunk.

Az olajárak ingadozása jelentős hatással van a globális gazdaságra, de a Mol számára a kockázatok kezelése kulcsfontosságú. Jelenleg a piaci helyzetet komplex tényezők befolyásolják, úgy mint geopolitikai események, kereslet és kínálat alakulása, valamint a fenntarthatósági törekvések. Ami a jövő évi Brent hordónkénti árát illeti, a szakértők különböző forgatókönyveket vázolnak fel, figyelembe véve a gazdasági kilátásokat és a termelési politikákat. Bár a pontos előrejelzés nehéz, sokan optimista megközelítéssel kalkulálnak, de a piaci volatilitás mindig jelen van.

Öt évvel ezelőtt is úgy véltük volna, hogy ennek a jövőbeli alakulását lehetetlen megjósolni, de ma már valóban elérkeztünk a lehetetlenség határára. Az iparági szakértők előrejelzései azt sugallják, hogy a hordónkénti ár valószínűleg a 60-80 dolláros zónában mozog majd. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy geopolitikai események vagy az OPEC döntései miatt időnként jelentős eltérések léphetnek fel ebben a tartományban.

Célunk, hogy a beruházásunk a lehető legkisebb költséggel térüljön meg, hiszen hosszú távú, 15 éves távlatban gondolkodunk, nem csupán néhány évre.

Amikor elhatározzuk, hogy kutat fúrunk, a költségek jelentős része, körülbelül 80-90%-a, szinte azonnal befektetésre kerül. Ezt követően körülbelül 15 év alatt hozzuk vissza a befektetett tőkét.

Van egy meghatározott költségfedezeti szint, ami azt jelenti, hogy létezik egy olyan hordónkénti olajár, amely alatt az üzletág hosszú távon nem képes nyereséget termelni?

Minden projekt esetében eltérően alakul a megtérülés, de amit mindenképpen szeretnénk hangsúlyozni, az nem a break-even olaj- vagy gázár, hanem sokkal inkább az egységenkénti pénzáram (unit cash-flow), amelyet portfólió szinten elvárunk egy hordó olajtól. Jelen stratégiánk szerint ez az érték 20 dollár, és a jelenlegi portfóliónkkal ezt a célt már most is elérjük. Hisszük, hogy ez a szint hosszú távon is fenntartható lesz.

Milyen innovatív költségcsökkentő és hatékonyságnövelő lépésekhez fordulhat a szegmens egy kedvezőtlen energiaár-környezetben?

A régióban csak néhány energiavállalat ér el olyan alacsony költségeket, mint a Mol, ami a folyamatos hatékonyságnövelés eredményeként valósul meg. Ezt a versenyelőnyt és a megszerzett tudást külföldön is hasznosítjuk; a nemzetközi partnereink számára ezért is vonzó az együttműködés, hiszen nem csupán a kutatás terén, hanem a termelésoptimalizációban is kiemelkedő sikereket könyvelhetünk el.

Ami a konkrétumokat illeti: itthon is és a nemzetközi portfólióban is használunk 3D szeizmikát, nem csak kutatási blokkokban, hanem meglévő mezőknél is, a felvett adatok feldolgozásához mesterséges intelligenciát is használunk. Ennek nehéz számszerűsíteni a költségcsökkentő hatását, inkább arról van itt szó, hogy a Mol kutatási sikerességi rátája akár százalékokban is növekedhet ezeknek köszönhetően. Konkrét, megtakarításban mérhető hatékonyságnövelés pedig például a felszíni technológiában és a karbantartásban jelentkezik. Optimalizálni tudjuk az energiafogyasztást és a vegyszeradagolást, ugyanis a mesterséges intelligencia előre jelezheti a gépek meghibásodását, ami segít a pótalkatrészek beszerzésének tervezésében. Ez különösen fontos, mivel itthon közel 1000 kutat üzemeltetünk 200 mezőn.

Ez a szöveg kizárólag tájékoztató jellegű, és nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe a jogi részleteket!

A cikk megalkotásában a magyar nyelvre specializált Alrite online diktáló és videófeliratozó alkalmazás nyújtott segítséget, ami jelentősen megkönnyítette a folyamatot.