Stephen Hawking arra ösztönözte az emberiséget, hogy merészen forduljon az űr felfedezése felé, hangsúlyozva ennek jelentőségét a jövőnk szempontjából.

Jókai Mórt is elbűvölte Joseph Bramah lenyűgöző találmánya, amely új dimenziókat nyitott meg a technika világában.

Stephen William Hawking Oxfordban látta meg a napvilágot, ahol értelmiségi családba született, mint elsőszülött. Apja orvosi pályára szánva őt, Hawking érdeklődése inkább a matematika, a fizika és a csillagászat felé irányult, bár középiskolás évei alatt nem volt a legnagyobb tanuló. Tizenhét évesen felvételt nyert az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából kiemelkedő teljesítménnyel szerzett diplomát. Kozmológiai és asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban elnyerte doktori címét. Egyetemi évei alatt azonban súlyos betegség (amiotrófiás laterálszklerózis, ALS) diagnózisával kellett szembenéznie, amely a mozgató idegek fokozatos leépülését okozta. Eleinte bottal mozgott, de 1969-re már kerekesszékbe kényszerült.

Betegsége folyamatosan súlyosbodott, és már az önálló étkezés is lehetetlenné vált számára, végül teljes körű gondozásra szorult. 1985-ben egy kritikus tüdőgyulladás következtében szervezete teljesen összeomlott. Ekkor életmentő gégemetszésre volt szükség, ami végleg némaságra kényszerítette, így a kommunikáció szinte lehetetlenné vált számára. Azonban egyik tanítványa támogatásával sikerült újra kapcsolatot létesítenie a külvilággal: egy kerekesszékére rögzített beszédszintetizátor segítségével, amelyet kezdetben ujjakkal, majd a bénulás előrehaladtával fej- és szemmozdulatokkal irányított, újra megoszthatta gondolatait másokkal.

A "világegyetem uraként" is ismert tudós életművének középpontjában a relativitáselmélet és a kvantummechanika összehangolása állt, amely a mindenség elméleteként ismert. Főként a világegyetem keletkezésével, a Big Bang-elmélettel, valamint a fekete lyukak rejtélyeivel foglalkozott. Érdekes megfigyelése volt, hogy a fekete lyukak nem teljesen olyan "feketeek", mint ahogyan azt korábban gondolták; hőmérsékleti sugárzásuk és párolgásuk van, amit róla neveztek el a fizikában. E jelenségek következtében a fekete lyukak energiája és tömege fokozatosan csökken, ami végül az összeomlásukhoz vezet.

A világegyetem keletkezésével összefüggésben arra a következtetésre jutottak, hogy valójában nincs egyértelmű kezdete. Ezt úgy érdemes elképzelni, mint egy határtalan, zárt felületet, ahol a tér és az idő egybefonódik, és nem követik a megszokott időbeli kereteket.

Kutatásai során azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy az időutazás csak filmekben és regényekben lehetséges. 2015-ben bejelentette, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására.

Saját bevallása szerint élete során a nők jelentették számára a legnagyobb rejtélyt. Kétszer nősült, első feleségétől három felnőtt gyermeke van, és már unokái is születtek. Másodszor 1995-ben egyik ápolónőjét vette el, akitől szintén elvált 2007-ben.

Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című könyv tette világszerte ismertté, amely a tudományok terén járatlan olvasók számára is könnyen érthető stílusban íródott. Ez a kötet negyven nyelvre lefordítva, harmincmillió példányban talált gazdára, és tudományos művek között rekordernek számító 237 hetet töltött a Sunday Times bestsellerlistáján. Hawking nemcsak tudós volt, hanem a népszerű kultúra ikonikus alakja is, hiszen szerepelt rajzfilmekben, televíziós sorozatokban és zenei albumokon is. A közönség szívében és a popkultúrában egyaránt maradandó nyomot hagyott.

2001-ben látott napvilágot Az univerzum dióhéjban című műve, amelyben hangsúlyozta, hogy az emberi faj jövője szorosan összefonódik a világűr felfedezésével és kolonizálásával. 2005-ben megjelent az első könyvének átdolgozott, gazdagított változata, Az idő még rövidebb története címmel. A nagy terv című könyv 2010-es debütálása számos vitát generált, mivel abban azt állította, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel teljes mértékben érthető, így a Teremtő létezésére nincs szükség. Legutolsó tudományos kutatásában a fekete lyukak és a beléjük zuhanó objektumok információmegőrzésének rejtélyét kutatta.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzor (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

76 éves korában, 2018. március 14-én hunyt el cambridge-i otthonában, hamvai a londoni Westminster Apátságban nyugszanak, a kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között. Tudományos írásait és személyes tárgyait a Cambridge-i Egyetem és a londoni Tudományos Múzeum nemzeti értékként őrzi az örökkévalóság számára, tízezer oldalas archívumát a tervek szerint közkinccsé, kutathatóvá teszik az interneten.

Az "asztrofizika popsztárjaként" is emlegetett tudós szerencsésnek vallotta magát azért, mert még betegsége előtt olyan hivatást talált magának, amelyet ilyen körülmények között is, pusztán fejben tudott végezni. Rendkívüli életéről 2014-ben mutattak be filmet, a forgatókönyv első felesége önéletrajzi műve alapján készült. A mindenség elmélete 2015-ben több nemzetközi díjat nyert, a Hawkingot megszemélyesítő Eddie Redmayne brit színész Oscar-díjat is kapott alakításáért.

2014-ben napvilágot látott Az én rövid történetem című memoárja magyar fordításban, amelyben szellemes és bölcs módon osztja meg életének izgalmas fordulatait. Két évvel később, 2016-ban, megalapította a tudomány népszerűsítéséért legaktívan dolgozó ismeretterjesztőknek szóló díjat, melynek első nyerteseit saját maga válogatta ki. 2017-ben pedig megjelent magyarul a fekete lyukakról szóló előadásainak gyűjteménye, mely a csillagászok által régóta kutatott, rejtélyes jelenségeket járja körül Fekete lyukak címmel.

Az emberiség legmélyebb kérdéseire reflektálva fogalmazta meg gondolatait utolsó művében, a "Brief Answers To The Big Questions" (Rövid válaszok a nagy kérdésekre) című könyvében, amely 2018 októberében, halála után került a nyilvánosság elé.