Az MNB beavatkozik a biztosítási szektor szabályozásába | 24.hu

Újabb jelentős lépés vár ránk a biztosítási szektor felügyeletében: a jegybank bevezeti az Etikus Biztosítás 2.0 elnevezésű szabályozási csomagot, amelynek célja az ügyfelek tájékoztatásának javítása és a biztosítási termékek ár-érték arányának optimalizálása. A jelenlegi 348 eszközalap közül 133-at átalakítani vagy kivezetni szükséges a következő évben. Fontos megjegyezni, hogy a meglévő szerződésekre nem vonatkoznak az új szabályozások, azonban a jelenlegi biztosítások átkötése során az ügyfelek már kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek - tájékoztat a növekedés.hu.

Egészségesebb versenyt és termékfókuszú fogyasztóvédelmet szeretnénk látni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Etikus biztosítás 2.0 csomag bemutatásakor.

Ahogy a forrásból értesültünk, az etikus biztosítás első csomagjának hatékonyságát már kiértékelték: az elmúlt tíz év során a szerződések megújításának aránya emelkedett, a teljes költségmutatók pedig csökkentek. A piaci kínálat egyre átláthatóbbá vált, a számuk a felére csökkent, míg a jutalékok is mérséklődtek. A fogyasztói érték növekedése egyértelműen nyomon követhető - tájékoztatott a portál.

Ez a szabályozás most frissítésen esik át az uniós előírások módosítása következtében, amely előírja a termékek folyamatos ellenőrzését és tesztelését.

A csomag öt különböző szabályozót fogalmaz meg, melyek közül egy rendelet és négy ajánlás formájában kerülnek bemutatásra.

A meglévő biztosítások esetében már nincs lehetőség a visszamenőleges módosításokra; az Etikus 2.0 csomag kizárólag az új értékesítésekre érvényes - tájékoztatott Nagy Koppány, az MNB ügyvezető igazgatója.

A pénzügyi felügyelet 2016-2017 között létrehozta az etikus szabályozói keretrendszert, amely alapvetően átalakította a biztosítási termékek ár-érték arányát, ezzel jelentős mértékben növelve az ügyfélértéket.

Az Etikus 1.0 új, szigorúbb befektetési irányelveket dolgozott ki, hogy megelőzze a félreértékesítéseket, és növelje az átláthatóságot. E célból számos intézkedést vezetett be, különös figyelmet fordítva a teljes költségmutató (TKM) szabályozásának szigorítására.

Az uniós jogszabályi keretrendszer átalakulása és a piacon még mindig jelenlévő, nem fogyasztóbarát termékek, valamint értékesítési gyakorlatok felszámolása érdekében elengedhetetlen további lépések megtétele. Az Etikus Biztosítás 2.0 csomag számos, 2026. január 1-jétől érvénybe lépő intézkedést tartalmaz, amelyek célja a biztosítási termékek ügyfélközpontúbbá tétele. Ennek részeként szigorú szabályozások lépnek életbe a termékfejlesztés terén, valamint az ár-érték arány tesztelésének követelménye is hangsúlyos szerepet kap, ezáltal növelve a biztosítási termékek által nyújtott értéket. A TKM-rendelet módosítása a fogyasztók tájékozottságának javítását célozza. Ennek érdekében nemcsak a TKM összehasonlítását segítő modell bemutatása válik kötelezővé, hanem a jövőben az ügyfeleknek a saját, egyedi TKM értéküket is meg kell ismerniük.

A továbbiakban az MNB azt is elvárja, hogy a biztosítók az egyes termékek és eszközalapok kapcsán mutassák be az MNB számára a TKM maximum és minimumértékeket is. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás szerint a modell TKM kapcsán megszabott limitek csak akkor léphetők át (az ajánlásban megszabott maximum 1,5 százalékpontos plafonig), ha - az MNB termékfelügyeletre és -irányításra vonatkozó (POG) ajánlása szerinti - terméktesztelésével, rendszeres felülvizsgálatával igazolni tudják az eszközalapok várható megtérülését, magasabb hozampotenciálját.

A termékfelügyeleti és -irányítási intézkedésekre vonatkozó POG-ajánlás célja, hogy a piaci szereplők olyan termékeket fejlesszenek és kínáljanak, amelyek a vásárlók számára optimális ár-érték arányt biztosítanak, miközben figyelembe veszik és kezelik az esetleges érdekkonfliktusokat is.

A POG-ajánlás különös figyelmet fordít a unit-linked életbiztosításokra, és előírja, hogy a kiemelt információkat tartalmazó KID-tájékoztatókban a mérsékelt és kedvező teljesítmény-forgatókönyvek alapján az ügyfeleknek alacsony kockázatú eszközalapok esetén legalább nulla nominális hozamot kell elérniük. Ezen túlmenően a közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknál elvárás, hogy az ügyfelek minimum reálhozamot realizáljanak.