Az Európai Unió hamarosan arra készül, hogy betekintést nyerjen a személyes üzeneteidbe is.

Az Európai Unió tárgyalásain egyre élesebb viták zajlanak egy rendkívül vitatott javaslat körül, amely lehetővé tenné a magán- és titkosított üzenetek átfogó megfigyelését. Ez a törvényjavaslat komoly aggodalmakat kelt az állampolgárok magánéletének védelmében és jogainak tiszteletben tartásában, miközben újabb hatalmat adna a sokak által már most is túlzóan beavatkozónak tartott állami szervek kezébe.

Az Európai Unió tagállamai továbbra is heves viták középpontjában állnak egy vitatott javaslat kapcsán, amely a magánüzenet-szolgáltatók megfigyelésére és érzékeny adatok kiadására kötelezné őket. A tárgyalások már három éve tartanak, és többször is megakadtak, hiszen sok ország kétségeit fejezte ki a szigorú törvény bevezetésének szükségességét illetően.

A szigorúbb változat szerint az üzenetszolgáltatóknak kötelező átvizsgálásokat kellene végezniük annak érdekében, hogy kiszűrjék a lehetséges illegális anyagokat, gyanús személyeket és bűnözői tevékenységeket.

Az üzenetek és megosztott tartalmak automatikus szkennelése megosztó témának számít a tagállamok között. Lengyelország - amelynek javaslata alapvetően önkéntes alapon várta volna el a big tech együttműködését és enyhébb követelményeket támasztott - félretolta a tervezetet és megállapodás nélkül hagyta ott az EU Tanács vezetését.

Fedezd fel a titkok birodalmát: A nagy testvér árnyékában – cégek a megfigyelés szolgálatában.

Ezzel szemben a dánok egy percig sem haboztak. Olyannyira prioritásként kezelték az ügyet, hogy júliusban az Európai Tanács élére kerülve már az első napon előálltak egy új tervezettel. A "chatkontrollként" is emlegetett törvényjavaslatot Dánia már 2025 októberében el szeretné fogadtatni, ha sikerül megállapodásra jutni a többi állammal.

Az Európai Parlament eltérő nézőpontból közelíti meg a kérdést. Kitart amellett, hogy az ellenőrzések kizárólag a gyanúsítottak titkosítatlan üzeneteire terjedjenek ki, így védve a jogkövető állampolgárok tízmillióit a beavatkozástól.

A júliusi vitában a 27 uniós tagállam közül 20 képviselője felszólalt, mindannyian "átfogó ellenőrzési fenntartást" terjesztettek elő. A kezdeti támogató országok között találjuk Olaszországot, Spanyolországot és Magyarországot, de a franciák az utóbbi időszakban megingottak, és inkább passzív elfogadást tanúsítanak az aktív támogatás helyett. A franciák kulcsszerepet játszhatnak a folyamatban, hiszen a javaslat elutasításához az ellenzőknek az EU lakosságának legalább 35%-át kellene képviselniük.

A széleskörű egyetértés ellenére akadnak, akik ellenezték a totális kontroll bevezetését. Belgiumban a téma nemzeti szinten különösen érzékeny, míg Észtországban a biztonsági hatóságok és adatvédelmi szakértők aggályosnak tartják a javaslatot. Ausztriában egy népszavazás megakadályozza a döntés támogatását. Lengyelország figyelmeztet a lehetséges kiberbiztonsági kockázatokra, míg Németország álláspontja továbbra is képlékeny.

Felhasználók tömegei ellenzik a javaslatot. A totális állam réme nem újdonság - az elmúlt évszázadban számos példa bizonyítja az ilyen rendszerek veszélyeit. A privát üzenetekhez való hozzáférés alapjaiban kérdőjelezi meg a magánszférát, és lehetőséget teremt az államok számára, hogy mondvacsinált indokokkal férjenek hozzá minden beszélgetésünkhöz.

A decentralizált blokklánc-alkalmazások, mint például a Signal vagy a Telegram, forradalmi újítást hoztak a kommunikáció világába, lehetővé téve a szabad, cenzúrázatlan és titkosított párbeszédet, még a fokozódó cenzúra és megfigyelés idején is. Az új törvényjavaslat azonban éppen ezt az alapelvet veszélyezteti, és a magánszemélyek számára egyre inkább szűkül a menekülési lehetőség.

Nyilvánvaló, hogy a bűnüldözés és a korábban azonosított veszélyes egyének megfigyelése alapvetően fontos feladat. Azonban felmerül a kérdés: milyen indokok alapján jogosultak a hatóságok arra, hogy a családtagjaiddal és barátaiddal folytatott beszélgetéseidet, valamint a fotóidat és videóidat korlátlanul átessenek?

"A felhasználók kommunikációjához való potenciális hozzáférés alapvető kihívásai mindvégig megmaradnak."

Az Európai Tanács jogi szolgálata kifejtette, hogy a javasolt terv, függetlenül annak technológiai hátterétől vagy célkitűzéseitől, ellentétes az emberek alapvető jogainak tiszteletben tartásával.

Ha Franciaország és Németország beáll Dánia mögé, Európa történetében hamarosan az eddigi legnagyobb ellenőrzési rendszer bevezetésének lehetünk tanúi. A döntés a privát üzenetküldés végét, és az állam mindent látó szemeinek hálószobánkba való beengedését jelentheti.