Az EU-biztos kiáll az Egyesült Államokkal kötött vámegyezmény mellett, míg Orbán Viktor megjegyzi, hogy Trump reggelizett Von der Leyennel. | Krónika Online
Egy kereskedelmi háború első pillantásra vonzónak tűnhet egyeseknek, de a korábban bejelentett 30%-os vámok bevezetése gyakorlatilag megállította volna a transzatlanti kereskedelmet, veszélyeztetve ezzel ötmillió munkahelyet, köztük rengeteg kis- és középvállalkozás működését.
Az MTI beszámolója alapján az egyezség három alapvető pillérre épül: egy egységes 15%-os vámplafon, 750 milliárd dollár értékű stratégiai vásárlások, valamint további 600 milliárd dollárnyi magánberuházás várható az amerikai gazdaságban. A megállapodás nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokat erősíti, hanem kiterjed a gyógyszeriparra, a félvezetőgyártásra, a faiparra, továbbá az energia- és technológiai szegmensekre is.
"Az Egyesült Államok újraiparosítási célkitűzései érthetők számunkra, hiszen mi is hasonló úton járunk. Ezért született meg egy olyan közös terméklista, amelynél mindkét fél nulla vámtételben állapodott meg" - közölte Sefcovic, hozzátéve, hogy a lista nyitva marad a további bővítés előtt.
Fokozott sürgetéssel hívta fel a figyelmet a globális kereskedelempolitika megújításának szükségességére. "A nem piaci túlkínálat komoly károkat okoz az európai acélipar számára is. Ezért közös fellépésre, egyfajta fémszövetség létrehozására törekszünk az acél, alumínium, réz és ezek származékai terén" - nyilatkozta. Ennek keretében egy történelmi jelentőségű vámkontingens-rendszer bevezetését tervezik, amely kedvezményes elbánásokat és egyfajta védőgyűrűt biztosítana az EU és az Egyesült Államok gazdasága körül.
A megállapodás részeként továbbá stratégiai vásárlásokat terveznek földgázból, olajból, nukleáris energiából, valamint amerikai MI-chipekből. Sefcovic szerint ez hozzájárulhat a technológiai versenyképesség megőrzéséhez és erősítéséhez mindkét fél számára.
