"Az első áldozat a Pride eseménye lesz" - érkezett a hír, hogy vizsgálóbizottság látogat Magyarországra.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) öttagú küldöttsége háromnapos budapesti látogatása során az uniós értékek helyzetét vizsgálta.

A delegáció a helyi hatóságok, civil szervezetek, média képviselői, az igazságszolgáltatás szakemberei és a kormány tagjaival folytatott eszmecseréket, valamint a magyar Országgyűlés képviselőivel is találkozott. A látogatás utáni szerdai sajtótájékoztatón Tineke Strik, a holland zöldpárt EP-képviselője hangsúlyozta, hogy a magyarországi gyülekezési jog megszorításait elsősorban a budapesti Pride fesztivál fogja megszenvedni.

Strik hangsúlyozta, hogy a küldöttség sürgeti azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék, hogy az Európai Unió Bírósága ideiglenes rendelkezésekkel garantálja a Pride esemény jogszerű és békés lebonyolítását. Kiemelte, hogy a gyülekezési jogot korlátozó kormányzati lépések komoly fenyegetést jelentenek a véleménynyilvánítás szabadságára és az Európai Unió alapvető értékeire nézve. A nemzeti szuverenitásról szóló törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban rámutatott, hogy bár ezek célja a külföldi beavatkozások megakadályozása, a hivatal tevékenysége valójában olyan újságírókat és civil szervezeteket céloz meg, akik az uniós jog betartását felügyelik. Strik aggasztónak tartotta, hogy a magyar kormány az uniós támogatásokat külföldi beavatkozásként értelmezi, és ezt az eszközt a civil társadalom korlátozására használja.

Sophie Wilmés, a belga EP-képviselő és a Renew frakció tagja, a magyar médiakörnyezetet vizsgálta. Kiemelte, hogy a delegáció által végzett találkozók tovább fokozzák aggodalmaikat, különösen az információs sokszínűség és pluralizmus terén. Wilmés rámutatott, hogy a piaci bevételek jelentős hányada a kormányhoz közel álló médiaorgánumokhoz kerül, ami a független médiát gazdaságilag kiszorítja, és folyamatos nyomás alatt tartja őket. Továbbá hangsúlyozta, hogy Magyarországon az információszabadságot is erőteljesen korlátozzák, mivel a független újságírók rendszeresen akadályokba ütköznek az információk és nyilvános adatok elérésében.

Michal Wawrykiewicz, az Európai Néppárt EP-képviselője, a jogállamiság megsértését nevezte a delegáció legfontosabb megállapításának. Úgy vélte, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége tovább csökkent, és a kormány szándékosan nem hajtja végre az EU bíróságának kulcsfontosságú rendelkezéseit. Rámutatott, hogy Magyarországnak kötelessége lenne minden uniós bírósági határozatot végrehajtania, és tartózkodnia kellene minden olyan lépéstől, amely veszélyezteti az EU céljainak megvalósítását.

Krzysztof Smiszek, a szociáldemokrata EP-képviselő, határozottan kiállt a törvény előtti egyenlőség mellett, különös figyelmet szentelve az LMBTQ-közösség jogainak védelmére. Hangsúlyozta, hogy a közösség képviselői komoly aggodalmukat fejezték ki a gyülekezési szabadság korlátozása miatt, amely közvetlenül érinti őket. Példaként említette a nemi identitás elismerésére vonatkozó tilalmakat, amelyek súlyosan sértik az alapvető emberi jogokat.

Pernando Barrenza Arza, a Baloldal EP-képviselője figyelmeztetett, hogy a jogállamiság helyzete 2021 óta tovább romlott Magyarországon. Kiemelte, hogy a migránsok és menekültek számára szinte lehetetlen belépni az országba, és a kormány a kisebbségek jogait figyelmen kívül hagyva a "többség zsarnokságát" valósítja meg. Hangsúlyozta: véget kell vetni a magyar kormány büntetlenségének az uniós törvények megsértésével kapcsolatban.

Szeretne közvetlenül az ATV-től értesülni a legfrissebb hírekről és eseményekről a legnépszerűbb hírcsatornától? Ne habozzon, iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen naprakész a legújabb fejleményekkel!

Az adatok forrása a Nielsen Közönségmérés, amely a 2024. első negyedévére vonatkozóan, a teljes népességre kiterjedően, a hírcsatornák, mint az ATV, HÍR TV és M1 közönségarányát elemzi. Az elemzés a LIVE adatokra fókuszál, így valós időben tükrözi a nézők érdeklődését.