A január különlegesen enyhe és száraz időjárást hozott magával, eltérve a megszokottól.

Az év első hónapjának összegző elemzése alapján elmondható, hogy januárban az országos középhőmérséklet 2,33 °C-ra emelkedett. Ez a szám 2,87 °C-kal magasabb, mint az 1991-2020-as időszak átlagos hőmérséklete, így a 20. század eleje óta a 11. legmelegebb januárnak számít.

Az ország legnagyobb részén 2 és 3 C-fok között alakult a hónap középhőmérséklete, fagypont alatti havi átlagérték csak az Északi-középhegység magasabb hegyein és a fagyzugos helyeken fordult elő.

Az elemzés alapján a magas havi középhőmérséklet két rendkívül enyhe időszakra vezethető vissza: az első január 5-től 10-ig, a második pedig január 23-tól 31-ig terjedt. E két időszak összesen 14 napot ölel fel, és ezek alatt átlagosan több mint 7 Celsius-fokkal haladta meg a hőmérséklet a megszokott értékeket.

A legenyhébb idő január 28-án volt, ekkor a középhőmérséklet országos átlaga 10,44 C-fok volt, ami az országos átlagot tekintve a januári érték 1901 óta. A korábbi rekord 9,5 C-fok volt még 122 évvel ezelőtt .

Kiemelték, hogy a hónap hátralévő 17 napja összességében téli időjárási viszonyokat hozott magával, jellemzően fagyos és zúzmarás napokkal, amelyek mellett időnként havazás is előfordult. Az országos hőmérséklet pedig átlagosan közel 1 °C-al maradt el a megszokott értékektől.

A januári országos adatok szerint mindössze 21,2 milliméter csapadék érkezett, ami jelentős eltérés a 2011 és 2020 közötti 32,7 milliméteres átlagtól: három év alatt ez a szám 35%-kal maradt el a megszokott értékektől.

Az ország északi és északnyugati részein a havi csapadék mennyisége sok helyütt 15 milliméter alá csökkent. A legszárazabb területeken, mint például a Kisalföld keleti szegletében, a csapadék még a 10 millimétert sem érte el. Ezzel szemben a délnyugati határvidéken, valamint keleten és északkeleten a csapadék mennyisége jelentősen magasabb volt, jellemzően 30 és 50 milliméter közötti értékekkel.