Amikor megfagyott az agrárberuházások szelleme: így élte meg az ágazat a legsötétebb éveket - Agrárszektor

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A 2022-es év egy olyan mérföldkő lett a magyar mezőgazdaságban, amelyet még sokáig fog emlegetni az ágazat. Az energia- és alapanyag árak megugrása, a műtrágyapiac bizonytalanságai, az aszályos időjárás miatti negatív termésrekord és az orosz-ukrán háború kitörése, majd az ukrán gabona megjelenése az uniós és a hazai piacokon mind-mind olyan tényezők, amelyeknek még most is érezhetők a hatásai.

Ahhoz, hogy a gazdák alkalmazkodni tudjanak a kialakult helyzethez, átlátható támogatási rendszerre van szükség minden ágazati szereplő számára. Szemben a 2022-es évvel, 2023-ban nem az aszály, hanem az Ukrajnából Európába irányuló mezőgazdasági termékek exportja okozott nehéz gabonapiaci helyzetet, ezért is tartja fenn továbbra is a magyar kormány az importkorlátozásokat - mondta el Nagy István a Potrfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. Az agrárminiszter szerint az Ukrajnából vámmentesen és korlátlanul beáramló termékek teljesen megváltoztatták az európai gazdálkodók lehetőségeit, piacra jutását. A tárcavezető beszélt arról is, hogy az év során mintegy 340 milliárd forint került kifizetésre beruházásokra, soha ekkora forráskihelyezés nem történt még a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődően. 2023-ban összesen több mint 610 milliárd forint támogatást fizettek ki a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódóan, és tavaly októberben a korábbi években megszokott menetrendben el tudott kezdődni az előlegfizetés is. A jövőt illetően Nagy István úgy fogalmazott, hogy

arra kell számítanunk, hogy velünk lesznek a háború piaci hatásai, és a korábbinál alacsonyabb, de mégis magas szinten lesznek az inputárak. Bárhogy alakul is a háború, semmi sem tér már vissza a régi kerékvágásba. Alkalmazkodásra és minőségi előrelépésre van szükség. Piaci alapokon nyugvó, a tájegységi adottságoknak megfelelő termelést kell megvalósítanunk. Át kell gondolnunk a főbb szántóföldi növények mellett például a szója, a pillangós virágúak termelésbe vonását is. Burgonyából 2030-ra önellátóvá kell válnunk.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora hangsúlyozta, hogy a 2022-es év fordulópontot jelentett a magyar mezőgazdaság számára. Az aszály rávilágított arra a kihívásra, hogy az ország nem képes elegendő kukoricát termelni a saját szükségleteinek kielégítésére. Az aszály csupán egy tünet, amely a jelenlegi földhasználati gyakorlatok és a mezőgazdasági szemléletmód gyengeségeit tükrözi, és sürgős változtatásokra van szükség. Gyuricza Csaba kifejtette, hogy azok a módszerek, amelyek évtizedekkel ezelőtt még sikeresek voltak, mára már elavulttá váltak. A rektor hangsúlyozta, hogy a szántás során jelentős mennyiségű nedvesség vész el a talajból, nem magával a szántással van a probléma, hanem a nem megfelelő időzítés és kivitelezés miatt. Figyelmeztetett arra is, hogy ha az ágazat szereplői nem tanulnak a tavalyi aszály tapasztalataiból, akkor a jövőben radikális intézkedésekre lehet szükség a helyzet kezelésére.

A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok következtében évente hektáronként 20-40 tonna talaj degradálódik - figyelmeztetett a MATE rektora. Hozzátette, hogy az ország számára mindössze 20-25 éve maradt, hogy fenntarthatóan termeljen ezeken a területeken, hiszen ezt követően a termőföld egyszerűen elfogyhat. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy a valódi kérdés nem csupán a szántás betiltása körül forog, hanem sokkal inkább az, hogy a magyar társadalom hosszú távon képes-e alkalmazni a jelenlegi rendszereket, és így megőrizni a mezőgazdasági jövőjét.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábbi elnöke figyelemfelkeltő állításokat fogalmazott meg a vadkárok problémájával kapcsolatban. Kifejtette, hogy a vadbiológusok becslései szerint Magyarországon évente körülbelül 700 ezer tonna vadkár keletkezik a nagyvadak tevékenysége miatt, amelynek összértéke eléri a 21 milliárd forintot. Ezen felül a vadkárok megelőzésére fordított költségek is jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdálkodók terheihez, így évről évre komoly anyagi veszteségeket szenvednek el a vadállatok következtében. A helyzet orvoslása érdekében Győrffy Balázs bejelentette, hogy a NAK egy új céget alapít, amely a gazdálkodók jogos vadkárigényeit vásárolná fel. Az elképzelés célja, hogy megváltoztassa a jelenlegi erőviszonyokat, ahol a vadászatra jogosultak dominálnak a gazdálkodókkal szemben. Jelenleg a termelők nehezen, vagy akár hosszú ideig tartó procedúrák árán tudják csak érvényesíteni vadkárigényeiket a vadászokkal szemben, ami súlyos likviditási problémákat okozhat számukra.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint az utóbbi időszakban drámai mértékben ingadozóvá vált a globális élelmiszerpiac, mivel a kereslet és kínálat viszonyait számos komoly és előre nem látható tényező befolyásolja. A bizonytalanság szinte minden fontos agrárágazatra kiterjed, de különösen érezhető hatást gyakorolt a gabonaszektorra, amelyet a 2022-ben kitörő orosz-ukrán konfliktus következményei alapjaiban változtattak meg. E nehéz helyzetben a hazai élelmiszeripar is komoly kihívásokkal néz szembe. Kovács Herman, a NAGISZ csoport vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány rávilágított a globális élelmiszer-ellátás sebezhetőségére, ahol az alapanyagok szállítása A-ból B-be nem mindig zökkenőmentes. Ezt a helyzetet Kovács úgy látja, mint Magyarország potenciális kitörési lehetőségét, ahol az integrálódás kulcsszerepet játszhat, hiszen kis országként így tudnánk versenyképesekké válni. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója rámutatott, hogy hazánkban a megfelelő méretű gazdaságok és élelmiszeripar hiánya komoly hátrányt jelent. Bár Magyarország nem várható el, hogy piacvezetővé váljon, egy nagyobb feldolgozó cég már képes versenyképes ajánlatokat tenni a diszkontláncok számára, ami hatalmas lehetőségeket rejt magában. Varga Csaba, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadója és fejlesztési főmunkatársa úgy véli, hogy a feldolgozóiparban is komoly hiányosságok tapasztalhatók, és ezen a területen is sürgető a fejlődés. Ha sikerülne magasabb hozzáadott értékű termékeket előállítani és értékesíteni, akár Kína irányába is nyitnánk, ahol kedvező áron értékesíthetnénk termékeinket.

A jövőbeli gabonapiaci kilátásokra vonatkozóan a szakértők nem számítanak drámai árnövekedésre; inkább egy stabilizálódó, enyhén csökkenő árszint trendjére figyelmeztetnek. Az elmúlt évek zűrzavara, amely felborította a korábban kiszámítható termelési folyamatokat, arra kényszeríti a magyar szántóföldi növénytermesztést, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, ha meg szeretné őrizni versenyképességét. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az inflációs nyomás jelentős keresletcsökkenést eredményezett; kevesebb vásárló pedig alacsonyabb árakat generál. 2022-ben Magyarország kukoricából importpiacra kényszerült, így az import határozta meg az árakat, miközben a búzatermés is gyenge-közepes eredményeket mutatott. Viszont a 2023-as termés kedvezőbbnek bizonyult, lehetővé téve az ország számára, hogy visszatérjen az exportárak által alakított piacra.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke rámutatott, hogy míg korábban az árképzés folyamatossága évek vagy évtizedek során alakult, a globalizáció előretörése óta az árak szorosabban kapcsolódnak a nemzetközi tőzsdék mozgásához. E folyamat eredményeként az árak mára már nem a termelési költségeket tükrözik, hanem elsősorban a geopolitikai helyzet függvényeivé váltak. Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évet leszámítva a mezőgazdasági termelés viszonylag stabil és kiszámítható keretek között zajlott, ami miatt a piaci szereplők sokszor megfeledkeztek a gondos számításokról. A kukoricatermesztés kapcsán kiemelt figyelmet kap a toxikus aflatoxin szennyezés, amiről Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tavaly viszonylag alacsony, de jobb minőségű termés volt, míg az idei év kedvező időjárásának következtében a mennyiség nőtt, azonban a minőség nem követte ezt a trendet. A szakértők figyelmeztettek arra, hogy a rendszerben jelentős mennyiségű spekulatív tőke található, amely komoly következményekkel járhat egy esetleges árzuhanás esetén. Bár a piac előre beárazta a tényezőket, a termelők körében óriási bizonytalanság uralkodik. Ugyanakkor a szakemberek egyetértenek abban, hogy az ukrán gabona már nem jelentett komoly fenyegetést a magyar piac számára.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója egy friss előadásában bemutatta a világ takarmánygyártásának aggasztó alakulását. 2022-ben a globális termelés 1,266 milliárd tonnáról 5,5 millió tonnával csökkent, ami komoly aggodalomra ad okot. Míg a Közel-Keleten a takarmánygyártás 6-7 millió tonnával bővült, addig Európában drámai visszaesés tapasztalható. A kontinens összesen 13 millió tonnával, vagyis 5 százalékkal csökkentette a takarmánygyártás potenciálját, ami szomorú tény, hiszen nem a külföldről történő behozatal áll a háttérben, hanem az állatállomány drasztikus csökkenése. Kulik rámutatott, hogy Európában a legnagyobb, 7 millió tonnás visszaesést a sertésállományok terén mérték, de a szarvasmarhák esetében is több mint egymillió tonnás csökkenés történt. A szakember szerint az elmúlt két év sertésválsága egyértelműen hozzájárult az állattartási kedv jelentős csökkenéséhez a kontinensen, és az állatállomány csökkenésének hatásai széleskörűek és drámaiak voltak az európai piacon.

Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa, úgy véli, hogy a brojlercsirke árának stabilitása az influenzajárvány következményeinek köszönhető. Ezzel párhuzamosan Csizmadia Júlia, a SGS Hungária Kft. üzletágvezetője rámutatott, hogy az ukrán gabonák esetében a toxinok nem képviseltek jelentős mennyiséget. Csitkovics Tibor figyelmeztetett az EU-n belüli növekvő lobbynyomásra, amely különösen Nyugat-Európában érezhető, ahol az állatállomány folyamatos csökkenésével kell számolni. Ezt részben a különféle lobbicsoportok által szorgalmazott állatjóléti előírásoknak tulajdonítja, amelyek nemcsak hogy megnehezítik, de sok esetben ellehetetlenítik a mezőgazdasági termelést. Szerinte sürgős lépésekre lenne szükség e helyzet kezelése érdekében.

A 2023-as tanulóév jelentős fordulópontot jelentett az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) életbelépése óta, amely januártól kezdődően számos lényeges módosítást hozott, különösen az első pilléres közvetlen kifizetések terén. Győrffy Balázs rámutatott, hogy az átállás nem zajlott zökkenőmentesen, különösen a területfelmérések kapcsán. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke is hangsúlyozta, hogy a falugazdász hálózat kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ám a gazdák számára az átállás során számos nehézség adódott. A szakértő szerint, ha elvárják a gazdáktól, hogy elektronikus úton nyújtsák be a kérelmeket, akkor elengedhetetlen, hogy az informatikai háttér időben és megfelelően működjön, mivel minden hibás lépés jelentős veszteségeket okozhat a termelőknek.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy az új támogatási formákban nem ellenséget, hanem lehetőséget kell látni. Mint mondta,

A klímaváltozás kihívásaira való reagálás elengedhetetlen, hiszen a természet védelme és megőrzése kiemelt fontosságú. Ezen kívül a versenyképesség és a hatékonyság növelése is prioritásunk kell, hogy legyen. Bár a Green Deal előírásainak teljesítése nem mentes a nehézségektől, a megfelelés folyamata lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők hatékonyabbá váljanak, és fenntarthatóbb megoldásokra találjanak.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára rámutatott, hogy az uniós támogatások egyre bonyolultabb feltételrendszert követelnek meg a résztvevőktől, és ezeknek a követelményeknek teljesítése nem lehetséges korszerű elektronikus megoldások nélkül. A szakpolitikus véleménye szerint a következő év nem fog jelentős változásokat hozni a tartalmi szempontból, a valódi áttörésekre valószínűleg csak 2025-től számíthatunk. Ez a jövő év a konstrukciók kidolgozása szempontjából kulcsfontosságú, így 2025 ígérkezik a figyelem középpontjába kerülő évnek.

A műtrágyaárak jelentős csökkenése tapasztalható, azonban a jövőbeni trendek inkább stagnálásra vagy mérsékelt drágulásra utalnak, bár ez utóbbi nem valószínű, hogy számottevő lesz. A termelők a jelenlegi terményárak következtében kénytelenek olyan alternatívákat keresni, amelyek segítségével csökkenthetik költségeiket, így a műtrágya felhasználás várhatóan csökken a korábbi évekhez képest. A piaci kereslet visszaesése és a már legyártott műtrágya mennyisége miatt nem meglepő, hogy a gyártók időnként leállítják vagy csökkentik a termelést – emelte ki Suba Péter, a LogFert Kft. regionális tanácsadója. Hozzátette, hogy az árak a korábbi csúcsokhoz viszonyítva csökkentek, és a gázárak tavasz végéig valószínűleg nem emelkednek drámaian, hiszen az európai tárolók jelenlegi töltöttsége rekordközeli. Kőszegi László, a Hőgyészi Agrokémia Kft. képviselője úgy véli, hogy a jelenlegi kínálati piac keresleti piaccá való átalakulása nem valószínű a meglévő készletek miatt. Akik most vásároltak műtrágyát, azok nem hoztak rossz döntést, mivel alacsonyabb árakra nem érdemes számítani. Rozsi József, az Agro-Sükösd Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a termelők számára különösen nehéz helyzetet teremtett, hogy 2022-ben rendkívül magas áron vásároltak műtrágyát. Ez a döntés akkor helyénvalónak tűnt, de a későbbiekben problémát okozott.

A közeljövőben keresleti piacra számíthatunk, ami kedvező lehet az állattenyésztés számára. Az Európa nyugati részén tapasztalható leépülés nem meglepő, és a szakértők úgy vélik, hogy Kelet-Európa profitálhat ebből a folyamatból. Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos hangsúlyozta, hogy az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza mellett újabb állategészségügyi kihívások bukkantak fel Európában: Hollandiában a kéknyelv betegség jelent meg a szarvasmarhák között, míg az epizootiás haemorrhagiás betegség már Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Franciaországban is észlelhető. Pecze László, a Nagisz csoport termelési igazgatója szerint a nyugat-európai állattenyésztés leépítése már legalább egy évtizede tart, és a jövőben várhatóan felgyorsul. Ugyanakkor a folyamat nem aggasztó, hiszen kedvező lehetőségeket kínál a régió számára. Az előrejelzések szerint a nyugati befektetők Kelet-Európába fognak áramlani. Pecze László megjegyezte, hogy az állattenyésztők már hozzászoktak a termelési és árak mélypontjaihoz, míg a növénytermesztők eddig nem igazán találkoztak hasonló helyzetekkel.

Sánta Éva, a Talentis Agro baromfiágazati divízió vezetője úgy véli, hogy 2023 a változások éve volt a szektor számára. Míg tavaly még a tojótyúkok voltak a téma középpontjában, idén a ketreces tartásra vonatkozó új szabályozások miatt a tojótyúkok helyett hízópulykákra helyeződött a hangsúly. Az új telephelyek kialakítása kapcsán Éva megjegyezte, hogy azok számára, akik kizárólag állattartással foglalkoznak, jelentős nehézséget jelenthet egy új telephely finanszírozása. Ezért az állattartóknak égető szükségük lenne arra, hogy újragondolják és felülvizsgálják korábbi elképzeléseiket. Pecze László hozzáfűzte, hogy az állattenyésztés területén a közeljövőben keresleti piac várható, ami kedvező lehetőségeket kínál, a növénytermesztés jövőjét azonban nem kívánta megjósolni.