A szakértő véleménye alapján elérkezett az idő, hogy megszülessen a közös európai hadsereg.
"Az újrafegyverkezés korszakába léptünk" – jelentette ki kedden Ursula von der Leyen a sajtó képviselőinek, kiemelve, hogy a ReArm Europe néven ismert kezdeményezés révén közel 800 milliárd eurónyi védelmi költségvetést mozgósíthatnak egy biztonságosabb és ellenállóbb Európa érdekében. A bejelentés néhány órával azután történt, hogy az Egyesült Államok bejelentette Ukrajna katonai támogatásának felfüggesztését. A konfliktus hátterében az áll, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok között nem született megállapodás, miután Trump és Zelenszkij múlt héten éles vitába keveredett a Fehér Házban. Ezt követően az Európai Unió 18 vezetője Londonban találkozott, Orbán Viktor távollétében.
Von der Leyen bejelentése szerint az Európai Bizottság tavalyi előrejelzése alapján a következő tíz évben 500 milliárd euróval kellene növelni a kezdeti beruházásokat. Ez a lépés kulcsfontosságú az EU és Ukrajna fegyvergyártásának és beszerzésének fellendítése érdekében.
"A lényeg már nem csupán az, hogy Európa biztonsága veszélyben forog-e, vagy hogy a kontinensnek nagyobb felelősséget kell-e vállalnia saját védelme érdekében. Az igazán fontos kérdés az, hogy képes-e Európa határozott lépéseket tenni a helyzet által megkívánt módon, és hogy rendelkezik-e a szükséges gyorsasággal és határozottsággal a cselekvéshez" - hangsúlyozta von der Leyen.
A ReArm Europe (Európa Újra Felfegyverzése) program első lépéseként a tagállamok védelmi kiadásait mentesítenék az uniós költségvetési hiányt korlátozó szabályok alól, ezzel megakadályozva, hogy a túlzottdeficit-eljárás terhe alatt szenvedjenek, legalábbis a hadikiadások tekintetében. A második lépés keretében az Európai Unió 150 milliárd eurós kölcsönöket biztosítana a védelmi költségek növelésére. Ezen forrásokat különböző célokra lehetne felhasználni, például a légvédelem fejlesztésére, drónok beszerzésére és védelmére, a katonai mobilitás javítására, területvédelem megerősítésére, valamint a tüzérségi és lőszergyártási kapacitások fejlesztésére, továbbá a kibervédelem érdekében végzett közös beszerzésekre.
A harmadik lépésként javasolt, hogy az uniós tagállamok számára "további lehetőségeket és ösztönzőket" dolgozzanak ki, amennyiben úgy döntenek, hogy a kohéziós forrásokat a védelmi költségvetés növelésére fordítják. Ezt követően a negyedik és ötödik lépés a magántőke aktiválására összpontosítana, amelyet az EU megtakarítási és befektetési unióján, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) keretein belül valósítanának meg.
Kérdéses, hogy a tagállamok miként viszonyulnak a tervhez, de érdemes hangsúlyozni, hogy itt nem csupán ingyenes pénzeszközökről van szó.
Kis-Benedek kifejtette, hogy a javasolt intézkedés azt feltételezi, hogy minden egyes ország jelentős mértékben, jóval többet kellene, hogy áldozzon a védelem területére. Ez hasonlít ahhoz az elképzeléshez, amit Trump korábban megfogalmazott, miszerint a GDP 5%-át kellene erre fordítani. Az európai államok azonban valószínűleg elutasítanák ezt a javaslatot, mivel ez súlyosan érintené gazdasági működésüket, ami költségvetési nehézségeket eredményezhet, s ezek társadalmi hatásokkal is járnának. Más szavakkal: az életszínvonal a különböző országokban csökkenésnek indulna.
"Ursula von der Leyen bejelentette, hogy célzott fejlesztési programokat indítanak, melyek során konkrét területeket is megjelöltek, ahol a fejlesztés szükségesnek bizonyul – ezek pedig költséges vállalkozások. Az, hogy ki és miként él ezekkel a lehetőségekkel, már egy másik kérdést vet fel."
Az elképzelés lényege, hogy azok csatlakozzanak, akik elkötelezettek a hadsereg modernizálása iránt, és szívesen aktívan részt vennének ebben az innovatív közösségben.
"Mondjuk azt, hogy egy európai NATO, Amerika nélkül. Ez azt jelenti, hogy akik ebbe beszállnak, azoknak a védelme meg lesz oldva, akik nem, azok oldják meg maguk, de én úgy látom, hogy az országok nagy többsége részt kíván venni."
Észlelhető, hogy a kormány már hosszú ideje a semlegesség mellett érvel az ukrán-orosz konfliktus kapcsán, miközben az Európai Unió egy jelentős részét háborúpárti állásponttal illeti. Ugyanakkor a szakértők véleménye szerint a közeljövőben nem marad más lehetőségünk.
Kis-Benedek József kifejtette, hogy Magyarország helyzete meglehetősen összetett. Az ország nem igazán tudja elkerülni a közös védelmi mechanizmusban való részvételt, hiszen tagországokkal vagyunk körülvéve. Bár lehetnek eltérő vélemények, ha a többi ország támogatja a döntést, akkor nem állhatunk a többséggel szemben semleges pozícióban. De vajon hogyan is képzeljük el ezt? Kilépéssel az Európai Unióból? Az ilyen lépés rengeteg más bonyodalmat vonna maga után, ami tovább nehezítené a helyzetünket.
A kérdésre, hogy vajon ez lehet-e az első lépés egy közös uniós hadsereg kialakítása felé, az ezredes határozottan megerősítette, hogy minden jel szerint valóban erről van szó.
"Ez a történet lényege. Az első lépés a közös európai hadsereg létrehozása, mindezt az Egyesült Államok bevonása nélkül. Nyilvánvaló, hogy a NATO keretein belül Amerika is jelen van, akárcsak az EU. Az új hadsereg megalapítása azonban nem fog azonnal megvalósulni; a tervek szerint legalább tíz évbe telik majd." - válaszolta.
Feltettük azt a kérdést is, hogy képes-e az Európai Unió katonai nagyhatalommá fejlődni. A szakértő véleménye szerint a válasz kulcsa abban rejlik, hogy a tagállamok mennyi anyagi forrást hajlandók befektetni ebbe a célba.
