A száj- és körömfájás leküzdése a kitűzött cél.

Magyarországra tilos élő állatok és állati származékok behozatala.

Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Országos Hatóság, az Országos Betegségmegelőző Központ, valamint az Országos Vészhelyzeti Bizottság március 11-től szigorú tilalmat rendelt el Magyarország területén élő állatok, állati eredetű termékek, hús, hústermékek, tej, szaporítóanyag és takarmány behozatalára. E lépést a hazánkban megjelent, hasított körmű állatokra veszélyes ragályos száj- és körömfájás terjedésének megakadályozása érdekében hozták. Az aktuális helyzetről Kolcsár Károly, a mezőgazdasági bizottság tagja és állatorvos nyújtott tájékoztatást.

A száj- és körömfájás vírusa a hasított körmű állatokra gyakorol súlyos hatást. A háziállatok közül leginkább a kérődző fajták, mint a szarvasmarha, a kecske, a juh, a bivaly és a sertés, szenvednek el tőle. A vadon élő állatok közül pedig különösen az őz, a bölény, a vaddisznó és a sündisznó van kitéve ennek a fertőzésnek.

A betegség rendkívül fertőző és gyorsan terjed a különböző állományokban, ahol a megbetegedések aránya akár 80-90%-ra is rúghat. A mortalitás, bár nem túl magas az egészséges és fejlett állományokban, fajonként eltérő, és a fiatal vagy újszülött egyedek esetében jelentősen megnőhet. A betegség kezelése nem lehetséges, csupán a tünetek enyhítésére van lehetőség, és ha bakteriális felülfertőződés lép fel, azt kezelik. A kórokozó elsősorban a szájüregben, a száj nyálkahártyájában, a köröm környékén és a csülök területén támadja meg a hámsejteket. Ennek következtében duzzanatok és hólyagok keletkeznek, amelyek később kifakadnak, fekélyek kialakulását eredményezve. A fiatal állatoknál a vírus az izomsejteket is érintheti, hízó növendékek esetén pedig a szívizomra és a harántcsíkolt izmokra gyakorolhat káros hatást. Juhoknál a betegség lefolyása általában enyhébb, de sántaságot és szájüregi problémákat okozhat; a kecskéknél viszont heveny lefolyású, és gyakori az elhullás. Sertések esetében hólyagocskák jelennek meg, a fertőzés pedig vetélést és elhullást okozhat. A lappangási idő fajonként eltérő, általában 3-7 nap között mozog. Az Európai Unióban, amennyiben a betegség megjelenik, az állományok felszámolását rendelik el, ami a fertőzött állatok leölésével és megsemmisítésével jár. Ez súlyos gazdasági következményekkel jár, mint azt 2001-ben Angliában is tapasztalhattuk, ahol 6 millió szarvasmarhát kellett elpusztítani.

Romániában 1974-ben tapasztalták utoljára a száj- és körömfájásos járványt, amely komoly intézkedéseket, köztük karantént is igényelt. A jelenlegi karanténnak vajon milyen hatásai lesznek? Milyen következményekkel járhat a gazdaságra, az állatállományra és a lakosság egészségére nézve? Érdemes figyelembe venni, hogy a múlt tapasztalatai alapján a megfelelő védekezés és ellenőrzés kulcsfontosságú a járvány terjedésének megakadályozásában.

Ötven évvel ezelőtt is tapasztalhattunk hasonló szigorú karanténintézkedéseket, és a mostani helyzet is komoly gazdasági következményekkel jár Románia számára. Március 11-étől kezdődően a bizottság megtiltotta minden élő állat behozatalát Magyarországról, ami komoly aggodalmakat vet fel. Függetlenül attól, hogy az állatokat Hollandiából vagy Németországból szállítják, a magyar tranzitország szerepe miatt ezek a szállítmányok nem érkezhetnek meg Romániába, kivételt csupán a szárnyasok jelentenek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarország teljes területéről, valamint a Szlovákia bizonyos részeiről sem lehet állati eredetű termékeket, például húst vagy tejet importálni. Ez különösen problémás, mivel számos hazai tejfeldolgozó üzem nap mint nap importált tejet a magyar piacról. Ezen felül, a takarmányok behozatalának tilalma is újabb kihívások elé állítja az állattartó gazdaságokat, hiszen sok farm a magyar takarmányokra támaszkodott az állatok etetésében. A zárlat következtében a gazdák nehezen tudják majd biztosítani az állatok megfelelő táplálását, így a gazdasági hatások rendkívül súlyosnak ígérkeznek.

Az embereknek érdemes odafigyelniük a következőkre: 1. **Jelenlét**: Legyenek tudatosak a pillanatban, és a körülöttük zajló eseményekre. A figyelem növelése segít az élmények teljesebb átélésében. 2. **Kapcsolatok**: Érdemes ápolni a személyes kapcsolatokat, hiszen az emberi kapcsolatok hozzájárulnak a boldogsághoz és a mentális jóléthez. 3. **Egészség**: Ne hanyagolják el az egészségüket, figyeljenek a táplálkozásra, a mozgásra és a pihenésre. A testi egészség alapja a lelki egyensúlynak. 4. **Tanulás**: Soha ne álljanak meg a fejlődésben. Az új ismeretek és készségek elsajátítása folyamatosan gazdagítja az életünket. 5. **Környezettudatosság**: Figyeljenek a környezetükre, és tegyenek meg mindent a fenntarthatóság érdekében. A bolygónk védelme közös felelősségünk. 6. **Önreflexió**: Tartsanak időt a belső világuk felfedezésére. Az önismeret segít a személyes fejlődésben és a döntéshozatalban. 7. **Célok**: Tűzzenek ki reális és elérhető célokat, és dolgozzanak folyamatosan ezek megvalósításán. A célok adnak irányt és motivációt az életben. 8. **Kreativitás**: Ne féljenek kifejezni magukat, legyen szó művészetről, írásról vagy bármilyen más kreatív tevékenységről. A kreativitás szabadon engedése segít a stressz levezetésében. Ezek a szempontok segíthetnek abban, hogy az emberek tudatosabb, boldogabb és teljesebb életet éljenek.

- Annak érdekében, hogy a vírus terjedését meg tudjuk fékezni, minden intézkedést meg kell hozni. A vírus amellett, hogy nagyon ragályos, könnyen terjed, nem csak élő állat hordozza, hanem különböző vektorokon is terjed - ami lehet ember, gépjármű, madár, a szél több száz kilométeren elviszi a láthatatlan porszemekkel. A napsütés, az enyhén savas oldatok megsemmisítik, viszont az árnyékos, nedves és hideg idő kedvez a vírus terjedésének.

Minden állategészségügyi szabályt és rendeletet szigorúan be kell tartani. Kiemelten fontos, hogy fokozott figyelmet fordítsunk az állatok higiéniájára. Amennyiben bármilyen rendellenességet tapasztalunk az állományban, vagy lázas állapot lép fel, azonnal értesítsük az állatorvost! Az embereknek kerülniük kell az ismeretlen forrásból, például kupecektől történő állatvásárlást, mivel ez könnyen a vírusok behurcolásához vezethet járműveken és takarmányon keresztül. Az állatok nyilvántartásba vétele elengedhetetlen, ám sokan ezt alábecsülik. Fontos megjegyezni, hogy ha az állat nincs nyilvántartva, és betegség lép fel, akkor azt el kell pusztítani, és a gazda nem jogosult kárpótlásra.

- Az emberi egészségre nem jelent komoly fenyegetést. Csak ritkán fordul elő, hogy a fertőzés emberekre is átterjed, és ez általában akkor történik meg, amikor gondozók, állattartók vagy feldolgozók közvetlen kapcsolatba kerülnek a beteg állatokkal vagy a tőlük származó termékekkel. Az emberi megbetegedések esetében csupán enyhe tünetek jelentkezhetnek - nyilatkozta Kolcsár Károly, az állatorvosi kar szakértője és a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja.