A találkozó, amely megcáfolta Mike Tyson sebezhetetlenségét.
Tyson, a boksz történetének legfiatalabb nehézsúlyú világbajnoka, 1991-ben váratlan fordulatot hozott a sportágban, amikor vereséget szenvedett el a szinte esélytelennek tartott James Douglastől. A kudarc hátterében az állt, hogy Tyson teljesen motiválatlanul és formán kívül érkezett a tokiói mérkőzésre, míg Douglas élete legjobb formáját hozta. Ezt követően nem sokkal börtönbe került, ám miután szabadlábra helyezték, négy egymást követő győzelmet aratott, és újra a világbajnoki övet is magáénak tudhatta.
1996-ban egyértelmű esélyesként lépett ringbe Evander Holyfield ellen. A korábbi cirkálósúlyú és nehézsúlyú bajnok stílusa azonban nagyon nem feküdt Tysonnak, a meccsen az első fordulópont a 6. menetben jött, ekkor padlóra került Iron Mike. Négy menettel később aztán Holyfield lezárta a meccset, és kiütötte ellenfelét.
Holyfield Muhammad Ali nyomdokain haladva a második bokszolóvá vált, aki harmadik alkalommal is világbajnoki címet szerzett nehézsúlyban. Ezen a mérkőzésen viszont világossá vált, hogy Tyson már nem képes visszatérni korábbi csúcsformájához, és az a megkérdőjelezhetetlen legenda, ami körülötte épült, végleg eltűnt.
Néhány hónappal később, a következő év nyarán újra összecsaptak, és ez a mérkőzés még inkább emlékezetessé vált, hiszen Tyson nem mindennapi módon, megharapva ellenfele fülét, sokkolta a közönséget, ami végül a küzdelem leállításához vezetett.
