A magyar munkavállalók körében végzett felmérések alapján kiderült, hogy a lakosság körülbelül fele nem érzi magát elégedettnek a munkahelyével. Az MMOnline által közölt adatok rávilágítanak arra, hogy sokan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek javítha
Az Erste legfrissebb felmérése alapján a magyar munkavállalók körében a munkahelyváltás szándéka erőteljesen megjelenik: a megkérdezettek fele két éven belül új állást keresne. A munkavállalók jelentős része elégedetlenséget érez a jelenlegi munkahelyével kapcsolatban; minden második dolgozó úgy véli, hogy a munkáltatójánál nem tudja előre mozdítani karrierjét, és tehetsége sem találja meg a megfelelő kibontakozási lehetőséget. A munkáltatók számára kulcsfontosságú, hogy támogassák kollégáik önfejlesztését, például képzési programokkal vagy más fejlődési lehetőségekkel. Az Erste munkatársai tavaly összesen 52 ezer órányi tréningen vettek részt, ami hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozói elégedettségi mutatójuk elérje a 80 százalékot.
A magyar munkavállalók közel fele, pontosan 45 százalék, nem találja kielégítőnek munkahelyét – derül ki az Erste Magyarország által végzett, 16-69 éves korosztályt reprezentáló, közel 1200 fő megkérdezésével készült felmérésből. A legnagyobb elégedetlenséget a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) valamint a nagyvállalatoknál dolgozó fizikai munkavállalók körében tapasztalhatjuk, ahol az elégedetlenek aránya 55, illetve 54 százalék. Ezzel szemben a szellemi munkát végző vállalkozók között csupán 16 százaléknyian érzik úgy, hogy nem elégedettek, ami érthető, hiszen ők általában olyan munkát végeznek, amelyet saját választásuk alapján vállaltak el.
Az érettségi és szakmunkás végzettséggel rendelkezők a legnagyobb elégedetlenséggel nyilatkoztak a munkájukkal kapcsolatban, míg a diplomás munkavállalók körében a legkevesebb a panasz. Érdekes, hogy az életkor szerint vizsgálva a 40-49 évesek a legnagyobb arányban tapasztalják az insatisfakciót, hiszen 53 százalékuk jelezte, hogy nem elégedett a munkahelyével. Ezzel szemben a 60-69 éves korosztály a legboldogabb a munkahelyén, náluk a legkisebb a munkahelyi elégedetlenség aránya, míg a legnagyobb a elégedett munkavállalók száma.
A legfrissebb felmérés adatai szerint a munkavállalók több mint fele, pontosan 51 százalék, úgy érzi, hogy munkahelyén nem tudja teljes mértékben kiaknázni tehetségét. Érdekes, hogy az érettségivel vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők körében ez a tendencia még kifejezettebb: 59, illetve 54 százalékuk vélekedik úgy, hogy nem találják meg a megfelelő lehetőséget a tehetségük kibontakoztatására. Ezzel szemben a diplomások esetében ez az arány 47, a nyolc általánossal rendelkező munkavállalók között pedig 43 százalékra csökken.
A felmérés eredményei szerint a válaszadók közel fele, pontosan 49 százalék, úgy érzi, hogy jelenlegi munkahelyén nem lát lehetőséget a karrierje előmozdítására. Ezen a területen a házon belüli váltás vagy előléptetés esélyeit a munkavállalók többsége, mindössze 20 százaléka tartja reálisnak más szakterületre vagy munkakörbe való átmenet esetén, míg a magasabb pozícióra való előrelépést csupán 15 százalékuk valószínűsíti. A férfiak körében ez az arány valamivel kedvezőbb, 18 százalékuk bízik az előléptetés lehetőségében, míg a nőknél ez az arány csupán 12 százalék. Érdekes módon a legfiatalabb munkavállalók, akik a 16-29 éves korosztályt képviselik, a legnagyobb optimizmussal tekintenek karrierjük cégbeli alakulására.
Mindezek alapján nem meglepő, hogy a munkavállalók közel fele (47 százalék) nem a jelenlegi munkahelyén képzeli el magát, és két éven belül váltani szeretne: közülük 42 százalék minél hamarabb lépne, míg 58 százalékuk képzeli el ezt a következő 1-2 évben. Bár sokan szeretnének mozdulni, a kimondottan hosszú (5+ év) távban gondolkodók aránya is magas, 32 százalék, ugyanakkor a fiatalabbak (16-29 illetve 30-39 év közöttiek) sokkal kisebb arányban (22 százalék) terveznek öt évnél is hosszabb időre. A diplomások körében is alacsonyabb a ragaszkodás: 21 százalék mozdulna, amint lehet, mindössze 10 százalék tervez öt évnél tovább.
A lakosság körében megfigyelhető, hogy a munkavállalók 44 százaléka már több mint öt éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik. Ugyanakkor a friss munkahelyváltók aránya sem elhanyagolható: 18 százalékuk kevesebb mint egy éve, míg 14 százalékuk 1-2 éve áll alkalmazásban jelenlegi munkáltatójánál. Különösen a fiatalabb generációk között, a 16-29 évesek és a 30-39 évesek között figyelhető meg, hogy 28, illetve 25 százalékuk csupán egy éve van a jelenlegi pozíciójában. Ezzel szemben a 60-69 éves korosztályban rendkívül magas, 80 százalékos arányt képviselnek azok, akik már több mint öt éve ugyanazon a munkahelyen dolgoznak.
Az Erste Banknál hiszünk abban, hogy ha munkatársaink elégedettek és elkötelezettek, az közvetlenül hozzájárul ügyfeleink elégedettségéhez, végső soron pedig a tulajdonosaink sikeréhez is. Több mint egy évtizede folyamatosan mérjük a munkatársaink elégedettségét kérdőívek segítségével, és az eredményeink évről évre megerősítik, hogy jó úton járunk: a tavalyi évben elért 80 százalékos elégedettség kiemelkedő teljesítmény. Munkatársaink átlagosan közel tíz évet töltenek el nálunk, ami részben a karrierépítési lehetőségeknek, részben pedig annak köszönhető, hogy az elmúlt évben közel négyszáz kollégánk váltott más munkakörre. Ráadásul a munkatársaink közel 80 százaléka ma már társtulajdonosként dolgozik a banknál. Három évvel ezelőtt elindított részvényprogramunk keretében minden jogosult munkavállaló Erste részvényhez jutott, és sokan éltek az extra részvényvásárlás lehetőségével is – emelte ki Mihók Krisztina, az Erste HR vezetője.
Az Erste Bank érdeklődése arra irányult, hogy a munkavállalók mennyire tartják lényegesnek a saját fejlődésüket, milyen lépéseket tesznek ennek érdekében, és hogy kire vagy mire számítanak a folyamat során, valamint milyen típusú támogatásra van szükségük. A felmérés lehetőséget adott több válasz megjelölésére. Az eredmények alapján a magyarok a fizikai egészségük ápolását tartják a legfontosabb befektetésnek a személyes fejlődés terén, hiszen a válaszadók 35 százaléka emelte ki a szűrővizsgálatokon való részvételt. Szorosan ehhez kapcsolódik a családi és baráti kapcsolatok ápolása, amit a válaszadók 34 százaléka említett. Ezt követi a rövid távú képzések elvégzése (33 százalék), az autodidakta tanulás (33 százalék), a hagyományos oktatási intézményekben való tanulmányok (32 százalék), a lakókörnyezet rendezettebbé tétele (31 százalék), valamint a mentális egészség ápolása (30 százalék). Különösen a 30-39 éves korosztály számára kiemelkedő jelentőséggel bír a tanulás, hiszen itt a válaszadók több mint 40 százaléka minden formát értékelt pozitívan. A diplomás válaszadók általában több önfejlesztési módszert is értékesnek tartanak.
Személyes fejlődésük érdekében jelenleg a legtöbben egyedül tanulnak (35 százalék), a lakókörnyezetüket rendezik (24 százalék), társas kapcsolataik fejlesztésén dolgoznak (23 százalék), a mentális egészségüket gondozzák (23 százalék), a fizikai egészségükkel foglalkoznak (22 százalék), vagy a megjelenésük javításán fáradoznak (21 százalék). A munkavállalók mindössze 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg nem dolgozik a saját fejlődésén. A fiatalok (16-29 év közöttiek) jelentősen magasabb arányban (32 százalék) foglalkoznak a mentális egészség gondozásával, míg a 60 év felettiek a fizikális egészségre fordítanak nagyobb figyelmet az átlagnál (28 százalék).
A legtöbb ember, körülbelül 31 százalék, naponta, míg 29 százalék heti rendszerességgel szentel időt az önfejlesztés különböző formáinak. Érdekes, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb mértékben foglalkoznak ezzel: az érettségizettek 62 százaléka, a diplomások pedig 75 százaléka fordít rendszeresen időt önmaguk fejlesztésére. Ezzel szemben a nyolc általánost végzettek körében ez az arány csupán 48 százalék, míg a szakmunkásoknál 54 százalék. A munkavállalók közel fele, pontosan 45 százalék, évente 50 ezer forintnál kevesebbet költ önfejlesztésre, és mindössze 5 százalék az, aki 500 ezer forintnál többet áldoz erre a célra. A férfiak, a diplomások és a fővárosban élők általában nagyobb összegeket invesztálnak az önfejlesztésbe, míg a nők általában visszafogottabb költéseket mutatnak ezen a téren.
A magyarok elsősorban a saját felelősségüknek tekintik önmaguk fejlesztését (45 százalék), de sokan számítanak családi, baráti támogatásra (39 százalék). Az államtól 22 százalék, a munkahelytől 20 százalék vár valamilyen jellegű segítséget. A férfiak sokkal nagyobb arányban (25 százalék) támaszkodnának a munkahelyükre, mint a nők (16 százalék). A segítséget a legtöbben (47 százalék) anyagi jellegűnek képzelik, de a rendszeres motiváció és emlékeztető a lehetőségekről (39 százalék), illetve a szabadidő megteremtése (33 százalék) is népszerű támogatási forma. A 60 év alattiak körében magasabb a pénzügyi támogatást igénylők aránya, míg a diplomásoknak nagyobb az igényük az idő megteremtésében nyújtott segítségre, illetve a rendszeres motiválásra, emlékeztetésre.
"Önmaguk fejlesztése az Erste munkavállalói számára is fontos, a bank ezért számos képzési lehetőséget biztosít a kollégák számára a soft skill tréningektől az informatikai és nyelvi képzéseken a mentorálásig és vezetésfejlesztésig. Munkatársaink tavaly fejenként átlagosan 16 órát töltöttek ilyen, belsős képzéseken, ez összesen csaknem 52 ezer órányi tréninget jelentett. A belsős képzések mellett két év munkaviszony után, lojalitás programunk részeként lehetőség van tanulmányi támogatásra, amely akár több százezer forint is lehet. Ezt a keretet bármilyen, nemcsak a munkakörhöz kapcsolódó fejlesztésre igénybe lehet venni, például egy festő tanfolyamra, ha valaki úgy érzi, erre van szüksége ahhoz, hogy ki tudjon teljesedni" - tette hozzá Mihók Krisztina.
