A magyar nemzet ezer éve: Az 1896-os millenniumi ünnepségek történeti krónikája Az 1896-os millenniumi ünnepségek nem csupán egy eseménysorozat voltak, hanem a magyar identitás és történelmi tudat megújításának fontos állomása. E jeles évben a magyar nép
Életében számos egyéni tragédia sújtotta Ferenc Józsefeta
A dualizmus korszakának nagy gazdasági fellendülése vitathatatlan, de az ország általános állapotáról különböző társadalmi és nemzetiségi csoportok eltérően vélekedtek. Ezeket a feszültségeket ugyan véglegesen nem oldotta fel, de tompítani tudta az 1896-ban megrendezett, Magyarország ezredik születésnapjára szervezett millenniumi eseménysorozat.
A politikai pártok is fegyverszünetet kötöttek erre az időszakra, sőt 1896. április 21-én törvénybe iktatták a honfoglalás évfordulójának megünneplését. Már évekkel korábban elkezdődtek a munkálatok, hogy a jeles esztendő emlékezetes maradjon az ország történetében.
A legnagyobb izgalmat talán a földalatti átadásának pillanata hozta el, de Budapest minden sarkában a leleplezések örömteli zaja hallatszott. Megvalósult a Ferenc József híd, amit ma Szabadság híd néven ismerünk, valamint az Iparművészeti Múzeum és a Vígszínház grandiózus épülete. Ezen kívül számos, reprezentatív célt szolgáló építmény és szobor is gazdagította a város arculatát.
A kiállítás csúcspontja kétségtelenül a Városliget szívében zajlott, ahol 520 ezer négyzetméteren 240 pavilon várta a látogatókat. A kereskedelemügyi miniszter irányításával egy teljes bizottság fáradozott azon, hogy az Ezredéves Országos Kiállítás már a megnyitás pillanatában a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába kerüljön.
Az eseménysorozat népszerűsítése érdekében dinamikus reklámkampányt indítottak, amelyben aktívan bevonták a sajtót. Különböző médiaplatformokon, például a Millenniumi Lapok és a Millenniumi Újság című saját kiadványokban folyamatosan informálták az olvasóikat az előkészületek alakulásáról, így biztosítva, hogy a közönség folyamatosan képben legyen a történésekkel.
1896. május 2. és 3. napján az izgalom a tetőfokára hágott: a megnyitót, majd a rá következő napon a Mátyás-templomban rendezett szentmisét mindenki lélegzet-visszafojtva várta. A Fővárosi Lapok május 3-i számából minden történést megismerhetünk a legapróbb részletekig.
A főváros már kora reggel ünnepelt: "Milyen más volt ma az utczák képe! Az egész város jókedvűen ébredt s nemcsak ünneplő ruhában jártak-keltek az emberek, de ünneplő arczzal is; jókedvűen, boldogan, hogy megérhették ezt a nagy napot [...]."
A magyar, angol és német nyelvű meghívó célja, hogy a külföldi látogatókat meghívja Hirsch Nelli lenyűgöző kiállításának megtekintésére. A művésznő különleges rajzai egyedi élményt nyújtanak, és lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők közelebbről megismerjék a kortárs művészet varázslatos világát.
Hajnalban, éppen hét órakor, a város szívét ellepték a kíváncsiskodó emberek: akik csak kilenckor érkeztek, gúnyos mosollyal találkoztak. Az Andrássy úton néhány ügyes "kapus" kreatív megoldással állt elő: létrákból improvizált tribünöket alakított ki, hogy a legjobb kilátópontokat vonzó áron kínálhassa az érdeklődőknek. A létrák mellett az épületek minden zegét-zugát, sőt, még a padlástereket is a kíváncsiskodók tömege lepte el.
Az előkelő fogatok büszkén haladtak végig a főváros utcáin, míg az utolsó hintóban a királyi pár foglalt helyet. "Felséges királyunk mellett ismét megcsodálhattuk fenséges, dicső királyasszonyunkat, akinek áldott és szenvedő szíve anyai szeretetével öleli körül ezt a nemzetet."
A tudósító lenyűgöző precizitással számolt be „őfelsége sátráról”, a már eltűnt Iparcsarnokról, valamint az érkező magyar nemességről, főpapokról és a haderő képviselőiről. Szólt a külföldi újságírókról is, akik szintén jelen voltak. A királyi előkelőségek pompázatos öltözködésének részletes leírása sem maradhatott el: „Izabella főhercegnő lépett elő, ezüst brokátból készült mantilellal, fekete arabeszkek díszével és virágos lila faille szoknyában.”
A Gellért-hegy csúcsán mindenki elragadó toalettjében és ragyogó ékszereivel várta a várva várt ágyúlövést. Ez a pillanat jelezte a királyi pár érkezését, amikor 11 óra 10 perckor megérkezett a kocsijuk az Andrássy út irányából.
