A liberális nézőpontból a budapesti EU-nyilatkozat a legfrissebb pozitív fejlemények egyike, amely Magyarországot érinti.
Európának változnia kell, jelentette ki szerdán az Európai Parlamentben Bóka János. Az európai ügyekért felelős miniszter azt a versenyképességi nyilatkozatot vitatta meg a képviselőkkel, amit novemberben adtak ki az uniós tagállamok állam- és kormányfői a budapesti informális ülésük végén.
Bóka a Magyarország által betöltött EU Tanácsi elnökség nevében nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy középpontban a versenyképesség fokozása áll. A nyilatkozatot megelőzően a csúcs résztvevői konzultáltak Mario Draghival, aki korábban egy részletes jelentést készített a témában. Bóka kiemelte, hogy a jelentésben is világosan megfogalmazódott a szükségesség a változtatásokra, és a budapesti nyilatkozat is határozott felszólítást tartalmaz erre vonatkozóan. Szükség van egy átfogó egyszerűsítési forradalomra, az ipar megújulására, a biztonságos és megfizethető energiaellátás megteremtésére, valamint egy versenyképes, fenntartható és ellenálló mezőgazdasági rendszer kialakítására. Emellett fontos, hogy befektessünk a képzésbe is – sorolta a teendőket Bóka.
Győri Enikő megjegyzései rávilágítottak arra, hogy Draghi és Enrico Letta által megfogalmazott üzenet egybeesik az európai polgárok hosszú távú érzéseivel: a valódi előrelépés helyett már a helyben maradás is komoly kihívást jelent. A fideszes politikus aggodalmát fejezte ki a Franciaországból és Németországból érkező aggasztó hírek miatt, amelyek arról tanúskodnak, hogy jelentős cégek csökkentik munkaerejüket, és ezen országok gazdasági nehézségei hatással vannak a kontinens többi részére is. Szerinte az európai gazdaság hátrányos helyzetbe kerülését ideológiai megfontolásokkal átszőtt intézkedések okozták, amelyek a jelenlegi Európai Bizottság örökségeként maradtak fenn. A budapesti nyilatkozatot a 27 tagállam vezetőinek "legmagasabb szintű kötelezettségvállalásaként" értékelte, amely konkrét határidőkkel járul hozzá a károk orvoslásához, miközben új irányvonalat is kijelöl. Reményét fejezte ki, hogy az újonnan megválasztott Európai Bizottság partnere lesz ennek a folyamatnak, ugyanakkor a délelőtti vitát követően aggodalmát is kifejezte a testülettel kapcsolatban. Sürgette az Európai Bizottságot, hogy az első száz nap során dolgozzon ki egy részletes akciótervet. Von der Leyen délelőtti beszédében említette, hogy az első intézkedések között szerepel egy versenyképességi "iránytű" kidolgozása, valamint egy tiszta technológiákra vonatkozó akcióterv benyújtása is.
Tarr Zoltán üdvözölte a nyilatkozatot, ám kifejezte nemtetszését Orbán Viktor állításaival kapcsolatban, amelyeket "hazugságoknak" nevezett az európai miniszterelnökök és a polgárok felé. A Tisza Párt vezetője úgy véli, hogy a kormány lépései ellentmondanak a nyilatkozat szellemének: lassú haladást mutat a sokforrású energiaellátás megteremtésében, valamint az energiabiztonság és -árak szempontjából "elengedhetetlen új atomerőművek építésében", mivel "a kormány képtelen elvágni a szálakat Putyin elvtárssal". Emellett aggasztónak találta a kutatás szabadságának csökkenését, hiszen az egyetemek és kutatóintézetek egyre inkább a Fidesz befolyása alá kerülnek. Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány a nagy, Fideszhez közeli földbirtokosokat részesíti előnyben, nem pedig a magasabb hozzáadott értékű termelést. Ugyanakkor megígérte, hogy ha a Tisza Párt hatalomra kerül, komolyan veszik a nyilatkozatban foglaltakat.
A budapesti nyilatkozat a közelmúlt egyik legkiemelkedőbb eseménye Magyarország számára – fogalmazott a liberális frakció képviseletében João Cotrim De Figueiredo. "Elképesztő", "lenyűgöző", "kiváló" – sorolta a nyilatkozat erősségeit, amelyek mind úgy tűnnek, mintha egy liberális tollából születtek volna. (A dokumentum megfogalmazásában jelentős szerepet játszott Charles Michel stábja, aki a miniszterelnökök és államfők testületét vezeti, illetve a soros magyar elnökség is közreműködött, erről részletesebben itt írtunk.) Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatot konkrét eredményekre és cselekvésekre kell váltani, mert különben csupán üres frázisok és szalagcímek maradnak belőle.
A többi frakció is általában lelkesen fogadta a nyilatkozatot, kivéve például a szélsőbaloldali Sebastian Everdinget, aki az újdonságokat, a fenntarthatóságot és a szociális jogokat hiányolta. A zöldek szószólója, Thomas Waitz a nyitott kereskedelempolitika és a gazdák bevételei között látott ellentmondást, a Fidesz alatt pedig szerinte a mezőgazdaság oligarchák és Orbán Viktor barátainak irányítása alá került Magyarországon.
