A legtöbb szülő itt rontja el a karácsonyi varázst - pedig a szándékuk tiszta és szívből jövő.

Magas érzelmi intelligenciája van azoknak, akik így írnak: friss kutatást tettek közzé
Karácsony varázsa minden szülő szívében él, hiszen senki sem szeretné, ha gyermekének arca nevetéstől ragyogna, és a csillagszórók fénye ne tükröződne tágra nyílt szemeiben. Ezért mindent megteszünk, hogy ezt az örömöt megteremtsük, gyakran túlvállalva magunkat, miközben hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról az alapvető igazságról, hogy néha a kevesebb valóban több. Különösen a legkisebbek esetében ez a mondás még inkább érvényes.
Az advent négyhetes időszaka hagyományosan a várakozás, a megnyugvás és a befelé fordulás ideje. Azonban manapság ez az időszak inkább a ragyogó fények, a csillogó díszek és a külső ingerek világába tereli a figyelmünket. Az advent varázsa most csilingelő fényvillamosokkal, a Last Christmas dallamával megszólaló karácsonyi vásárokkal, mesebeli fényparkokkal és varázslatos karácsonyi fotózásokkal várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. Az ünnepvárás egy új, színes és pezsgő élménnyé alakul, amelyben a hagyományos csendes pillanatok mellett a modern világ csodái is helyet kapnak.
Az ünnepi időszak varázslatos, de sajnos a túlzott zaj és fény hatása a gyerekek idegrendszerére nem elhanyagolható. A karácsonyi rokonlátogatások során a sok különböző helyszín, az emberek tömege és a folyamatos pusziáradat csak fokozza a stresszt. Jó szándékkal próbálunk minél több élményt belesűríteni a decemberbe, a karácsonyi időszakba és a két ünnep közötti napokba, azonban ez gyakran éppen az ellenkező hatást váltja ki. A fiatalabb gyerekek különösen érzékenyek a zűrzavarra, az új ingerekre, és arra, hogy a rokonok kézről kézre adják őket. Minden nap új ízek, ismeretlen arcok és szokatlan helyszínek várják őket, ami könnyen túlterhelheti az érzékeiket. Az ünnepek tehát nemcsak örömet, hanem kihívást is jelenthetnek a legkisebbek számára.
Karácsony közeledtével nem ritka, hogy a szülők észlelik, hogy gyermekeik hangulata megváltozik: előfordulhat, hogy hisztiznek, dühösek vagy éppen ellenkezőleg, szokatlanul csendesek és visszahúzódóak lesznek. Ilyen helyzetben a gyerekek gyakran nem képesek megbirkózni a sok új ingerrel és a felborult napi rutin okozta stresszel.
Adjunk lehetőséget a belső csend megteremtésére!
Fontos, hogy figyelj a gyerek jelzéseire, és ha látod, hogy sok neki, legyen lehetősége csendre, nyugalomra, visszavonulásra. Ha hagyja, öleld, nyugtasd meg, ha nem, csak kapjon egy nyugis szobát, legyél vele, érezze a támogatásodat. Szerencsés, ha igyekeztek a karácsonyi programokat úgy szervezni, hogy legyenek benne pihenőnapok, amikor nem mentek sehová, van lehetősége a gyereknek lecsendesedni, feldolgozni az addigi élményeket. Ha a kicsi még alszik ebéd után, ezt vegyétek figyelembe a tervezésnél - a délutáni szundit tervezzétek be, e köré szervezzétek a rokonlátogatásokat. Fontos, hogy az ünnep idején is legyen lehetősége ismerős környezetben lenni, ismerős ételeket enni, csendesítsétek le a zajokat, a fényeket, a vibrálást, az eseményeket.