A közelmúltban számos figyelemre méltó műkincslopás történt, amelyek nem csupán a művészeti világot rázkódtatták meg, hanem a közvélemény figyelmét is felkeltették. Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a kultúra és a történelem megőrzése mennyire sebez
A cikk megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy másolja ki és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/kultura/a-kozelmult-nagy-mukincslopasai-942250/
Idén január 25-én hajnalban robbanás rázta meg a hollandiai Assen városát, különösen a Drents Múzeum környékén élők életét. A helyi lakosok azonnal értesítették a rendőrséget, de amikor a hatóságok a helyszínre érkeztek, már csak a betörés nyomait találták: a román műkincseket bemutató, „Dacia - az arany és ezüst királysága” című tárlat értékes műtárgyainak egy része nyomtalanul eltűnt.
A tettesek a legértékesebb darabokat: három dák aranykarkötőt, valamint a román nemzeti kincsként számontartott cotofenesti-i aranysisakot is elemelték. Ez utóbbi 770 gramm súlyú, tömör arany műtárgy a Kr. e. 4. századból származik, eszmei értéke felbecsülhetetlen Románia számára. Az esemény különösen szerencsétlen ügy, főleg annak fényében, hogy a tárlat bezárásáig már csak néhány nap volt hátra.
A bűncselekmény helyszínétől nem messze a holland rendőrség egy kiégett autóra bukkant, amelyről feltételezik, hogy az elkövetők ezzel menekültek el, mielőtt egy másik járműbe átszálltak volna. A hollandiai múzeum vezetője kifejezte megrökönyödését, mivel 170 éves története során még sosem történt hasonló incidens. A rendőrség nyomozása alapján valószínű, hogy a rablást több bűnöző hajtotta végre. A holland hatóságok az Interpollal is felvették a kapcsolatot, hogy nyomozásukat támogassák; azonban művészettörténeti szakértők figyelmeztetnek, hogy lehet, hogy a lopott műtárgyak végleg eltűntek, mivel a nagy értékű nemesfém alkotásokat akár be is olvaszthatják.
Ezek az esetek mélyen felkavarják a közvéleményt, talán azért, mert a művészet iránt érdeklődők hajlamosak a múzeumokat szinte szent helyekként kezelni, ahol a biztonsági őrök és a kamerák mellett egyfajta tisztelet is őrzi a kiállított kincseket. Nem meglepő, hogy a műkincslopások történetei izgalmasan hatnak az emberek képzeletére, így nem csoda, hogy a filmesek is szívesen nyúlnak ehhez a témához. Az ilyen akciódús filmekben a modern technológia és a zseniális bűnözői elme találkozik, hogy bonyolult mesterterveket valósítsanak meg. Gondoljunk csak az Ocean's 8 - Az évszázad átverése című filmre, ahol egy profi női bűnözőkből álló csapat egy ékszerkiállítás teljes kollekcióját, sőt, még egy rendkívül értékes gyémántot is ellop, miközben a főszereplő hölgy személyes bosszúra is készül egykori macsó szeretőjével szemben, aki korábban megbántotta őt. Az ilyen történetekben a feszültség és az izgalom garantált!
Ez természetesen csupán egy színes fantázia, és teljesen eltér a valóságtól – de ne felejtsük el, hogy a valóság néha éppen olyan abszurd és szürreális fordulatokat tud hozni, mint egy gyenge amerikai film.
Egy figyelemre méltó esemény történt Magyarországon több mint négy évtizeddel ezelőtt: 1983 novemberében a Szépművészeti Múzeumból értékes festmények tűntek el, ami komoly sokkot váltott ki a szocialista rendszer alatt működő közintézmények világában, amely a csend, a rend és a fegyelem jegyében élt. Az elkövetők két Raffaello, két Tintoretto, valamint Giovanni Battista Tiepolo és Giovanni Domenico Tiepolo egy-egy alkotását, továbbá egy Giorgione festményt is magukkal vittek. A legnagyobb értékkel bíró darab Raffaello Esterházy Madonnája volt, amelynek értékét akkoriban körülbelül 20 millió dollárra becsülték.
A sajtóban az évszázad műkincslopásaként elhíresült esetről a nyomozás során kiderült, valójában szerencsétlenkedések sorozata volt. Az épületben a lopás estéjén három őr volt szolgálatban. A múzeum hátsó traktusát éppen tatarozták, így az fel volt állványozva, a régi képtárban pedig akkor éppen nem működött a riasztó. A biztonsági őrök óránként indultak sétára az épületben, az éjféli járőrözés során vették észre, hogy néhány festmény hiányzik. A bűncselekmény elkövetői tehát éjfél előtt másztak fel az épület tatarozáshoz használt állványokon egészen az ablakokig, amit üvegvágóval nyitottak ki, majd bemásztak a terembe. A festményeket pengével kimetszették a keretekből, majd feltekerték, és angolosan távoztak - vagy írhatnánk inkább, nagyvonalúan, mint az olaszok -, ugyanis nemcsak ujjlenyomatok sokaságát hagyták maguk után, hanem egy olasz felirat díszítette zsákot is. A nyomozás aztán kiderítette, a zsák felirata korántsem volt véletlen: olasz bűnbanda hajtotta végre az ügyetlen betörést, akiket állítólag egy gazdag görög gyáros és testvére bérelt fel a lopásra. A képeket autón vitték Görögországba, ahol - egészen filmszerű fordulat -, egy bőröndbe rejtve, egy kolostor kertjéből kerültek elő.
Az olasz-magyar bűnszövetkezet tagjait végre rács mögé zárták, azonban a megrendelő bűnösségét nem tudták megállapítani. A legnagyobb veszteség a híres Esterházy Madonna festményt érte, amely drámai módon kettéhasadt. A restaurátorok hosszú éveken át fáradoztak a remekmű helyreállításán, hogy visszaadhassák eredeti szépségét.
Bár látványos, a sajtóban megjelenő bűnesetekről ma nem igazán hallani, napjainkban is tűnnek el nagyértékű műtárgyak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium nyilvántartásában dátum szerint szerepelnek az ellopott, eltűnt, valamint jogellenesen az országból külföldre vitt védett kulturális javak adatai. A legutóbbi bejegyzés 2024. decemberi, amely szerint Mária Terézia második magyar királyi kettőspecsét typáriumának (pecsétnyomójának) előlapját lopták el, az ezüst műtárgy a XVIII. századból származik.
A világ egyik legnagyobb műkincslopása talán a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban történt 1990-ben, amely örökre beírta magát a bűnügyi történetek nagykönyvébe. Két bűnöző, rendőrnek álcázva magát, tizenhárom felbecsülhetetlen értékű festményt vitt el a múzeumból, köztük olyan mesterműveket, mint Rembrandt "Vihar a Galileai tengeren" és Vermeer "A koncert". Ezzel nemcsak a múzeum gyűjteményét sújtották hatalmas károkkal, hanem az egész művészettörténetet is, hiszen ezek az alkotások felbecsülhetetlen jelentőséggel bírnak. Az álruhás rablók összesen nyolcvanegy percet töltöttek a múzeum falai között, nyugodtan válogattak a műkincsek között, miután a múzeum őreit ragasztószalaggal megkötözték és a pincében magukra hagyták. A rablás mértéke és a kivitelezés módja mindmáig rejtély, a műkincsek sorsa pedig azóta is nyitott kérdés maradt.
Minden idők legdrágább műkincsrablása, legalábbis az elrabolt tárgyak értéke alapján, valószínűleg a 2019-es drezdai Grünes Gewölbe kincstár betörése volt. Egy bűnözői csoport barbár módon fosztotta meg a barokk és reneszánsz ékszerektől a világ egyik legértékesebb gyűjteményét. Az eltulajdonított ékszerek, melyek között 4300 gyémánt és briliáns is megtalálható, összesen 113,8 millió eurót értek, ami a korabeli árfolyamon több mint 39 milliárd forintnak felel meg – ez a szám szinte felfoghatatlan. Szerencsére a történelmi ékszerek egy része azóta már előkerült.
