A jövő parkjában a fák saját maguktól közelítenek hozzád, mintha csak baráti üdvözletet küldenének. Te már nem a fákhoz sétálsz, hanem ők lépnek feléd, hogy megosszanak veled egy pillanatnyi varázslatot.

Képzeljük el, hogy egy gyönyörű, napfényes reggelen kilépünk a munkahelyünk előtti térre, és kényelmesen letelepedünk egy árnyas fa alá, hogy élvezzük a kávénk első kortyait. Amikor elérkezik az ebédidő, ismét átsétálunk a téren, de most csalódottan tapasztaljuk, hogy nem tudunk ugyanoda leülni, mert a fák, mintha csak önálló akarattal rendelkező lények lennének, átrendezték magukat, hogy senki se maradjon árnyék nélkül. Mire befejezzük a munkát, a tér már megint más arculatot ölt: a szél felerősödik, és a fák, ügyesen elkerülve a viharos levegőt, egy csendesebb zugba húzódnak. A SmartSylvan éppen egy ilyen innovatív jövőt képzel el a jelenlegi, szürke betontengerként megjelenő városi terek számára: önjáró, mobil fákat, amelyek alkalmazkodnak a környezetükhöz, és folyamatosan változtatják a város arculatát.

A düsseldorfi vállalat termékei tulajdonképpen ládába ültetett fák, amik maguktól mozognak a megfelelő körülmények közé. A cég olyan helyekre ajánlja elsősorban az eszközeit, ahová valamiért nem lehet hagyományosan fákat ültetni, mert infrastruktúra húzódik a betonfelület alatt, vagy olyan multifunkcionális területek, ahol inkább hátrányt jelentenének a fix helyen álló fák. "A robotikát kombináltuk a fákkal, amik így folyamatosan mozogni tudnak az olyan nyilvános helyeken, ahol a faültetés lehetetlen" - mondta a Telexnek Parisa Kloss, a SmartSylvan vezérigazgatója a GITEX techexpó európai eseményén Berlinben. Az eszközök napenergiával működnek, és a szenzoraik által begyűjtött információk alapján mesterséges intelligencia számolja ki nekik, hogy éppen hova érdemes gurulniuk.

"2022 nyarán érkezett az inspiráció a fákhoz, amikor Európát elöntötte egy brutális hőhullám, és sokan sajnos életüket vesztették. Az utcákon elviselhetetlen volt a forróság, a nap perzselően tűzött, és nem volt hova menekülni a kánikulából. Ekkor kezdtem el azon töprengeni, hogyan tudnánk a természetet visszacsalogatni ezekre a városi területekre. Aztán egy váratlan gondolat fogalmazódott meg bennem: mi lenne, ha a természet maga keresne utat hozzánk?" - mesélte az alapító. "Korábban városi tervezéssel foglalkoztam, és a klímaváltozás hatásait vizsgáltuk. Hirtelen minden darab a helyére került."

A fák elsődleges feladata a városi hősziget hatásának mérséklése. A sűrűn beépített városokban valóban tapasztalható, hogy a hőmérséklet magasabb, mint a természetes környezetben, hiszen a városi táj jelentős része betonból áll, és nem tartalmaz elegendő zöld területet. Ez a kemény felület képes felhalmozni a hőt. Az útburkolatok és a betonépületek a nap első sugaraitól kezdve folyamatosan elnyelik az érkező napenergiát, így délidőben már rendkívül felforrósodnak. Ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített városrészekben vertikálisan is jelen vannak, ami lehetővé teszi, hogy a napfény többszörösen visszaverődjön, elnyelődjön, majd kisugárzódjon. A fák tehát kulcsszerepet játszanak abban, hogy enyhítsék ezt a hőgyűjtő hatást, s ezzel hozzájáruljanak a városi élet kellemesebbé tételéhez.

A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) által végzett kutatás arra mutatott rá, hogy Európában körülbelül 2644 korai halálozás megelőzhető lenne, ha több fát ültetnénk, hogy csökkentsük a városi hősziget hatást. Budapesten, például, 2015-ben több száz ilyen tragikus esemény történt. Az ELTE legújabb tanulmánya szerint a fővárosban a napfénynek kitett beton- és aszfaltfelületek már májusban is elérhetik a 40 Celsius-fokot a délutáni órákban. Ezzel szemben a természetes zöldfelületek vagy a mezőgazdasági növények hőmérséklete jellemzően 30 fok alatt marad, ami hangsúlyozza a zöld területek fontosságát a városi környezetben.

A mobilfák legalább részben megoldhatnák a problémát, hiszen olyan helyekre gurulhatnak, ahol egyébként a beton dominál, és így csökkenthetik a terek forrósodását. A folyamatos mozgás miatt a cég szerint a "hagyományos" fák használatához képest 3 fokkal hűvösebb felületeket és 2 fokkal hűvösebb levegőt hozhatnak a városi terekre, és a helyoptimalizálás miatt évente 8 kilogrammal több szén-dioxidot is vonhatnak ki a levegőből.

"Egy közvetlen partnerségben állunk egy faiskolával, amely nagy segítséget nyújt számunkra a fák kiválasztásában, attól függően, hogy mely területekre telepítjük őket. Információt kapunk arról is, milyen talajba érdemes ültetni őket, mennyi vízre van szükségük, és milyen szenzorokat használjunk a fák optimális egészségének megőrzése érdekében" - fogalmazott Kloss.

A fafajták kiválasztásánál az is nagyon fontos, hogy minél szélesebb legyen a lombkorona, hogy hatékonyabban tudja leárnyékolni a betonos területeket, illetve hogy minél több szén-dioxidot vonjon ki a levegőből, és javítsa a légminőséget. Kloss azt is mondta: a levélfelületi indexet is nézik, ami a növények lombozatának sűrűségét és kiterjedtségét jellemzi, és aminek magasnak kell lennie, hogy minél inkább megérje odavezényelni a fákat egy adott területre. Attól függően, hogy a fákat hova rendelik, a hőtűrés és a vízigény is fontos szempont lehet.

A ládák tervezésénél figyelembe vették az időjárási szélsőségeket is - viharos szélben például a fák tudnak maguknak menedéket keresni, vagy visszatérhetnek a tárolójukba. Az eszközöket lehet ugyan kézzel is vezérelni, de alapesetben saját maguk döntik el, hova mennek. A valós időben összegyűjtött adatok alapján a talpban működő robot mindig oda viszi a fákat, ahol éppen a legoptimálisabban tudják kifejteni az árnyékadó és fotoszintetizáló hatásukat.

Kloss kifejtette, hogy jelenleg a teljes méretű prototípus készítése zajlik, ám már egy kompaktabb változat is készen áll. Ezt a terméket elsősorban önkormányzatok és városi szervezetek számára ajánlják, de remek választás lehet különböző rendezvények lebonyolításához is.