A Kossuth téren ma számos ember gyűlt össze, hogy hangot adjon a jobb egészségügyi ellátás iránti igényének. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a rendszerszintű problémákra és a szükséges reformokra, amelyek révén mindenki számára hozzáférhetőbbé

"Álljunk ki a jobb egészségügyért!" jelszóval rendezett demonstrációt a Kossuth téren a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). A Parlament elé vonulva az egészségügyet érintő súlyos problémákra szeretnék felhívni a figyelmet, és sürgető megoldásokat követelnek a helyzet orvoslására.

A szervezők szerint változtatni kell azokon a problémákon, amiket a demonstráció elején Svéd Tamás kamarai főtitkár is felsorolt. Így azon, hogy

A tiltakozás kezdetén Svéd felolvasta Gálvölgyi János támogató levelét, amelyben az ismert színész felelevenítette azt a tavalyelőtti tragikus pillanatot, amikor életveszélyes állapotba került. A mentőszolgálat sajnos félórás várakozás után sem érkezett meg, ezért lányai kénytelenek voltak saját autójukban kórházba szállítani őt. Az incidens után a mentőszolgálat elismerte, hogy súlyos hibát vétettek.

A főtitkár szavait követően Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke lépett a mikrofonhoz. Beszédében az egészségügyi dolgozók kritikus helyzetére hívta fel a figyelmet, meglepő és elgondolkodtató statisztikákkal szemléltetve a problémákat. Például említette, hogy

A szakszervezeti elnök kifejtette, hogy ahhoz, hogy a magyar egészségügyi rendszer elérje az európai színvonalat, évente 500 milliárd forintnyi, folyamatosan növekvő többletforrásra lenne szükség, ami nyolc évet venne igénybe. Ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy évente egy városnyi ember veszíti el életét olyan körülmények között, amelyek között megfelelő ellátás mellett még megmenthetőek lehetnének.

A Magyar Orvosi Kamara február elején egy figyelemfelkeltő kampányt indított, melynek célja az állampolgárok egészségtudatosságának növelése, valamint az egészségügyi rendszer jelentőségének hangsúlyozása és egy erős állami egészségügyi struktúra megteremtésének elősegítése. A kampány alapját Semmelweis Ignác bölcsessége adja: "Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere." Ezzel a gondolattal szeretnék ösztönözni a lakosságot az egészségügyi problémák nyílt vállalására és a közös megoldások keresésére.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a közelmúltban kifejtette, hogy a tervezett kampányuk során 350 plakátot kívántak kihelyezni, azonban végül csupán 70 plakát került ki a falakra. Ennek hátterében az áll, hogy több vállalat a kampány kezdetének előestéjén visszalépett. Péter hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben a munkavállalók vállukon cipelték a súlyosan alulfinanszírozott egészségügyi rendszer terheit, ám mostanra az energiájuk kimerült, és egyre nő a frusztrációjuk. "Bár a kamara folyamatosan azon fáradozik, hogy a kormány figyeljen a szakma igényeire, sajnos úgy tűnik, hogy érveink nem találják meg a kellő visszhangot" - mondta a kamarai elnök.

Három konkrét javaslatuk van, amelyekkel érdemes lenne megkezdeni az egészségügy helyreállítását:

1. Az egészségügyi rendszer sürgős támogatása a legfontosabb területeken, mint például a kórházi ügyeletek, háziorvosi szolgáltatások és az eszközhiány kezelése.

2. A betegellátás minőségének javítása és nyilvános reformterv készítése érdekében ágazati egyeztető fórum haladéktalan összehívása a szakmai kamarák, ágazati szakszervezetek és betegképviseleti szervezetek bevonásával.

3. A 2026-os költségvetés keretein belül a kormány 500 milliárd forinttal növelje az egészségügyi kiadásokra és reformokra szánt összeget, ezzel biztosítva, hogy az elkövetkező 5 év során az egészségügyi költések elérjék az európai átlagot.

Bár a várakozások ellenére, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) bejelentette, hogy nem vesz részt a tüntetésen. Az ápolók érdekeit képviselő szervezet szerint a problémák megoldásának kulcsa a párbeszédben és az egyeztetések során rejlik. A kamara arra bíztatja tagjait, hogy saját belátásuk szerint döntsenek arról, részt vesznek-e a demonstráción vagy sem.

A szervezők jelezték, hogy a demonstráció politikamentes, ezért kérték, hogy pártok ne csatlakozzanak a kiálláshoz. Ez egy pillanatra sem ingatta meg a kormányzati kommunikációt, így aztán mint minden hasonló tiltakozásnál, itt is közölték: a demonstrációnak egyértelműen politikai és nem szakmai töltete van.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vállalta magára a feladatot, hogy bebizonyítsa, nincs miért tiltakozni. Pénteken az állami tévé vendégeként tette fel a kérdését a MOK-vezetésének, hogy "mikor volt jobb orvosként dolgozni Magyarországon: 2010-ben vagy most?" Miután a MOK-vezetése - bár a tüntetés volt a téma - nem volt jelen az állami média stúdiójában, Takács maga válaszolta meg a saját kérdését: "a kollégák döntő többsége szerint jó ma Magyarországon orvosként dolgozni". Felsorolta, hogy milyen jelentős béremeléseket hajtottak végre az egészségügyben, ami az elvándorlás problémáját is megoldotta.

"Megtizedelődött azoknak az orvosoknak a száma, akik elhagyják az országot" - húzta alá, hozzátéve: ez egyértelműen megmutatja, hogy a kormány intézkedései hatékonyak voltak. És fiatalodik az orvostársadalom, egyre több több fiatal szakorvos csatlakozik a rendszerhez, sokkal többen lépnek be a rezidensképzésbe, mint néhány évvel ezelőtt. "Örömtelien sokan vannak a fiatalok" - mondta az államtitkár. Arra nem tért ki, az állami tévében pedig nem kérdeztek rá, hogy a szervezők nem a bérek, hanem az egészségügyi ellátás jobbá tétele érdekében tüntetnek.

Takács szombaton egy Facebook-bejegyzésben tovább erősítette mondanivalóját, kijelentve, hogy a rendezvény szervezői a politikai ellenzék oldalára álltak. A kormány nevében köszönetét fejezte ki minden egészségügyi dolgozónak, aki elutasítja a "színjátékban" való részvételt, és a hivatását, a gyógyítást, valamint a betegeket helyezi előtérbe, megakadályozva, hogy manipulálják őt is.

Csak egy példa, hogy talán nem annyira tökéletes a kép, mint az államtitkár mondta: a MOK szerint 6000 orvos hiányzik az egészségügyi rendszerből, ezen belül is a háziorvosokból van a legnagyobb hiány.

Porpáczy Krisztina, az orvoskamara Háziorvosi Csoportjának vezetője pedig még korábban reagált Takács Péter államtitkárnak arra a kijelentésére, hogy ugyan sok a betöltetlen praxisok száma, de ellátatlanul nem marad beteg. Porpáczy szerint minőségromlást okoz az, hogy háziorvosoknak több körzetet, ezáltal több beteget kell ellátniuk, így a páciensekre jóval kevesebb idő jut.

Az orvosok elvándorlása és a praxisok egyesítése az utóbbi két évben felgyorsult: kétszer annyi praxis maradt üresen, mint az azt megelőző négy év során.

- mondta Porpáczy, aki szerint a gyógyítás minőségének romlása a munkateher fokozódásával együtt mozog, ezt viszont figyelmem kívül hagyja a kormány, amikor azt mondja, minden beteget ellátnak. Szerinte a háziorvosok eljutottak a tűrőképességük határáig, és mivel 61 év az átlagéletkor, a terhelés növekedésére a nyugdíjba vonulás a válaszuk. "Valójában nem 956 praxis munkája romlik, hanem a duplájáé" - mondta Porpáczy.

A Tisza Párt tudomásul vette a szervezők kérését, miszerint a demonstráción nem kívánnak részt venni politikai szereplők. Ugyanakkor Magyar Péter korábban hangsúlyozta: teljes mellszélességgel támogatja a bírák és orvosok követeléseit. "Minden honfitársunk érdeke a jól működő egészségügy, az igazságszolgáltatás és az oktatás. Ma már egyértelmű, hogy az állam működése válságban van; Orbánék dilettantizmusa és korrupciója következtében a közszolgáltatások szétesnek."