A háború kitörése alapjaiban rengette meg a magyar mezőgazdaság világát, teljesen felülírva a korábban elképzelt terveket. Az agrárszektor számára eddig stabilnak tűnő helyzet hirtelen változásokkal és kihívásokkal teli időszakra váltott.

2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.

2022 volt második olyan év, amely átmeneti időszaknak számított az uniós agrárszabályozásban. Bár az igazán nagy változások 2023-tól fognak hatályba lépni, '22-ben is életbevágóan fontos volt, hogy a gazdálkodók biztonságosan igénybe vehessék a támogatásokat és kihasználják a pályázatos forráshoz jutási lehetőségeket - mondta el az Agrárium 2022 konferencián Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A szakpolitikus szerint abban az évben is számos kihívás várt a mezőgazdaságra, emellett pedig fel kellett készülni 2023-ra. Az államtitkár szerint 2021 második felére gazdaságilag sikerült átlendülni a koronavírus okozta közvetlen nehézségeken, de az utána levő visszapattanás, a globális szinten jelentkező alapanyag- és energiahiány megkeserítette rengeteg gazdasági szereplő életét. Hiánygazdasági jelek tűntek fel, emellett a klímaváltozás is magasabb szintre lökte a problémákat. Mindezekre jött az orosz-ukrán háború, ami a közvetlen és közvetett hatásaival nagyban befolyásolja a mezőgazdaságot is. Feldman Zsolt szerint rövidtávon ez utóbbi volt a legfontosabb feladat 2022-ben, amit mindenképpen kezelni kell majd.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke megjegyezte, hogy a 2022-es év nem feltétlenül hoz izgalmas fordulatokat, sokkal inkább a következő esztendő várható eseményei nyújthatnak igazi kihívásokat. A gazdák számára évről évre olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek jelentős hatással vannak egész gazdaságukra, ezért elengedhetetlen a felkészülés. A háború egy másik következményeként pedig a valóság szele fújta fel a helyzetet: az észak-afrikai térségben komoly problémát okozhat az élelmiszerhiány. Európában viszont a termelést korlátozni fogják, a trágyázást és a növényvédő szerek használatát szigorúan szabályozzák. Ha ez a tendencia folytatódik, előbb-utóbb Európa elveszítheti önellátó képességét, ami mindenki számára komoly következményekkel járhat - hívta fel a figyelmet a szakember. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója kifejezte, hogy a növénytermesztők számára az év során kedvezőbb körülmények várhatók: a magas gabonaárak jövedelmezőséget biztosítanak, és annak ellenére, hogy az inputanyagok ára emelkedik, valamint aszályos időszakokkal is meg kell küzdeniük, optimistán tekint a következő időszakra. Az állattenyésztők viszont különösen nehéz helyzetben vannak, főként a sertés- és baromfitenyésztők szenvedtek el komoly veszteségeket. Makai Szabolcs hangsúlyozta, hogy az elmúlt év rendkívül megterhelő volt, és az élelmiszerárak emelkedése elkerülhetetlennek tűnik.

2022-ben sokan arra számítottak, hogy a mezőgazdasági termelés az átlagos szint körül alakul, de a valóság drámaian más irányt vett - mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. A szakértő rámutatott, hogy már akkor is egyértelmű jelei voltak a helyzet súlyosságának, hiszen Ukrajnában, amely a világ gabonatermelésének egyik kulcsszereplője, nemcsak a háború hatása éreztette magát, hanem a szárazság is. Emellett Magyarországon is vízhiányos állapotot hirdettek ki. Tarpataki Tamás szerint a legutóbbi esőzések mennyisége körülbelül ötszöröse lenne annak, ami szükséges a téli csapadékhiány kompenzálásához. A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a gabonaárak megugrását a háborús helyzet és a drámai energiaár-emelkedések okozzák. Januárban és márciusban az európai gázárak történelmi csúcsokat döntöttek, ami az elektromos energia árára is rányomta a bélyegét.

Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy inputanyag lesz, de nem biztos, hogy olyan, amilyet a termelők szeretnének. A szakember szerint az elmúlt néhány évben az emberek elfelejtették azt, hogy a pénznek ára és értéke van. Czina Ferenc szerint nem a 2022-es év lesz a kérdéses, hanem a 2023-as, leginkább a vetőmagtermelő területek csökkenése és az ukrán helyzet miatt. Márvány Attila, a KITE Zrt. agronómiai kereskedelmi vezérigazgató-helyettese úgy látta, hogy a 2-300 ezer hektár kiszolgálható lesz a hagyományos és a hibrid vetőmagokból is, a műtrágyák viszont kérdésesek lehetnek az év során. A szakember szerint a növényvédő szerek gyártóinál a kapacitások némileg szűkösek, de nem látszott probléma, inkább a logisztika lesz necces, mivel a kiszámíthatóság az egyes szállítási vonalak mentén sérülhet. Ha azonban a szállítás csúszni fog kicsit, azt az egész növénytermesztésben érezhető lesz.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a vetőmagok elérhetőségével kapcsolatban kifejtette, hogy a kínálat bőséges, azonban nem minden esetben felel meg a gazdák által keresett igényeknek. Az igazgató említést tett arról is, hogy az Oroszországba irányuló vetőmagok esetében kérdéses, hogyan jutnak el az országba a jelenlegi gazdasági szankciók fényében, valamint az is, hogy milyen valutában tudják majd megfizetni őket: rubelben vagy dollárban? Ezzel szemben az Ukrajnába szánt vetőmagok már úton vannak, és most mindenki izgatottan várja a következő fejleményeket. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a korábbi, 450 ezer forint/hektár termelési költségek ideje lejárt; a jövőben a gazdáknak 600-650 ezer forintos árakkal kell számolniuk.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elmondta, hogy az élelmiszeripar számára a következő időszak legnagyobb kihívása az önköltség-növekedés beépítése lesz a fogyasztói árakba. A szakember szerint a magyar élelmiszeripar hosszú éveken keresztül a belpiacon szenvedte el a legnagyobb vereséget, a forgalom növekedése folyamatosan meghaladta az élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését. Éder Tamás beszélt arról is, hogy az élelmiszeripar komoly jövedelmezőségi problémákkal küzd Magyarországon, és ez 2021-ben sem javult. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy általános költségnövekedéssel kell szembenézniük az idén az élelmiszeripari vállalatoknak, hiszen munkabérre, energiára, fuvarozásra, alapanyagokra és csomagolóanyagokra egyaránt többet kell költeniük, az orosz-ukrán háború miatt pedig egyes költségtényezőknél durva áremelkedésekkel kell szembesülniük.

Lengyel Tamás, a GOF Hungary Kft. Dunaföldvári Malom igazgatója megjegyezte, hogy az áremelkedés mértéke figyelemre méltó, hiszen a búza ára kezdetben 60 ezer forint körül alakult, ám év végére ez az összeg 100-120 ezer forintra ugrott. A liszt árának emelkedése viszont fokozatosan zajlott, mivel a pékségekkel és más termelőkkel kötött szerződések korlátozták a gyors változások lehetőségét. Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a csomagolóiparban a műanyag és papír árának drasztikus növekedése komoly kihívás elé állította a vállalatokat, amelyek nem tudták absorbálni a megnövekedett költségeket. Az élelmiszerárstop kapcsán a szakértők egyetértenek abban, hogy ez a lépés hosszú távon nem tartható fenn, de a jövőbeli kilátások továbbra is bizonytalanok. Az intézkedéscsomag komoly kihívások elé állítja a szereplőket, és a megoldás keresése egyelőre nehézkes. Az árakba be kell építeni az önköltségeket, még akkor is, ha ez fájdalmas lépés. A fenntartható üzemek és az önellátás érdekében elkerülhetetlen a növekvő árak elfogadása. Ha ez megtörténik, akkor mindenki számára biztosíthatóvá válik a jó minőségű és egészséges élelmiszer.

A takarmánygyártók és állattenyésztők számára komoly kihívásokat jelentett, hogy 2022-től az Európai Unió szigorúbb szabályozást léptetett életbe az antibiotikumok felhasználására vonatkozóan a haszonállattartás területén. E változások nyomán a gazdálkodók kénytelenek voltak új megoldásokat és technológiákat keresni a hatékonyság növelése érdekében. További nehézséget jelentett a takarmányok árának drámai emelkedése is, amely megfelelő felvásárlási árak nélkül komoly gazdasági terheket rótt a gazdákra. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója rámutatott, hogy az uniós rendeletet 2019-ben hozták meg, a gazdák számára pedig három év haladék állt rendelkezésre, mielőtt a szabályozás 2022 januárjában életbe lépett. Az ő véleménye szerint a takarmánygyártók életét nem csupán a rendelet szigorúsága nehezíti, hanem a vele járó adminisztrációs terhek is. A költségek és felvásárlási árak emelkedésének határvonaláról Lukács László, az MTT Tej Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a tejágazat esetében jelenleg nem a háború, az infláció vagy az alapanyagárak emelkedése befolyásolja a drágulást, hanem egy korábban megkezdődött piaci ciklus. Az, hogy mikor ér véget ez a folyamat, és mikor billen át a kereslet a kínálat irányába, még kérdéses. Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője elmondta, hogy a következő időszakra tartósan magas terményárakkal számolnak, amit a jelenlegi piaci körülmények tovább súlyosbíthatnak. A szakember hangsúlyozta, hogy a növénytermesztőknek nem kell azon aggódniuk, hogy milyen áron tudják értékesíteni terményeiket, sokkal inkább a takarmánykeverőknek érdemes figyelniük arra, milyen áron juthatnak hozzá a szükséges alapanyagokhoz.

Lukács László elmondta, hogy a tejágazatban jelenleg két folyamat fut egymás mellett: évek óta azt tapasztalják, hogy az intenzív termelés jobb számokat hoz, és elindult egy olyan folyamat, hogy a feldolgozók veszik meg az alapanyag-termeléshez szükséges felszereléseket és berendezéseket. Az igaz, hogy több termelőnél is csökkennek az állományok, ám a legtöbb vállalkozás 1-1,5%-os termelésnövekedést prognosztizál magának a következő időszaka. A szakember szerint a jelenlegi rendszerben, a mostani támogatási szintek mellett meg lehet termelni a tejet jövedelmezően, aki ezt nem tudja, az inkább hagyjon fel vele. Kulik Zoltán szerint Magyarországon jelenleg még túl sok takarmánykeverő működik, ennyire egyszerűen nincs szükség. Mivel azonban nőnek egyre emelkednek a költségek és egyre nehezebbé válik a beszerzés, egyre több saját takarmánykeverővel rendelkező termelő fogja azt mondani, hogy inkább beszerzi mástól a kész takarmányt. Óriási a bizonytalanság a termelők részéről is, ezért az év során folyamatosan növekvő, magas árakra kell számítani - tette hozzá a szakember.

A magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete sajnos nem kedvez a jelentős beruházásoknak, mivel a tőketartalékok hiánya megnehezíti, hogy a támogatások és bankhitelek mellett elegendő önerőt tudjanak biztosítani. Ráadásul a termeléshez szükséges forgóeszközöket is finanszírozni kellene. A szakértők figyelmeztettek, hogy a közeljövőben a növekvő kamatok miatt komoly költségnövekedések várhatóak a beruházások terén. Beszéltek a magyar agrárium erősségeiről és forrásszükségleteiről is, hangsúlyozva, hogy akik tehetik, azoknak ajánlott lenne most hitelt igényelni és beruházásba kezdeni. 2022-ben a banki kamatok 2 százalékponttal emelkedtek, miközben a bankrendszer lassan reagál a kamatok változásaira. Az előrejelzések szerint, még ha a kamatok nem is nőnek tovább, várhatóan 7-10%-os hitelkamatokkal kell számolni, ami komoly eltérés ahhoz képest, hogy sokan a korábbi, alacsony, 2,5%-os kamatokra alapozva terveztek.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divíziójának vezetője hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet alakulására a piaci szereplők várakozásai jelentős hatással lehetnek. Ahogy a szakértő megfogalmazta, jól ismert közgazdasági elv, hogy léteznek önbeteljesítő jóslatok: ha mindenki recesszióra számít, és fogyasztáscsökkentésre készül, akkor ez a magatartás valósággá válhat. Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a gazdálkodóknak most kell dönteniük a hitelek felvételéről, mivel a jövőbeli körülmények valószínűleg kedvezőtlenebbek lesznek. Balczó Barnabás, a MFB Invest Zrt. vezérigazgatója pedig megosztotta, hogy a támogatott hitelkonstrukciók terén a 2022-es kamatkörnyezet radikálisan eltér majd a megszokottól. A kulcskérdés az, hogy ki és milyen módon fogja kezelni a támogatott hitel és a 2,5%-os hitel közötti költségkülönbséget.