A frontvonal kulcsfontosságú szakaszán, mindössze néhány nappal Trump és Putyin találkozója előtt, az orosz csapatok jelentős előretörést hajtottak végre.
Régóta nem tapasztaltunk olyan mértékű előrelépést az ukrajnai frontvonalon, mint amit az orosz erők keddre virradóra elértek. Donyeck megyében, a kulcsfontosságú Pokrovszktól északra, hírek szerint 11 kilométert sikerült haladniuk, ami jelentős változást hozhat a harcok alakulásában.
A hivatalos ukrán jelentések alapján a helyzet nem annyira kritikus, mint ahogyan azt sokan gondolják. A hírek szerint csupán néhány kisebb csoport jutott át az ukrán vonalakon, és a 11 kilométeres szakasz feletti ellenőrzés átvételéről nincs információ. Viktor Trehubov, a hadsereg szóvivője úgy fogalmazott: "Mindössze 5-10 fő sikerült az átkelés, ez nem olyan drámai, mint ahogyan azt a térképek sugallják."
A helyzet valójában sokkal súlyosabbnak tűnik, mint ahogyan azt a hivatalos álláspont sugallja, és ez komoly hatással lehet az orosz és amerikai elnök pénteken esedékes alaszkai találkozójára. Donald Trump érdemi előrelépést vár Vlagyimir Putyintól a háború lezárásának érdekében. Az orosz elnök messze eltávolodott az Ukrajna ellen indított, eredetileg villámháborúnak szánt, de immár négy éve tartó konfliktus céljaitól. Jelenlegi helyzete kényszerhelyzetet teremt, hiszen Trump türelme fogytán van, és nem szeretné, ha az Egyesült Államok fokozottabb támogatást nyújtana Ukrajnának. Ugyanakkor a legfrissebb előretörések növelhetik Putyin mozgásterét és erősíthetik alkupozícióját, ami Ukrajna számára kedvezőtlen következményekkel járhat.
Ez elsősorban Donyeck megye még ukrán irányítás alatt álló területeinek megszerzését célozhatja. A dealek iránt fogékony Trump is tett erre utaló megjegyzéseket: „Lesz némi területcsere, ami mindkét fél számára előnyös” – mondta a múlt héten, konkrét részletek említése nélkül. Az ukrán parlamentnek bármilyen hasonló megállapodást ratifikálnia kellene, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a hétvégén világossá tette, hogy Ukrajna semmilyen terület átadását nem fogja elfogadni, és hangsúlyozta, hogy a béke megteremtését nem segíti elő, ha Ukrajna nélkül hozzák meg a döntéseket.
A Telegraph forrásaira hivatkozva hétfőn arról értesültünk, hogy az ukrán elnök álláspontja némileg módosult. Bár a területek átadását továbbra sem tervezi, a frontvonal befagyasztásának lehetőségét, valamint az oroszok által elfoglalt területek elvesztésének, ha nem is jogi, de gyakorlati tudomásul vételét már nem zárja ki. Az igazi kérdés az, hogy addigra milyen helyzet alakul ki Donyeckben, és hogy az orosz hadsereg folyamatos előretörése milyen új lehetőségeket biztosít az orosz diplomácia számára.
"Ez definíció szerint áttörés" - jellemezte a régóta ostromolt Pokrovszktól északra, Dobropillia irányában kialakult helyzetet Takács Márk. A magyar honvédség volt tisztje és katonai szakértő szerint ebben az emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg hadvezetésének hibája is szerepet játszott, így most a térségben különösen nehéz helyzetbe került. Szerinte az ukrán vezetés hibái máshol is szerepet játszottak abban, hogy egy-egy veszteség súlyosabb volt az elkerülhetetlennél az elmúlt 6-8 hónapban. Ebbe a sorba illeszkedik a Vuhledarnál, Velika Novoszilkánál, Ulaklinál elszenvedett vereségek mellett a mostani orosz előretörés.
Takács véleménye szerint, ha az ukránok nem indítanak sürgős ellentámadást, akkor nem csupán Pokrovszk városát, hanem Szlovjanszk déli területeit is komoly veszély fenyegeti az orosz csapatok részéről, amennyiben azok képesek újabb erőkkel megerősíteni pozícióikat. Az ukrán haderő számára azonban nincs elegendő tartalék, amelyet úgy tudnának bevetni, hogy közben ne gyengüljön a front más részein. A helyzet sürgeti a döntéshozatalt, amely elkerülhetetlen.
"Most már csak az a kérdés, hogy mekkora problémával nézünk szembe: egy sima gond vagy egy óriási válság vár ránk" - fogalmazott Takács.
A katonai elemző véleménye szerint legkésőbb kedden reggel már meg kellett hozni a döntést Olekszandr Szirszkij, az ukrán erők főparancsnoka és Volodimir Zelenszkij elnök részvételével. E lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán haderő hatékonyan meg tudja gátolni az orosz előrenyomulást. Az idő szorít, hiszen "ha nem történik sürgős intézkedés, akkor szeptemberre az orosz csapatok már Szlovjanszkot is elérhetik."
A két szomszédos város, Szlovjanszk és a Donyeck megye ukrán fennhatóság alatt álló részének ideiglenes megyeszékhelye, Kramatorszk, 2014 óta folyamatosan erődítés alatt áll. Ezeket a területeket masszív védvonalak őrzik, amelyek nemcsak stratégiai jelentőséggel bírnak, hanem komoly kihívást jelentenek az orosz csapatok számára is. Ha Ukrajna elveszítené ezen városokat, az orosz erők számára könnyebbé válna a további előrenyomulás, hiszen az új védelmi vonalak kiépítése még folyamatban van az ukrán oldalról.
Amennyiben az orosz csapatok elérik a Szlovjanszk-Kramatorszk vonalat, a megerősített erődrendszer egy ideig még képes lehet megakadályozni az előrenyomulásukat. Azonban, ha sikerülne őket bekeríteni vagy áttörni a védelmi vonalon, az ukrán hadsereg helyzete drámaian romlana. Az ukrán erők létszámában nem tapasztalható növekedés, így ha nem sikerül hatékonyan megfékezni ezt az új orosz offenzív irányt, akkor komoly veszélybe kerülhetnek.
A jelenlegi helyzet már korábban is jelezte, hogy valami készül, hiszen az orosz erők három irányból gyakoroltak nyomást a térségben. Augusztus elején Pokrovszk megerősítése révén az ukránok sikeresen megakadályozták az orosz támadást, de ezt követően az oroszok gyorsan északi irányba összpontosították a hadműveleteiket. Az 51-es hadsereg akciójának során először gyalogsági rohamcsoportok léptek be a korábban harcmentes, mocsaras és bokros területre, ahol a drónok elől könnyebben rejtőzködtek. A hőkamerák elől pedig ponchókkal letakarva haladtak előre, először a fedezék biztosító zónán keresztül, majd sikeresen átkeltek két ukrán dandár között, jól tudva, hogy a védelem ott meglehetősen gyenge.
Takács véleménye szerint az ukrán haderőnél az elmúlt másfél évben többször is megfigyelhető volt, hogy a védelmi vonal szélein nem voltak világosak a helyzetek. Érdekes módon, a jól felkészült orosz gyalogsági rohamcsoportok számára a legmeglepőbb eszköz nem más, mint a gyalogsági ásó. A gyalogság hihetetlenül gyorsan képes ásni magának fedezéket, hiszen – ahogyan Takács fogalmazott – „a legmegbízhatóbb védelem, ha beásod magad”. Ez a megközelítés különösen fontos a 21. századi drónokkal vívott háborúk kontextusában.
Az ukrán erőket fenyegető helyzet elkerülhető lett volna, véli Takács. Kiemeli, hogy a magyar kormány által hangoztatott, orosz narratívát erősítő állítás, miszerint egy atomhatalmat, mint Oroszország, nem lehet legyőzni, nem állja meg a helyét. A győzelem nem feltétlenül a másik fél megsemmisítését jelenti; senki sem javasolta, hogy Oroszországot teljesen el kellene pusztítani. Ha a győzelem azt jelenti, hogy az egyik fél képes megakadályozni, hogy a másik rákényszerítse az akaratát, akkor ez nem egy lehetetlen feladat. Ukrajna tehát nem találja magát eleve reménytelen helyzetben.
Az oroszok tartós nyomása, valamint az azt kísérő újabb intenzív támadások komoly veszélyt jelentenek az ukrán erőkre. Jelenleg, a kialakult helyzet fényében, nem érdemes abban bízni, hogy bármilyen nyugati fegyverszállítmány jelentős mértékben hozzájárulhatna a már most is kimerült ukrán hadsereg védelméhez ezen a frontszakaszon.
"A szállítmányoknak az elmúlt másfél-két év során már meg kellett volna érkezniük, és e párhuzamosan zajló kiképzések is elengedhetetlenek lettek volna. Ukrajna azonban így is jelentős fegyverszállítmányokat kapott az utóbbi években, melyek nélkül az ellenállás nem tudott volna fennmaradni. Ha a támogatás gyorsabb és komplexebb lett volna, a védelmi helyzet sokkal stabilabbá válhatott volna."
Takács szerint ha Ukrajna 2022-re megkapta volna azokat a fegyvereket, amelyeket Zelenszij kért, akkor 2023 nyarára, ha a Krímbe nem is jutott volna el, de nagy győzelmeket arathatott volna, és akkor nem a mostani helyzettel kellene szembenézni. Ebben azonban Ukrajnát a nyugati politikai vezetés lassú hozzáállása és az ukrán katonai vezetés hibái is akadályozták.
Az ukrán hadsereg 2023 nyári offenzívája, amely négy különböző irányba indult el Bahmut helyett, jelentős hibának bizonyult. Ez a megosztott stratégia szétforgácsolta a támadás lendületét, amely így gyorsan megtorpant. Pedig 2022 őszén az ukrán erők jelentős sikereket könyvelhettek el: sikerült visszafoglalniuk Herszont, kényszerítették az orosz csapatokat a Dnyeper folyón túli területekre, és Harkivtól több mint 120 kilométerre is visszanyomtak ellenfeleiket. Takács véleménye szerint már 2023 áprilisában nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló erőkkel nem lehetett hatékonyan végrehajtani a többfrontos offenzívát. Ennek ellenére az ukrán politikai vezetés nyomására ezt a megoldást választották, ahelyett, hogy a katonai szakértők véleményére bízták volna a döntést.
Takács véleménye szerint a politikai vezetés beavatkozása a katonai döntéshozatalba napjainkban is megfigyelhető jelenség. Emellett úgy látja, hogy az ukrán hadvezetés szintjén is problémás hozzáállás tapasztalható. Például Valerij Zaluzsnij utódjaként, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoki posztjára tavaly februárban kinevezett Olekszandr Szirszkij gyakran közvetlen utasításokat ad taktikai szinten, amelyeket inkább a helyi vezetőknek kellene megoldaniuk. Ez a gyakorlat aláássa a hadsereg belső bizalmát, és hosszú távon rosszabb döntésekhez vezethet az operatív szintű végrehajtás során.
Az elöljárónak alapvető feltétele a bizalom az alárendeltjeiben, hogy biztos lehessen abban, hogy megértik és végrehajtják az utasításait. Ugyanakkor az alárendelteknek is hinniük kell az elöljáró döntéseiben, hogy azok nem vezetik őket felesleges veszélybe. Takács véleménye szerint ez a bizalom az ukrán haderőben egyre inkább megingott, ami gátat szabhat a sikeres hadműveleteknek, még akkor is, ha a megfelelő haditechnikai eszközök rendelkezésre állnak. Zaluzsnij nem volt híres arról, hogy mindent közvetlenül irányítania kell, ő inkább a stratégiai tervezésre összpontosított, és sok esetben ellentmondott a politikai vezetésnek. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Zelenszkij végül megvált az egyébként széles körben népszerű főparancsnokától, aki alatt Szirszkij is kiemelkedő eredményeket ért el, többek között ő irányította a sikeres harkivi ellentámadást 2022 nyarán.
A katonai szakértő véleménye szerint ahhoz, hogy az ukrán védelmi erők sikeresen elvághassák a keddre látszó, 11 kilométeres orosz kiszögellést, minimum két gépesített lövészdandárra, egy tüzérdandárra és egy dróndandárra lenne szükség. Takács úgy látja, hogy ha ezeket az erőket sikerülne mozgósítani, a feladat elvégzése biztosítható lenne, legalábbis addig, amíg az oroszok nem helyeznek el újabb csapatokat a területen.
Felmerül a kérdés, honnan tudná Ukrajna biztosítani ezt az erőt. Egy lehetséges forrás Szumi lehet, ahol az ukrán erők éppen ellentámadást hajtanak végre. Alternatív megoldásként a Harkiv megye keleti részében, Izjum és Kupjanszk környékén található erők átcsoportosítása is szóba jöhet, de itt az orosz csapatok is próbálnak visszafoglalni területeket az Oszkil folyón túli nyugati oldalon. Pokrovszknál még rendelkeznek erőkkel, és a kamjanszkei víztározónál a 128-as dandár is jelen van. Azonban, ha ezeket az egységeket átmozgathatják, az a védelem gyengüléséhez vezethet, így lehetőséget adva az oroszoknak a további előrenyomulásra.
"De elengedhetetlen a döntés, mert különben az egész helyzet összeomlik" - figyelmeztetett Takács az ukránok kritikus állapotáról. Továbbá, ennek a döntésnek már 48 órával ezelőtt meg kellett volna születnie, hiszen az idő szorítása egyre fokozódik; "a dandár szintű átcsoportosításhoz 2-3 napos előrelátásra van szükség" - tette hozzá.
Takács az oroszok mostani előretörését a negyedik éve tartó háború két korábbi eseményéhez tudta hasonlítani: 2024 júniusához, amikor az orosz erők Pokrovszk alá értek és 2022 májusához, amikor Luhanszk megye nyugati kiszögellése, Szeverodonyeck-Liszicsanszk irányában törtek előre. Igaz, erre 2022-ben még volt válasza az ukrán hadseregnek a front más pontján, a már említett Harkiv és Herszon térségében. "Ahhoz, hogy az ukránok ezt a mostani támadást visszaverjék, olyat kellene mutatniuk, amilyet 2022 ősze óta nem láttunk tőlük."
