A fiatalok egyharmada úgy tapasztalja, hogy az életük során nem képesek megfizetni egy saját lakás árát. Azonban az Otthon Start program révén új lehetőségek nyílhatnak meg számukra, amelyek segíthetnek a helyzet javításában.

Az utolsó évtized során az első lakás megszerzése egyre nehezebbé vált, és szinte elérhetetlenné vált a fiatalok számára.

2015 óta az ingatlanárak több mint három és félszeresére nőttek, ami örömteli hír volt azok számára, akik már rendelkeztek saját ingatlannal - a magyar lakosság több mint 90 százaléka saját otthonában él. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy miközben a különböző támogatások is hozzájárultak az árak emelkedéséhez, az ingatlanpiac szereplői közösen élték meg a nehézségeket és az örömöket. Ugyanakkor az első lakásvásárlásra való belépés egyre nehezebb, hiszen a küszöb folyamatosan nő. Az Otthon Start Program most lehetőséget kínál a fiataloknak, hiszen 50 milliós hitelkerettel és 3 százalékos fix kamattal, akár 25 éves futamidővel igényelhetik a szükséges támogatást.

Érdekes változások történnek a lakáspiacon, különös figyelmet érdemel, hogy az alacsony hitel lehetősége a fiatal első lakásvásárlók köréből kibővült. A kormány 21. akciótervében korábban a fiatalok voltak a középpontban, de mostantól bárki részt vehet a programban, akár egy 50 éves igénylő is, amennyiben az első saját ingatlanát kívánja megvásárolni. Ez a lépés új lehetőségeket teremt a piacon, hiszen a bővülő kereslet nemcsak az első lakásvásárlókra, hanem a már meglévő ingatlanpiac szereplőire is kedvező hatással lehet, lehetővé téve számukra a továbblépést. Az Otthon Start program tehát általános keresletnövekedést generálhat, ami több adásvételt eredményezhet. Balogh László hangsúlyozta, hogy a program keretein belül igénybe vehető maximum 100 milliós ingatlanérték és 1,5 millió forintos négyzetméterár az országos kínálat körülbelül kétharmadának megfelel, ami tovább fokozza a lehetőségeket.

A Blikk folyamatosan frissülő információs anyagát az Otthon Start feltételeiről itt olvashatja.

A megkérdezett szakember szerint az Otthon Start támogatást nem lehet egy az egyben beárazni az ingatlaneladóknak, hiszen azoknak a vevőknek, akik nem tudnak élni vele, egy 50 milliós hitel esetében óriási, körülbelül havi 100 ezer forintos hátrányt jelent a havi törlesztőben. A vevőknek viszont csak a harmada-negyede első lakásvásárló. Az 1,5 millió forintos négyzetméterár pedig leginkább a budapesti új lakások drágulását fékezheti keresleti oldalról, hiszen ott már felette jár az átlag ennek.

Véleménye szerint szeptemberig valószínűleg sokan rákészülnek majd az Otthon Startra, és ahogyan a többi lakástámogatási program esetében is jellemző, az első hónapokban lesz a legnagyobb keresleti hullám. Abban az időszakban jobban emelkedhetnek az árak, utána viszont ellaposodhat a drágulási hullám, és beállhat egy egyenletesebb árszint.

Balogh László kifejtette, hogy az Otthon Start Program valóban nagylelkű lehetőséget kínál, hiszen 50 millió forintból szinte bármilyen ingatlant választhatunk Budapesten belül.

Megjegyezte, hogy az utóbbi években az ingatlanpiac mozgása rendre hasonló mintázatot követett. Amikor a kereslet csökkent, mindig megjelentek olyan kormányzati intézkedések, amelyek élénkítették a piacot. Ilyen esemény történt 2023 nyarán, amikor a CSOK megszűnésével a vásárlók aggodalommal figyelték a helyzetet, hiszen sokan attól tartottak, hogy a jövőben kedvezőtlenebbek lesznek az otthonteremtési támogatások feltételei. 2024 első felében a CSOK Plusz bevezetése újra felerősítette a piacot, majd 2025 első felében az állampapír-kifizetések hoztak új impulzusokat. Azonban ez a fellendülés csupán májusig tartott. Az ingatlan.com statisztikái szerint az év első hat hónapjában a kereslet 1,5 százalékkal emelkedett, de júniusra már alacsonyabb szintet mutatott, mint egy évvel korábban. Más szóval, ismét a megfelelő időben érkezett az állami támogatás az ingatlanpiacra.

A szeptembertől elérhető 3 százalékos lakáshitel igénylésének határidejéről egyelőre nem áll rendelkezésre konkrét információ. Azonban a szakértők véleménye szerint izgalmas kérdés, hogy az új kedvezmény miként befolyásolja a CSOK Plusz és a Falusi CSOK igénylését. Érthető lenne, ha a kereslet csökkenne, hiszen miért vállalna valaki kötelezettséget a gyermekvállalásra, ha az állami támogatott hitelt már enélkül is megkaphatja?

A CSOK Plusz és a Falusi CSOK olyan különleges előnyöket kínálnak, amelyek az Otthon Start program keretein belül nem elérhetők - emelte ki Balogh László. Például, ezek a programok...

- Ez komoly előny, ha valaki több gyermeket tervez - húzta alá Balogh László -, ugyanakkor a kétféle támogatott hitelt kombinálni is lehet, így optimalizálva a hitelfelvétel költségeit. Természetesen sok múlik azon is, hogy az igénylők jövedelemszintje megfelel-e a banki elvárásoknak - tette hozzá.

Arról is megkérdeztük a szakembert, előfordulhat-e, hogy valaki tisztán befektetési céllal vágjon bele az Otthon Startba, hiszen ilyen módon akár teljesen "ingyen" is hozzájuthat egy ingatlanhoz, ha például munkáshitelből finanszírozza az önrészt és a bérbeadás bevételéből fizeti a hiteltörlesztést. Balogh László szerint ez már csak amiatt sem életszerű, hogy az eddigi államilag támogatott lakáshitelek esetében is feltétel volt az ingatlanban lakás, például a CSOK esetében 90 napon belül be kell mutatni a lakcímkártyát, ami igazolja az állandó lakóhelyet a támogatott ingatlanban.

A támogatás időzítése igazán kedvező a fiatal lakásvásárlók számára, hiszen az év első felében a népszerű garzonlakások négyzetméterárai emelkedtek a legnagyobb mértékben – mutat rá a zenga.hu ingatlanhirdetési portál legfrissebb statisztikái. Budapesten a kis alapterületű lakások átlagos ára tavalyhoz képest körülbelül 9 millió forinttal nőtt, ami a befektetők fokozódó érdeklődésének következményeként alakult ki.

A befektetők számának csökkenésével és a felsőoktatási felvételi eljárás miatt újra fókuszba kerültek a kisebb alapterületű lakások. Az első lakásukat vásárló fiatalok, valamint azok a szülők, akik a magas bérleti díjak helyett inkább gyermekeiknek vásárolnának saját ingatlant, jellemzően körülbelül 40 négyzetméteres lakások iránt érdeklődnek.

A Zenga adatbázis alapján a használt garzonlakások négyzetméterára országosan átlagosan körülbelül 1,17 millió forint, míg Budapesten ez az ár már eléri az 1,53 millió forintot. Érdekes, hogy a 60 négyzetméteres és annál nagyobb lakások esetében az ár nem üti meg ezt a szintet, sőt, a fővárosban is 9 százalékkal kedvezőbb árakkal találkozhatunk.

- Az ingatlanpiaci boom azt okozta, hogy azok az elsőlakás-vásárlók, akik csak 40 négyzetméteres vagy kisebb lakást engedhetnek meg maguknak, nehezebb helyzetben vannak, mivel a garzonok és a kisebb kétszobás lakások fajlagosan drágábbak - mondta Futó Péter, elemzési vezető. Ennek az az oka, hogy az év elején a befektetők a többi közt a lakáskiadás reményében ezeket a típusú ingatlanokat kezdték keresni, ami felhajtotta az árakat - magyarázta a drágulás okát a szakember.

A lakástulajdon nélküli fiatalok már a lakásárak drámai növekedése előtt is pesszimistán tekintettek a saját ingatlan megszerzésének lehetőségére. A zenga.hu és az OTP Bank tavalyi közös felmérése alapján kiderült, hogy a 25-34 éves korosztály egyharmada kétségbe vonja, hogy valaha is képes lesz saját lakást vásárolni. Ráadásul a Budapesten és a megyei jogú városokban élő fiatalok körében ez a borúlátás még kifejezettebb, hiszen 42, illetve 47 százalékuk osztja ezt a nézetet.

A legnagyobb kihívással azok néznek szembe, akik Budapesten próbálnak garzonlakást találni, hiszen itt tapasztalható a legjelentősebb árnövekedés. A zenga.hu legfrissebb adatai alapján a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagos ára tavaly 38 millió forint volt, míg idén már 47 millió forintra emelkedett. A 40-59 négyzetméteres ingatlanok esetében az árugrás még drámaibb: 56 millióról 73 millió forintra nőtt az átlagár. Ezzel szemben a nagyobb lakások esetében a drágulás mértéke viszonylag mérsékeltebb volt.

A Duna House előrejelzése szerint a kereslet továbbra is emelkedni fog, ezért elengedhetetlen, hogy minden érintett fél időben megtervezze lépéseit.

Szegő Péter, PR és elemzési szakértő hangsúlyozta, hogy Budapesten az első lakásvásárlók aránya 26, míg vidéken 31 százalék, ami azt jelenti, hogy a hitelprogram vidéki területeken is jelentős előnyöket nyújthat. Az alacsonyabb ingatlanárak és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek révén sokkal hozzáférhetőbbé válhat a lakásvásárlás, különösen, ha a bankok is hajlandóak rugalmasan kezelni az önerő kérdését.

A szakértő véleménye szerint kedvező, hogy az intézkedés csupán a lakásvásárlók egy kisebb szegmensét célozza meg, éppen azokat, akik a legnagyobb mértékben rászorulnak erre a támogatásra.

A Duna House 2025-ös statisztikái szerint az első lakásvásárlók többsége a 20 és 40 év közötti fiatalok közül került ki. Különösen a 20-30 év közötti korosztály dominál, de a 30-40 évesek is szép számmal csatlakoznak hozzájuk. Érdekes megfigyelni, hogy a 20 év alatti vásárlók is jelentős arányt képviselnek, ami arra utalhat, hogy sokan családi támogatással vagy öröklés révén jutnak ingatlanhoz.

A 2025 első felében első lakásukat vásárló vevők által kifizetett vételárak széles spektrumot öleltek fel. A legkisebb összeg, amit egy ingatlanért ki kellett fizetni, mindössze 3,5 millió forint volt, míg a legmagasabb ár 178 millió forintig szökött. Az országos eladási árak átlagosan 42 millió forint fölé emelkedtek, míg a teljes lakáskínálatra vonatkozó átlagos ár 51 millió forintra rúgott. Az első lakások jellemzően átlagosan 77 négyzetméteresek voltak, míg az országos átlagos ingatlanméret 2025-ben 81 négyzetmétert mutatott.

A várható piaci hatások közül első helyen a kereslet- és tranzakciószám-növekedést említette a szakember. Úgy véli, az alacsony kamatozású hitelprogram elsősorban azokat a vevőket mozgathatja meg, akik eddig a magas kamatok miatt halogatták a vásárlást. Várhatóan élénkül a forgalom a piacon, ami növelheti a tranzakciószámot.

Szegő Péter hangsúlyozza, hogy az első lakásvásárlók számára elengedhetetlen a piaci helyzet reális értékelése. Figyelembe kell venniük, hogy bizonyos területeken, különösen a keresettebb lakástípusok esetében, áremelkedés is várható. Ezért Péter véleménye szerint a kereslet ösztönzése mellett a lakások kínálatának bővítése is kulcsfontosságú lenne a fenntartható piaci egyensúly megteremtéséhez.

Bár a legfrissebb bejelentés szerint a minimális önerő csökkentése 20 százalékról 10 százalékra várható, a végső feltételeket továbbra is a bankok határozzák meg - emelte ki a Duna House elemzője. Jelenleg a legtöbb pénzintézet inkább 20-35 százalék közötti önerőt kér el, ami az ügyfél pénzügyi helyzetétől és a választott hitel konstrukciótól függ.

A vásárlók számára elengedhetetlen, hogy alaposan tájékozódjanak a rendelkezésre álló lehetőségeikről, és figyelembe vegyék, hogy a támogatott hitel mellett is lehet, hogy jelentős saját forrásra lesz szükségük. Ilyen körülmények között különösen fontos lehet, hogy tapasztalt ingatlan- és pénzügyi szakértő segítségét kérjék – emelte ki Szegő Péter.

Izgalmas kérdés merül fel a befektetők körében: vajon azok, akik korábban gyermekeik jövőbeli lakhatását szem előtt tartva vásároltak ingatlanokat, most első lakásvásárlóként segíthetik-e gyermekeiket a hitelprogram keretein belül? Elképzelhető, hogy az eddig kizárólag befektetési céllal beszerzett ingatlanokat a családok mostantól családi otthonként, vagy akár első lakásként gyermekük nevére íratják át. Ez a változás tovább növelheti az első lakásvásárlók arányát a piacon, és lehetőséget kínálhat a családoknak arra, hogy kedvezőbb feltételekkel jussanak ingatlanhoz. Érdemes alaposan megfigyelni ezt a potenciális trendet, hiszen jelentős hatással lehet a piaci dinamikára és a tranzakciók összetételére a közeljövőben.